Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 74. szám

Pest, 18Ö7. péntek sept. 27. 74. szám. Kilcnczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Válasz a P. Naplónak. — Hivatalos tudnivaló —Törvényjavaslat a polg. sbt. (Folytatás) Folyó évnegyed! előfizetés e napokban lejárván, tiszteletid felkérjük előfizetőinket, hogy annak megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. — Az előfizetési díj egész évre S Irt. félévre 4 frt é» negyedre 3 frt. Válasz a P. Naplónak.1) Azon czikkjeink re, melyeket lapunk 65 — G7. számaiban. Az igazságügy ministeri reform javaslat' czim alatt, a P. Napló által közzé tett előleges hivatalos színezetű 2) vázlat alapján, a minist, törvény kezési javaslat taglalására fordítottunk, a P. Napló sept. 10. számában czáfolat jelent meg. Az idézett czikkjeink lényeges tartalma annak fejtegetésében összpontosult: váljon nem követtetett e el kirívó mulasztás az által, hogy a kormány azonnal nem intézkedett a törvénykezés legkirívóbb bajainak orvoslására, s hogy nem lenne-e ez még most is a legczélszerübb; váljon a kétes kimenetű, s az életbe léptetésig még hoszszas időt igénybevevő min. iavaslat biztosit-e oly hasznokat, melyek az orvoslás késedelmességének hátrányaival felérhetnek .; váljon e javaslat oly egyöntetű, oly bizonyos elvek következetes kifolyását képező reform munkálat-e, mely igazságszoltatásunkat jobbá, gyorsabbá, egyszerűbbé, s a jogbiztosságot tökéletesebbé tehetendi; váljon a törvényhozás feladata-e jelenleg a kitűzött czélok elérésére compillatióval foglalkozni; váljon a törvénykezési legfőbb bajok a jogi szabályok szétszórtságából erednek e; s váljon a javaslat rendszeres codif. műnek tekinthető-e? Továbbá következő kérdéseket állítottunk fel: helyeselhető-e, hogy a felsőbb bíróságok az alsók nélkül reformáltassanak, hogy átalában a bíróságok s illetőségük az állandó perrend előtt, és a büntető bírósági rendszer megalapítása nélkül szerveztessenek ; hogy az egyes bíróságok hatásköre jelenleg kiterjesztessék; s hogy a semmitőszéki rendszer összeolvasztva a felebbezési rendszerrel életbeléptettessék ? Ezen kérdések 3) szerencsés megoldásától függ nagy J) A P. N a p 1 ó érdeklett czikkjét vidéken kaptuk kezeinkbe, — és innen küldjük Pestre jelen válaszunkat is. Sz. 2) A P. Napló azt állitja ugyan, hogy ebbeli czikkjeihez az igazs ministeriumnak semmi köze ; de azok a minist javaslatot ismertették, midőn erről a ministeriumon kivül másnak tudomása nem lehetett; azon czikkek a ministerium egyik tagjától származtak ; és érvekül csakugyan a minister indokolását reprodueálták. Ezen tények ellenében ama állitás valóban nagy impertinenlia, mi csak a semper dormit ApoIlo-féle szerkesztőség mellett lehető. 3) Ezek fontosságát tanúsítja az is, mikép azokra reflectiltak már azon jogtudósaink is. kik a min. javaslatot eddig bírálták, vagy ismertették. így Simon Florenta Ilonban — kinek azonban nézeteit mindenben nem oszthatjuk; így a P. Lloyd rendes juristája L. B. is, ki arról inkább csak ismertetést mint kritikát ir, melynek szabad, független vizsgálódást nélkülöző jelleme, túlnyomóan hízelgő s meghunyászkodó iránya meglepő volt előttünk. részben igazságszolgáltatásunk jelenének alakulása; miért azokat bátorkodunk a most összeült képviselő házi codif. bizottmány, s az or. gyűlés figyelmébe is ajánlani. Azok a legkomolyabb megfontolást; s minden oldalróli megvitatást igényelhetik. A P. Napló azonban mindezeket, melyek jogéletünkben a Iegéletbevágóbb kérdésekül szolgálnak, nem találta figyelemre méltóknak ; és azok fejtegetésébe, az azokra vonatkozó érveink s ellenvetéseink czáfolatába nem is bocsátkozott. E helyett a vitát a személyeskedések s piszkolódó sértegetések terére vitte át. Mindenesetre a dolognak könnyebb vége, mi tanulmányozást nem igényel, s mi mellett még más mindenféle ,geschaftekrel is marad idő. A P. Napló juristája nem vitatkozik, hanem személyeskedik, nem czáfol hanem durván dorongol, és érvek helyett, melyek kissé fejtörést okozhatának a csízióra, Jupiterszemeire, Sancho Pauzára, az igazak álmát alvó híres 7 alvóra stb. hivatkozik. *) Ezek a P. Napló törvénys codif. tudományának legújabb forrásai. Ezen jellemző vitatkozási mód azt tanusitja, mikép még a kormány magasb helyeit elfoglaló államférfiaink sem bírnak tiszta fogalommal az alkotmányos életről, főkellékéről a felelőségről, melylyel a sajtó szabad, független nyilatkozatai legszorosb kapcsolatban állanak. Ók a kritikában, ha az a kormány vezetői ellen intéztetik, ellenségeskedést látnak, melyet nem czáfol ni, hauem ledorongolni, nem vitatni hanem lepiszkolni kell. — Mi azt hisszük nyomorult lehet azon kormáuy ügy, mely ily támaszra s védvekre szorul. Minthogy azonban az idézett czáfolatban koholt ráfogások, elferditések, félremagyarázások is foglaltatnak, ezek helyre igazítására kell néhány sort szentelnünk. Ily merész koholmány mintha mi azért vádolnók erélytelenséggel ministerüuket „hogy nem kerget szét néhány megyei tszéket, vagy nem lehelli Savagny lelkét (akará irni szellemét, tudományát) szolgabiráinkba." Ezt mi sohasem állítottuk, ezért a ministert sohasem vádoltuk, annak czikkjeinkben semmi nyoma! Azért azon felhozás már nem ,,jámborság melyen józan ember mosolyoghat" — hanem oly ráfogás, melyen megbotránkozhatni, s a me Iyet igaz nevén nevezni röstellünk. Hason ráfogás mintha ,mi jelen ministerünket tennők felelőssé minden a múltból öröklött tkezési bajokért.' — Ezt mi soha sem tettük, ily vádnak legtávolabbi jelenségei sem találhatók fel czikkjeinkben, mert ily vád valódi őrültség lenne, melyben mi *) Ide tartozik azon naiv megjegyzése is, hogy mi a magyar nyelvet kerékbe törjük — mi tekintve, hogy jelenleg az igazságszolgáltatás kerékbe töréséről van szó —valóban a Gyula y Pál féle nyelvtani élezeskedést is túlhaladja, melyet az elég pimaszul bizonyos megyék ellenében használni nem röstelt. 74