Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 6. szám

22 y.| .unj, ihlir mia gyermekénél beismertem, s kellett, hogy beis­merjem. Ezen két leány egyike — kik közt a fél telek tulajdoni joga egyenlő részben megoszlott — 1852 évben elhal, tulajdoni jogát életben maradt testvére Szalomia örökli, s ekként ez időben az egész féltelek tulajdoni joga Szeus Szalonnánál van. Szeus Szalomia 1858 évben végrendelet nélkül el­hal, a nála, illetőleg személyében őszpontosulva volt tu­lajdoni jogról nem intézkedik, ez intézkedés megtétele tehát a törvényre vár. Most már ezek folytán következő kérdések merülnek fel 1- ör. Mikor nyilt meg a hagyaték, helyesebben: <iz örökösödés ? 2- or. Mely törvények értelmében s kit kell örökös­nek beismerni? 3- or Mennyiben változtat az örökösödés törvényben gyökerező esetén azon körülmény, hogy a hagyaték még e mai napig is be tárgyalva nincs? Mikor nyilt meg az örökösödés? hogy ezen kér­désre — az itt szóban lévő körülményeket felderítő — feleletet adhassunk, — szükséges előbb azt felderiteni: ki, illetőleg, a fentebb nevezettek melyike elhalása idéjét vészük a hagyaték, illetve, örökösödés megnyílta idejé­nek ? — szükségesezenkörülménytfelderiteni — mondjuk, mert az „örökösödési jogeset'- közlője — legalább az én felfogásom szerint — az édes anya Paraszkeva Szeusné halálozása idejét veszi, az örökösödés megnyílta napja meghatározása kérdésére tekintettel, irány adónak. Hogy az ekként fentebb czélul tűzött felderítés le­hetőleg sikerülten eszközöltethessék, mindig ugyanazon czélból itt ujabhan azt vetjük fel kérdésül: — 1S48 év­ben mindőn az édes anya Paraszkeva Szeusznő elhalt, mondjuk 1848 évben: ki javára nyilt meg halálával az örökösödés ? Bizonyára senki más javára, mint különben is vég­randelete intézkedéséhez képest, gyermekei: Mária és Szalomia számára. Az ekként megnyílt örökösödéssel az ím most neve­zett gyermekekre átszállott tulajdoni jog 184^ évtől tiz éven át egész 1858 évig személyesítve levén; — az ezen tu­lajdoni jogotszemélyében öszpontositóSzeus Szalomia 1858 évben bekövetkezett halálával — kérdem: megnyil­hatott-e Szalomia tiz évvel az előtt elhalt édes anyja Pa­raszkeva hagyatéka, és pedig az oldalági örökösök ja­vara , és mi alapon? — továbbá kérdem: a vagy 1858 évben a midőn Szeus Szalomia elhalt, nyilhatott-e örökösödés másután, mint ezen elhalt Szeus Szalomia után? (Vége köv.) Jogeset. Mezei szolgalmi jog. A mezei átjárás szolgalma megalapítandó : midőn valamely föld­birtok egészen idegen földektől környeztetik, s csak ezeken át eszközöl­tethetik az oda való jnthatás; Midőn a birtokom utóbbi időkben az átjárási szolgalomnak való­sággal használatában is volt; Ha azonban az átjárás ktilömbözö, bizonytalan utvonalokon tör­tént, azok helyett bizonyos meghatározandó vonalban egy állandó út ki­hasítandó az idegen birtokon keresztül. Szűcs Sándor N. Kőrös város tanácsánál 18G1 jun. 24-én 1160 sz. a. benyújtott keresetlevelében előterjeszti, hogy testvére Szűcs Ferencz a földje bejárásához szük­séges utat, melynek ő folytonos használatában volt, el­zárta, s felperest ez által, mint hogy más bejárása nin­csen, földje használhatásából kirekesztette. Ezen ut az •/. alatti örök bevallás szerint is az eladó részére fentartatott s felperes által is a tanuk igazolása szerint folytonosan használtatott. Továbbá testvére a földje mesgyéjén ásatni kezdett árok munkálatából munkásait kiverte. Ugyan­azért kéri nevezett alperest megidéztetni, magát a bir­tokba visszahelyeztetni s alperest az elveszett haszon s perköltségekben elmarasztatni. Ellenbeszéd. Folpere? semmivel sem igazolta, hogy ő a legközelebbi években a kérdéses bejárás hasz­nálatában lett volna, a mint ez a 2. sz. legfőbb tszéki íté­letből is kitetszik, melynél fogva jeleulegi felperes el­marasztaltatott. — Az -|. alatti örökbevallást illetőleg megjegyzi, hegy azon időben a felperes földje még erdő volt, melyhez a bejárás csak télen történt s az erdőt csak 25—30 évi időszakban szokták vágni; jelenleg azonban feiperes az erdőt kiirtotta s rendes ut nyitást akar érvé­nyesíteni, a mi meg nem engedhető, és pedig annál ke­vésbé, mert, az ő két vékás földjéhezi útra alperes ugyan­annyi földet lenne kénytelen átengedni. Ennélfogva kéri felperest elutasitatni s a költségekben elmarasztatni. Válasz. Hogy a korábbi években is a kérdéses ut nemcsak mint az erdőhözi bejárásnál szokás 10—20 évi időszakban használtatott, kitetszik a D. alattiból, mely szerint a peres felek atyja sem engedvén meg az átjá­rást, Kovács János panasza folytán részére két öl széles út hisittatott ki. Ugyancsak a kérdéses út használata Dabics János részére az E. Ítélet szerint is megítéltetett alperes ellen. A földetkésőbb felperes vévén meg, őt ezen út használatából kizárni nem lehet, habár azt nem hasz­nálta volna is, mert az tetszésétől függött, s elévülés alá csak akkor esnék, ha a használatból alperes ellen mon­dása folytán esett volna ki. Alperes ragaszkodik ellenbeszedéhez. A tanuk kihallgattatván, felperesi három tanú előadja, hogy felperesnek az alperes földje közt fekvő földjéhez rendes út soha nem volt, hanem od;i felperes az alperes földjén keresztül össze vissza szabadon járt ; sőbb ugyan egy út mérnökileg kihasittatott; de azt egyik tanú szerint felperes, a másik szerint alperes felszán­totta. Alperesi tanuk is csak annyit adnak elő, hogy felperes földjéhez alperes földjén keresztül rendes ut soha nem vezetett. Ezek alapján az e. bir. városi törvényszék 1864 évi január 22-én 56. sz. alatt következő­leg itélt: „Alperes Szűcs Ferencz a kereset alól felmentetik, s felperes alperes részére 15 frt. 40 kr. perköltség megtérí­tésében marasztaltatik s az ellene elrendelt végrehajtás foganatosításával tanácsnok Hegedűs Ferencz ur megbiza­tik, jelentése beváratván. Indokok. Felperes keresetében előadja, hogy ót alperes a homolytai földjére alperes földjén keresztül menő bejárásában s földjén ásott árok tovább folytatásá­ban gátolja, a kérdéses bejárási uthozi jogát C. D. E. F. alatti okmányokkal, Gr. alatti kérdőpontokra kihallgat­tatni kért tanúi vallomásokkal kívánja beigazolni; azon­ban bár a felhitt okmányokkal igazolá, hogy birtokos elődjei, nevenetesez id. Dabics János ugy adta el földjét, melynek egy része jelenlegi felperes birtokában van, hogy a meglevő részre bejárása legyen az eladott birto­kon, s hogy a bejárást idős Dabics János után M. Kovács János tulajdonos per utján érvényesité is, sigy neki mint

Next

/
Thumbnails
Contents