Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 6. szám

22 y.| .unj, ihlir mia gyermekénél beismertem, s kellett, hogy beismerjem. Ezen két leány egyike — kik közt a fél telek tulajdoni joga egyenlő részben megoszlott — 1852 évben elhal, tulajdoni jogát életben maradt testvére Szalomia örökli, s ekként ez időben az egész féltelek tulajdoni joga Szeus Szalonnánál van. Szeus Szalomia 1858 évben végrendelet nélkül elhal, a nála, illetőleg személyében őszpontosulva volt tulajdoni jogról nem intézkedik, ez intézkedés megtétele tehát a törvényre vár. Most már ezek folytán következő kérdések merülnek fel 1- ör. Mikor nyilt meg a hagyaték, helyesebben: <iz örökösödés ? 2- or. Mely törvények értelmében s kit kell örökösnek beismerni? 3- or Mennyiben változtat az örökösödés törvényben gyökerező esetén azon körülmény, hogy a hagyaték még e mai napig is be tárgyalva nincs? Mikor nyilt meg az örökösödés? hogy ezen kérdésre — az itt szóban lévő körülményeket felderítő — feleletet adhassunk, — szükséges előbb azt felderiteni: ki, illetőleg, a fentebb nevezettek melyike elhalása idéjét vészük a hagyaték, illetve, örökösödés megnyílta idejének ? — szükségesezenkörülménytfelderiteni — mondjuk, mert az „örökösödési jogeset'- közlője — legalább az én felfogásom szerint — az édes anya Paraszkeva Szeusné halálozása idejét veszi, az örökösödés megnyílta napja meghatározása kérdésére tekintettel, irány adónak. Hogy az ekként fentebb czélul tűzött felderítés lehetőleg sikerülten eszközöltethessék, mindig ugyanazon czélból itt ujabhan azt vetjük fel kérdésül: — 1S48 évben mindőn az édes anya Paraszkeva Szeusznő elhalt, mondjuk 1848 évben: ki javára nyilt meg halálával az örökösödés ? Bizonyára senki más javára, mint különben is végrandelete intézkedéséhez képest, gyermekei: Mária és Szalomia számára. Az ekként megnyílt örökösödéssel az ím most nevezett gyermekekre átszállott tulajdoni jog 184^ évtől tiz éven át egész 1858 évig személyesítve levén; — az ezen tulajdoni jogotszemélyében öszpontositóSzeus Szalomia 1858 évben bekövetkezett halálával — kérdem: megnyilhatott-e Szalomia tiz évvel az előtt elhalt édes anyja Paraszkeva hagyatéka, és pedig az oldalági örökösök javara , és mi alapon? — továbbá kérdem: a vagy 1858 évben a midőn Szeus Szalomia elhalt, nyilhatott-e örökösödés másután, mint ezen elhalt Szeus Szalomia után? (Vége köv.) Jogeset. Mezei szolgalmi jog. A mezei átjárás szolgalma megalapítandó : midőn valamely földbirtok egészen idegen földektől környeztetik, s csak ezeken át eszközöltethetik az oda való jnthatás; Midőn a birtokom utóbbi időkben az átjárási szolgalomnak valósággal használatában is volt; Ha azonban az átjárás ktilömbözö, bizonytalan utvonalokon történt, azok helyett bizonyos meghatározandó vonalban egy állandó út kihasítandó az idegen birtokon keresztül. Szűcs Sándor N. Kőrös város tanácsánál 18G1 jun. 24-én 1160 sz. a. benyújtott keresetlevelében előterjeszti, hogy testvére Szűcs Ferencz a földje bejárásához szükséges utat, melynek ő folytonos használatában volt, elzárta, s felperest ez által, mint hogy más bejárása nincsen, földje használhatásából kirekesztette. Ezen ut az •/. alatti örök bevallás szerint is az eladó részére fentartatott s felperes által is a tanuk igazolása szerint folytonosan használtatott. Továbbá testvére a földje mesgyéjén ásatni kezdett árok munkálatából munkásait kiverte. Ugyanazért kéri nevezett alperest megidéztetni, magát a birtokba visszahelyeztetni s alperest az elveszett haszon s perköltségekben elmarasztatni. Ellenbeszéd. Folpere? semmivel sem igazolta, hogy ő a legközelebbi években a kérdéses bejárás használatában lett volna, a mint ez a 2. sz. legfőbb tszéki ítéletből is kitetszik, melynél fogva jeleulegi felperes elmarasztaltatott. — Az -|. alatti örökbevallást illetőleg megjegyzi, hegy azon időben a felperes földje még erdő volt, melyhez a bejárás csak télen történt s az erdőt csak 25—30 évi időszakban szokták vágni; jelenleg azonban feiperes az erdőt kiirtotta s rendes ut nyitást akar érvényesíteni, a mi meg nem engedhető, és pedig annál kevésbé, mert, az ő két vékás földjéhezi útra alperes ugyanannyi földet lenne kénytelen átengedni. Ennélfogva kéri felperest elutasitatni s a költségekben elmarasztatni. Válasz. Hogy a korábbi években is a kérdéses ut nemcsak mint az erdőhözi bejárásnál szokás 10—20 évi időszakban használtatott, kitetszik a D. alattiból, mely szerint a peres felek atyja sem engedvén meg az átjárást, Kovács János panasza folytán részére két öl széles út hisittatott ki. Ugyancsak a kérdéses út használata Dabics János részére az E. Ítélet szerint is megítéltetett alperes ellen. A földetkésőbb felperes vévén meg, őt ezen út használatából kizárni nem lehet, habár azt nem használta volna is, mert az tetszésétől függött, s elévülés alá csak akkor esnék, ha a használatból alperes ellen mondása folytán esett volna ki. Alperes ragaszkodik ellenbeszedéhez. A tanuk kihallgattatván, felperesi három tanú előadja, hogy felperesnek az alperes földje közt fekvő földjéhez rendes út soha nem volt, hanem od;i felperes az alperes földjén keresztül össze vissza szabadon járt ; sőbb ugyan egy út mérnökileg kihasittatott; de azt egyik tanú szerint felperes, a másik szerint alperes felszántotta. Alperesi tanuk is csak annyit adnak elő, hogy felperes földjéhez alperes földjén keresztül rendes ut soha nem vezetett. Ezek alapján az e. bir. városi törvényszék 1864 évi január 22-én 56. sz. alatt következőleg itélt: „Alperes Szűcs Ferencz a kereset alól felmentetik, s felperes alperes részére 15 frt. 40 kr. perköltség megtérítésében marasztaltatik s az ellene elrendelt végrehajtás foganatosításával tanácsnok Hegedűs Ferencz ur megbizatik, jelentése beváratván. Indokok. Felperes keresetében előadja, hogy ót alperes a homolytai földjére alperes földjén keresztül menő bejárásában s földjén ásott árok tovább folytatásában gátolja, a kérdéses bejárási uthozi jogát C. D. E. F. alatti okmányokkal, Gr. alatti kérdőpontokra kihallgattatni kért tanúi vallomásokkal kívánja beigazolni; azonban bár a felhitt okmányokkal igazolá, hogy birtokos elődjei, nevenetesez id. Dabics János ugy adta el földjét, melynek egy része jelenlegi felperes birtokában van, hogy a meglevő részre bejárása legyen az eladott birtokon, s hogy a bejárást idős Dabics János után M. Kovács János tulajdonos per utján érvényesité is, sigy neki mint