Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 70. szám

292 Az elkésve benyújtott semmiségi panasz hivatalból visszautasittatik. Semmiségi panasz és felebbezés. 234. §. Midőn akár ugyanazon fél, akár különböző ügyfelek semmiségi panaszt és felebbezvényt nyújtottak be, az összes iraték ez esetben is közvetlenül a semmitőszékhez terjesztendők. Ha a semmitőszék a panaszt alaposnak találja, határozatáról az elsőbiróságot közvetlenül értesiti, s ez esetben a felebbezés az illető félnek egyszerűen visszaadatik. Ha pedig a semmiségi panasz alaptalannak találtatik: ennek kijelentése mellett a semmitőszék az összes iratokat közvetlenül azon birósághoz küldi át, mely a felebbezés folytán az érdembeni határozat hozatalára mint felebbviteli bíróság van hivatva. A semmitőszék határozatáról a felek az érdemben hozott Ítélet által értesíttetnek. 235. §. Azon fél, ki ugyanazon Ítélet ellen semmiségi panaszszal s felebbezéssel élt, és a semmitőszék az előbbit merőben alaptalannak találta : 20 ftól 300 ftig terjedhető pénzbirságra büntettetik. E birságért a felelősség a 44. §. alkalmazása mellett, az ügyvédet terheli. Semmiség a másodbiróság határozata ellen. 236 § A másodbírósági határozat ellen csak akkor van helye semmiségi panasznak, ha a semmiség esete a másodbirósági Ítélet hozatalánál merült fel. 237. § A másodbirósági határozat ellen emelt semmiségi panaszok az összes ügyiratokkal együtt az elsőbiró által a másodbirósághoz, s innen további jelentés mellett a semmitőszékhez terjesztendők. A másodbiróság a felterjesztő jeleotésben a panasz valódisága iránt szintén nyilatkozni tartozik. 238. §. A másodbirósági határozat elleni semmiségi panaszok által sem annak végrehajtása, sem az elrendelt jogszerű eljárás fel nem tartóztathatik. Semmitőszéki határozat. 239. §. Ha a semmitőszék a semmiségi panaszt alaposnak találja, és a panasz az illetőség hiányából emeltetett: a periratot az illetékes bíróhoz utasítja. Egyéb esetekben az ügy érdemébe nem bocsátkozhatik, hanem az elkövetett formasértést végzésben kijelöli és azt s attól kezdve a további egész eljárást megsemmisítvén, a formasértés kijavítását s annak alapján a netaláni ujabb eljárást rendeli meg, a formasértő bíróságot ujabb határozathozatalra utasitja, s ekkép az összes ügyiratokat, ha a panasz az elsőbiróság határozata ellen volt irányozva, — a felebbviteli bíróság mellőzésével egyenesen az elsőbirósághoz késedelem nélkül visszaküldi; ha pedig a semmiségi panasz a másodbiróság valamely határozata ellen volt intézve, és az ügyiratok a másodbiróság utján terjesztettek fel: azok ismét ugyanazon másodbirósághoz küldetnek vissza. Semmiség a harmadbiróság ellen. 240. §. A mennyiben valamely semmiségi eset a harmadbiróság ellen forogna fenn, az eljárásra nézve a 236. és köv. §§. szabályai tartandók meg. A semmitőszék alakulásáról ily esetre a 4. §. intézkedik. Birói felelősség. 241. §. Ha a biró a semmitésre nyilvánvaló vétség által szolgáltatott volna okot , a feleknek kárpótlással tartozik. Hatodik czim. A perorooslatokról. IV. Fejezet. Igazolás. A sommás eljárásnál 242. §. Sommás eljárásnál a megjelenés elmulasztása miatt igazolási kérelemnek helye nincs, — mindkét félnek szabadságában állván a pert sommás uton megújítani, vagy a 82. § végpontjában megengedett két esetben a késedelem indokából hozott Ítélet ellen semmiségi panaszszal élni. A rendes eljárásnál: Ítélethozatal előtt. 243. §. A rendes eljárás folyamában az igazolási kérelem az elmulasztott határnaptól számítva 15 nap alatt beadandó, s hogy beadatott, a pertárban a beadvány felzetének előmutatásával igazolandó s a percsomóban megjegyzendő. A kellő időben beadott igazolási kérelem tárgyalására a bíróság legfőlebb 15 napi határnapot tüz kixs arra mindkét felet megidézi. A határnapon külön jegyzőkönyv vétetik fel, melybe a felek az igazolási kérelemre vonatkozó szóváltásaikat 24 óra alatt beiktatni tartoznak. 244. §. A biróság a jegyzőkönyvet 3 nap alatt intézze el, s ha az igazolási kérelemnek helyt ad, a magát igazoló fél periratainak beadása és átvétele végett rövid megjelenési határnapot tűzzön ki, s erről a pertárnokot és a feleket értesitse. 245. §. A per folyama alatt mindenik fél csak egyszer élhet igazolási kérelemmel. Ugyanazon fél által ismételve előterjesztett igazolási kérelmek hivatalból visszautasitandók. ítélethozatal után. 246. §. ítélethozatal után a végrehajtásig, de csupán egy izben és csak akkor van helye igazolásnak, ha a jogérvényes Ítéletben foglalt eskü letételére kitűzött határnap elmulasztatott. Más esetekben beadott igazolási kérvények hivatalból visszautasitandók. 247. §. Az előbbi §. esetében, a határnap elmulasztása miatti igazolási kérvény 15 nap alatt azon időponttól számitva, a melyben az elmulasztott jogcselekvény teljesítendő lett volna, — az elsőbiróságnál benyújtandó. Az elkésve benyújtott igazolási kérelem hivatalból visszautasittatik. Igazolási kérelem beadása a törvény által megadott biztosítási intézkedéseket nem gátolhatja. 248 §. Az igazolási kérvény tárgyalására és elintézésére nézve ez esetben is a 243. és 244. §§. szabályai tartandók meg ; s ha a biró a kérelmet alaposnak találja, az elmulasztott helyett végzésileg más határnapot tüz ki. Az igazolási kérelem megtagadása ellen semmiségi panasznak van helye. A megengedés esetében nincs helye perorvoslatnak. V. Fejezet. Perújítás. Perujitás esetei. 249. §. A perújításnak átalában helye van: a) ha az elmarasztalás a megjelenési, illetőleg perfelvételi határidő vétlen elmulasztásának indokából keletkezett, — a megjelenést gátló akadály megszűntétől fogva 15 nap alatt ; b) ha vagy az alapperben hozott sérelmes ítéletre az ügyvéd hibája nyújtott akalmat, vagy az első-, avagy másodbirósági Ítélet ellen a felebbezvény fontos akadályoknál fogva a törvényes határidő alatt be nem adatott,—a beadási határidő utolsó napjától számítandó félév alatt; c) ha a pervesztes fél uj bizonyítékokat talált, a mennyiben kimutathatja, hogy azok az alapperben nem használtattak s lényegileg a per tárgyára vonatkoznak, — azon idő alatt, mig a per tárgya a polg. törvények szerint el nem évült. Perujitás kizárása. 250. §. Ellenben nincs helye perújításnak: a) az esküvel eldöntött peres ügyekben, — kivéve, ha az eskü a 255. § szerint megelőző bünvizsgálat folytán hamisnak bizonyult; b) birói egyezség által befejezett perekben ; c) ha valamelyik fél a perujitás jogáról okmányszerüleg világosan lemondott. Perujitási kereset. 251. §. A perujitási kereset az alapperbeli kérelmen tul nem terjedhet. Perujitási eljárás. 252. §. Az ujitott per mindenekben az eljárás közönséges szabályai szerint a főügygyel együtt s azon módon tárgyaltatik, a mint ez a lefolyt alapperben történt. A perújítás megengedésének vagy megtagadásának kérdése külön határozat nélkül, hasonlóan a főügygyel együtt döntendő el. 253. §. A perujitás a kelégitési végrehajtást nem akadályozza. 254 §. Kétszeri perújításnak semmi esetben helye nincs. Előleges bűnvádi eljárás. 255. §. Ki azt véli, hogy ellenfelét vagy másokat hamis esküvel vádolhat, s ennélfogva a keletkezett Ítéletet érvénytelenítheti; vagy ki igazságos igényeitől avagy kifogásaitól ellenfelének, vagy egy harmadiknak a büntető törvé-