Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 70. szám

293 nyékben tilalmazott cselekvénye által ejtetett el: bizonyítékait előlegesen bűnvádi eljárásban érvényesítse, 3 akkor kérje a perújítást a polgári biróságnál, ha állításai a vizsgálat által bebizonyulnak. A perujitásra ez esetben is az elévülési idő áll nyitva , a mi a 249. § c) alatt az uj bizonyitékok esetére rendeltetik. Hetedik czim. A biztosítási intézkedésekről. I. Fejezet Zárlat. A zárlat esetei. 256. § A fenálló törvényekben előforduló zárlat (sequestruin) esetei, melyekben a szabályszerű eljárás megtartandó, jelen intézkedések által nem érintetnek. 257. §. Zárlatnak az előbbi §. esetein kívül akkor van helye , ha valamely tulajdoni, használati vagy birtokjog vitássá vált, és a felmulatott bizonyítékokból alaposan vélelmezhető, liogy a panaszlottnak tettleges birtoka nem jogos alapon nyugszik, ellenben a kérelmezőnek ahhoz jogos igénye van ; ha egyszersmind kimutattatik, hogy zárlat alkalmazása nélkül a tárgy értéke veszélyeztetnék, avagy a kérelmező jogai egészben vagy részben meghiusittathatnának. Zárlati kérelem 258. §. Folyamodó a zárlat iránti kérelmét a per folyama alatt ennek bíróságánál, a per meginditása előtt a zárlat tárgyára nézve illetékes biróságnál Írásban terjessze elő. A zárlat az ellenfél kihallgatása nélkül is elrendelendő. A megtagadó végzés ellen felfolyamodással lehet élni. A zárlat igazolása. 25'J. §. Ha a per még folyamatban nem volna, ugy az a zárlati végzés kézbesítésétől számitandó 30 nap alatt meginditandó, ellenkező esetben az ellenfél egyszerű kérelmére a zárlat megszüntetésének van helye Zártirtó. 260. § Minden zárlat alkalmazásánál rendszerint zártartó rendeltetik. Ezt a kérvényező ajánlatára, ha az ajánlott a biró ítélete szerint is bizalmat érdemel, a zárt foganatosító biró nevezi ki ; ha azonban a biró az ajánlottat alkalmasnak nem találja, más megbizható egyént nevez. A zárlat foganatosítása. 261. § Minden zárlati jogcselekvényről jegyzőkönyv vétetik fel, melyben a lezárolt tárgyak körülményesen leirandók, szabályszerüleg megállapítandó becsértékök egyenként kiteendő. Az ekkép összeirt tárgyakat a zárt foganatosító biró azonnal zárlat alá vetteknek nyilvánítja, s a mennyiben folyamodó kívánja, a zártartónak átadja, mi a zárlati jegyzőkönyvben megjegyzendő. Panaszlott a kérvény egyik példányán a záriat foganatosítása alkalmával kézbesítendő oly végzéssel értesíttetik, hogy neki joga van 8 nap alatt a zár elrendelése, a zárgondgondnok személye s a netán szükséges biztositék iránti észrevételeit azon biróságnál , mely a zárt elrendelte, benyújtani. 262 §. Oly helyeken, hol telekkönyvek léteznek, a zárlat minden telekkönyvi zárlatra nézve az azt elrendelő végzés telekkönyvi feljegyzése által történik. Kifogások. 263. §. Ha a panaszlott akár a zárlat elrendelése által a 257.§• feltételeinek hiányából magát terhelve érzi,akár a kirendelt zártartó személyében meg nem nyugszik, az ellen a zárlati végzés kézbesítésétől számitandó 8 nap alatt kifogásokat adhat be. A kifogások az eljáró bíróság minőségéhez képest sommás uton, vagy külön jegyzőkönyvben tárgyaltainak. A tárgyalás azon kérdésre is, váljon az ellenfél a zárlat folytán bekövetkezhető kárra nézve biztosítékot nyujtson-e, valamint a netán szükséges biztosíték mennyiségére és minőségére is kiterjed. Mindezek iránt a biró végzésileg határoz, mi ellen szintén felfolyamodásnak van helye. A zárlat foganatosítását azonban sem a kifogások, sem a felfolyamodás nem hátráltatják A zárlat költségei. 264. §. A zárlatból felmerült költségeket, legyenek azok akár magának a jogi intézkedésnek kifolyásai, akár a zárlat alá vett tárgy fentartására szükségesek, azon fél tartozik előkgezni, ki a zárlatot kieszközölte. A szükséges költségek öszszegét a biró állapítja meg. A zárlat megszüntetése. 265. §• Ha a zárlat jogérvényes végzés által érvénytelennek nyilváníttatnék, a 263. S-ban szabályozott eljárás szerint rövid tárgyalás rendelendő oly czélból, hogy a netán letéteményezett vagy kimutatott biztositék iránt intézkedés történjék, s egyúttal a panaszlott a zárlat által netán szenvedett kárait felszámíthassa és igazolhassa. 266. §. A zárlatot szenvedő félnek a zárlat által okozott kárai és költségei iránt kereseti joga fenmarad az esetre, ha a zárlat jogérvényes végzés által szükségtelennek nyilvánittatik. A zárlat hatálya. 267. §. A zárlatnak korább szerzett jogokra befolyása nincsen. Később szerzett jogokra nézve egy harmadik személy irányában feltételes jogot állapit meg, mely a per eldöntése álial igazolandó. A 262. §. szerint teljesített zárlat azon időponttól fogva bír joghatálylyal, midőn az a telekjegyzőkönyvben feljegyeztetett. II. Fejezet. Biztositás. A biztositás esetei. 268. § Biztositásnak ugy a per megindítása előtt, mint a per folyama alatt hely adatik, ha a követelés valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által van támogatva, a menynyiben a követelés különben is biztosítva nincsen és egyszersmind sürgős veszély igazoltatik. ítélethozatal után helye van a biztositásnak, ha a feltétlenül marasztaló Ítélet törvényes idő alatt felebbeztetett, — a mennyiben a követelés egyébként kellőleg fedezve nincsen. Bérleti és haszonbérleti követelések biztosítása végett a veszély igazolása nem szükséges. Eljárás. 269. §. A biztositás kieszközlése s a további eljárás tekintetében ugyanazon szabályok tartandók meg, melyek fentebb a zárlatra nézve rendeltettek. A biztositás joghatálya és foganatosítása azonban a végrehajtás szabüyai szerint történik. Árverés. 270. §. A biztositási végrehajtás csak foglalásból áll. Árverésnek egyedül akkor van helye, ha a lefoglalt ingóság kár és megromlás veszélye nélkül egyáltalában el nem tartható. E fölött a végrehajtó biró, a felek és szükség esetében szakértők meghallgatása után, azonnal határoz, és az árverésen b ;jött pénzt további intézkedésig birói letétbe helyezi. Xyolezadik czim. A végrehajtásról. I. Fejezet. Atalános határozatok. A végrehajtás esetei. 271 §. Végrehajtásnak van helye: a) ha az elsőbirósági ítélet ellen felebbezés vagy seramiségi panasz a törvényes határidő alatt nem használtatott : b) ha a másodbiróság az elsőbirósági Ítéletet helybenhagyta, vagy az eltérő Ítéletek fölött a harmadbiróság mara^ztalólag határozott; oj az elmarasztalt Ítélet azon pontjaira nézve, melyek ellen a törvényes határidő alatt felebbezés nem történt; d) oly elmarasztalt pertársak ellen, kik felebbezzésscl nem éltek, a mennyiben a 221. §. kivétele alá nem esnek ; e) eskütől feltételezett ítélet alapján, ha az eskü kellő időben letétetett; f) a per folyamában létrejött egyezség, és g) választott birósági itélet vagy egyezség alapján. Végrehajtási kérvény. 272 § Rendes perekben a végrehajtás írásban kérelmezendő. E végett a végrehajtási kérvény az itélet vagy egyezség melléklése mellett annyi példányban nyujtatik be, hogy a végrehajtó és végrehajtást szenvedő félnek, és ha többen volnának, mindeniknek, végre a kiküldendő birósági tagnak vagy megkeresendő bíróságnak egy-egy példány jusson. Ugyanezen szabályok szerint kell a végrehajtást külön Írásban kérelmezni a sommás eljárásban is oly esetben, midőn a végrehajtás ingatlanra vezettetik. A végrehajtás elintézése. 273. §. A végrehajtási kérvényt a biróság az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el. A végzésben megnevezi a kiküldöttet, ki a végrehajtást lesz foganatosítandó, valamint azon személyt, ki a 274 §-hoz képest a végrehajtató fél érdekeit képviseli. Képviselet a végrehajtásnál. 274. § Végrehajtatónak jogában áll, de nem kötelességében, magát a végrehajtásnál képvisel-