Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 70. szám

291 Törvényjavaslat a polg. törvénykezési rendtartás tárgyában.(Fo\yt). Az ítélet pontjaira. 219. §. Ha az ítélet több pontból áll, a felebbezvényben azok, melyek által felebbező magát terhelve érzi, határozottan kiteendők. A többi pontokra nézve az ítélet a felebbezési határidő kit eltével jogerejüvé válik. A pertársakra nézve. 220. §. Ha több pertársak közöl nem mindnyájan felebbeztek : az ítélet a felebbezési határidő lejártával a nem felebbezőkre nézve rendszerint teljes jogerővel bir. 221. §. Az előbbi §-ban megállapított általános szabály alul kivételnek van helye: a) ha a képviselet, illetőleg védelem közös, vagy az eljárás szabályaihoz képest közösnek tartandó ; b) ha a követelés vagy kötelezettség minden pertársra nézve ugyanazonos; c) ha a követelés vagy kötelezettség a pertársak viszonyaihoz képest különböző ugyan, de ugyanazon jogalapból származik, — a mennyiben e jogalap a felebbezés folytán érvénytelennek nyilváníttatnék. Ily esetekben az ítélet minden érdekelt pertárs nevében felebbezettnek tekintetik, — azok kivételével, kik a per folyamában netán a felebbezésről világosan lemondottak, vagy a kötelezettséget önként elfogadták. A felebbezvény elintézése. 222. §. A törvényes időben benyújtott felebbezvény első példánya a peresomóhoz csatoltatik, másod-példánya pedig az ellenféllel közöltetik. Maga a felebbező felzetileg értesítendő. Az elsŐfolyamodásibiró, az összes perirományokat, az Ítéletnek hiteles másolatával együtt, jelentés mellett a felebbviteli bírósághoz 8 nap alatt terjessze fel. Ez idő, ha ugyanazon Ítélet ellen a felek számához képest több rendbeli felebbezésnek lehet helye : azon felebbezvény beadási határnapjától számíttatik, mely legkésőbb jár le Uj bizonyitékok kizárása. 223. § Az elsőbiróságnál elő nem fordult ténykörülmények és bizonyitékok a felebbviteli bíróság által a határozat hozatalánál tekintetbe nem vétethetnek. Uj tárgyalás. 224. §. Ha a másodbiróság a ténykörülményeket nem látja annyira kifejtve , hogy alaposan ítélhessen , és a tárgyalás folytatásától valószínűleg siker várathatik: az Ítéletet egészben vagy részben feloldhatja, s vagy átalában , vagy bizonyos pontokra nézve ujabb tárgyalást s további bizonyítási eljárást rendelhet , és ekkép az elsőfolyamodási bíróságnak a tárgyalás kiegészítését s ujabb Ítélethozatalát hagyhatja meg, habár ezt a felek nem kérték volna is. Érdemleges Ítélet és további eljárás 225 § Ha a másjdbiróság részben érdemileg itélt, részben pedig az előbbi §• értelmé ben az elsőbiróságot további eljárásra utasitotta; a másodbirósági Ítéletnek érdemleges része ellen csak akkor lehet felebbezéssel élni, ha az elsőbiróságnál ujabb Ítélet hozatott, az elleni felebbezés folytán már a másodbiróság is itélt. A felebbezési határidő tehát az első alkalommal hozott másodbirósagi Ítélet érdemleges része ellen szintén csak azon naptól számíttatik, melyen a másodbiróságnak ujabb kiegészitő s érdemleges ítélete a félnek kézbesittetik. Ha pedig az elsőbiróságnak a részbeni feloldás folytán hozott ujabb Ítélete ellen, az érdekelt fél felebbezési jogorvoslattal nem él: ez esetben az első alkalommal hozott másodbirósági ítélet érdemleges része ellen a felebbviteli rendes határidő az eUőbiróság ujabb ítéletének kézbesítése napjától fog számíttatni. Felebbezés a harmadbirósághoz. 226. §. A másodbiróság ítélete elleni felebbezésnek a harmadbirósághoz, akár helybenliagyatott, akár megváltoztatott legyen az elsőbiróság ítélete: mind a sommás, mind a rendes perekben helye van. Ily felebbezvényre nézve is ugy kell eljárni, mint az elsőbirósági ítélet elleni felebbezésnél. Konoksági bírság. 227. §. Ha valaki két egyenlő ítélet ellen további felebbezéssel él, és felebbezvénye a harmadbiróságnál is | elvettetnék: az, mint konokul perlekedő, 10 frttól egész 300 írtig terjedhető a harmadbiróság által a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest megállapítandó birsággal büntettetik. III. Fejezet. Semmiségi panaszok Semmiségi panaszok helye. 228. §. Semmiségi panasznak, a mennyiben a jelen törvény által egyes esetekre nézve kizárva nincs, — mind végzés, mind ítélet ellen lehet helye. Semmiségi panaszok azonban sem felfolyamodással, sem felebbezéssel össze nem kapcsoltathatnak. Esetei 229. §. Semmiségi panasznak átalában az alaki jogjogszabályok sérelméből (3. §), a következő esetekben van helye: a) ha a bíró valamely, a polgári biróságok hatósága alá nem tartozó ügyben járt el, habár a felek e miatt az eljárás folyamában kifogást nem tettek is ; b) ha a bíróság valamely, különben a polgári biróságok hatósága alá tartozó ügyben illetéktelen volt, 3 alperes az illetőség tekintetében a törvényes határidő alatt kifogással élt; cj ha a biró az illetőségi szabályok helytelen alkalmazásával magát valamely ügyben akár hivatalból, akár alperes kifogása folytán illetéktelennek mondotta ki; d) ha a bíróság a határozat hozatalánál szabályszerüleg átalakítva nem volt; e) ha alperes nem törvényszerűen lett megidézve; f) ha önképviseletre nem jogosított 9zeniély idéztetett, s ezen hiba utólag sem hozatott helyre ; g) ha valamely félért egy harmadik felhatalmazás nélkül lépett fel; h) ha valamely aikeresetlevél vagy perorvoslat avagy illetőségi kifogás az elkésÓ3 indokából helytelenül utasittatott vissza; i) ha valamely félnek oda itélt, de annak az ítélet hozatala előtt vagy után közbejött halála miatt le nem tehetett eskü letétinek mondatott ki, vagy ellenkezőleg letettnek ki nem mondatott; k) ha az eskü letételére kitűzött határnap elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem fölött hozott véghatározatot egyik vagy másik fél sérelmesnek tartja ; 1) ha az igazolási kérelemnek, valamely perirat beadásának elmulasztása miatt, hely nem adatott. Mily esetekben van helye semmiségi panasznak a végrehajtás folyamában s az eljárás eltérő módjai szerint, az illető helyeken adatik elő. 230. §. Az előbbi §. esetein kivül a sommás eljárásban semmiségi panaszszal lehet élni: a) ha alperes az okirat valódiságát tagadta vagy szavatosra hivatkozott, s a biró az okiratot valódinak találván, vagy a szavatosságnak helyét nem látván, az eljárást folytatja; b) ha felperes a sommás eljárásról rendes perre utasittatott; o) ha az itélet a meg nem jelenés indokából hozatott, 82. § esetében. A semmiségi panasz hatálya. 231. §. A 229. § b) c) h) é3 1) betűi alatt elősorolt eseteket kivéve, a per folyama alatt semmiségi panaszt emelni nem lehet. De azon esetekben is, melyekben e semmiségi panasz megengedtetik: e jogorvoslat használata a per folytatását nem akadályozza. Az utóbbi esetekben a semmiségi panasszal csak a panasz tárgyára vonatkozó iratok és külön jegyzőkönyvek terjesztetnek fel. Semmiségi panasz az itélet ellen 232. §. Ha semmiségi panaszra a végitélet nyújt alkalmat, a feleknek szabadságában áll, a 217. §-ban kijelölt határidő alatt akár semmiségi panasszal, akár felebbezéssel , akár eme jogorvoslatok mindegyik nemével élni. Az utóbbi esetben mind a semmiség! panasz, mind a felebbezvény külön Írásban s ügyvédi ellenjegyzés mellett nyújtandó be , s egyszersmind a semmiségi ok, a 229. §. eseteihez képest határozottan kiteendő. Sommás eljárásban a semmiségi panasz az itélet kihirdetésekor szóval és indokolva jelentetik ki. 233. §. Az elsőbiróság a kellő időben beérkezett semmiségi panaszt a felfolyamodásokra érvényes szabályok szerint azonnal elintézvén, az összes periratokat a másodbiróság mellőzésével egyenesen a semmitőszékhez terjeszti fel, és felierjesztő jelentésében a panasz valódisága iránt is nyilatkozni tartozik. Ezen jelentés a feleknek kérelmükre, hiteles másolatban kiadandó.