Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 70. szám

290 Felperes e végzést félebbezte, kieruelve*a már felhő­zott indokokon kivül akirályi itélótáblánakön­magával s i 11 e t ő l e g 6 ,98/, 964 sz a. végzésével el­lenkező ujabbi határozata téves voltat. Ennek folytán a kir. Hétszemélyes tábla 1867. máj us hó 16-án 25193. sz. a. következőleg határozott: „Miután az 1863-ik esztendei aug. hó 2l-én fogana­tosított zálogolási eljárás, melynek költségei ugyanazon alkalommal 17 frt. 51 kr.-ban megállapítva lettek, a ki­rályi itélő táblának 6,98/186 4 sz. a. végzésével helybenha­gyatott, és igy ezen költségi öszveg utólagosan többé mérsékelhető nem volt, ez továbbá is 17 frt. 51 kr-ban megállapitatik, e részben tehát a királyi itélő táblának végzése megváltoztattván, egyebekben pedig helybeha­gyatván, az iratok foganat szerzés végett illetőségükhoz visszaküldettnek." Ezen eddigelé 5 teljes évig húzódott som­más perre mit szóljunk látva, hogy a dolog érdemébe való beszólás nélkül, alperes mind elméleti mind gyakorlati törvénykezési ismeret hiányában — csupán a végrehajtás elé ennyi akadályt birt gördíteni, az ügy legnagyobb részét ügyvéd nélkül önmaga vivén elő, mit kell mondanunk ha meggondoljuk, hogy alperes még egy labiriuthben vezető fonal csomagot tart kezében — igény kereset neve alatt, mit kell tartani a hazánkban uralkodó hitelről ha meggondoljuk, hogy alperes a per­beli összeget csak egy hóra kölcsönözte ki s mit kell gondolnunk , hogy alperes a kétszeres birói zár feltörése után még osak meg-sem dorgál­tátott, míg felperes keserű kitöréseiért fegyelmi eljárás alá vonatott. *) Csupán a tények előadására szorítkoztam, felesleges levén jelen esetre minden eritica. Es abban az, ki a ,Törv. Csarnoknak' évek ótai működését figyelemmel kisérte, ki olvasta a törvénykezési téren felmerült s folyvást felme­rülő szomorú eseményekből, mint annyi a magok nemében nagyszerű példákból vont következtetéseket — csak az ismétlés elkerülését látandja. — S ha valaki felrovni véli e lapnak azt, hogy az csak ítéleteket közöl, ha ez igaz lenne is — ez egyén szakavatottságára és tudománya megbirálására — nagyon gyengéd a tapintatlanság kife­jezése ! Arányossági jogeset. A közös birtokot képező mocsárterületnek hasz­nálatában, s annak megfelelöleg az érintkezési vonal sze­rint kiszámitott térség tulajdonjogi birhatásában a mocsár­ral érintkezéshen levő községek fentartandók, melyek ki­mutatták, hogy azon területnek százados idő ótai haszná­latában s tettleges önjogu birtoklásában vannak. Az ahhozi erősebb jog megvitatása s eldöntése külön úrbéri per útra tartozik, s az eddigi használat alapján in­dított arányositási per tárgyát nem képezheti. Habár a községek jobbágyi visszonyban léteznének is, önálló birtokjoguk megalapítható, miután a nem neme­sek ingatlanokbani birtokképessége szentesitetett (1844; 4. t. cz.) s nem csak a jövőben szerzett, de az előbb szerzett s birt javakban is. (Folytatás.) Ezen Ítéletet gr. Károlyi György fölebbezte, mert a községeknek tulajdoni követeléseik nem tárgyai a *) Ezen eljárás felsőbb bíróságaink részéről valóban niegdöb­bentőleg feltűnő lenne, ha ahhoz — fájdalom ! — évek ótai példák által már hozzászoktatva nem lennénk,— Valóban ideje lenne már ha a ministérium Ung megye felterjesztését komoly figyelembe venné. S r. e r k. jelen proportionalis pernek, itt csak azon kérdés tárgya­landó, kinek van erősebb joga a Szennye mocsárhoz, az említett községeknek-e vagy gr. Schönbornnak ? de nem az, hogy minő terület adassé : eme helységek határai után proportionalis illetőségül, mert ez már az 1857-iki 4556. sz. a. ítélettel el van döntve; kéri tehát az itélet megvál­toztatása mellett elrendeltetni, hogy a 4556. sz. ítéletben megrendelt arányosítás az ott megállapított kulcs szerint azonnal foganatba vétessék. Bereg város is fölebbezett, mert a várost tettleges birtokától még azon esetre sem lehet kizárni, ha közte és gr. Schönborn közt jobbágyi viszony létezett volna, mert az 1836. XII. t. cz. szerint oly birtokost fi­gyelembe venni nem lehet, ki gyakorlaton kivül van; mert a gyakorlatbóli perben a gyakorlat figyelembe ve­endő. Beregujfalu és Gáth községek hasonló okokokból szintén fölebbeztek. A megye törvszéken 18G3. jun. 23 án 323. sz. a. ítéltetett. ,,A Szennye mocsárból Bereg és Be­regujfalu községek határainak érintkezése arányában az 0. a. megállapított kulcs szerint járandó osztalék ezen községeknek tulajdoni joggal oda ítéltetik, és e részbon az ali&pányi bíróság Ítélete megváltoztatik, a canalisatiót ületőleg az 1859-iki 308. sz. fötörvszéki itélet irányadó­nak s a canalisatio által ezen arányos-ági per végrehaj­tása fel nem függeszthetőnek nyilvánittatik." stb. Ezen ítéletet gr. Károlyi György fölebbezte, gr. Schönborn pedig megsemmisíttetni kérte azért, mert a me­gyei törvényszék az elnökkel együtt 5 tagból volt alakítva, miután azonban egyik törvényszéki ülnök Vas György az ezen perben beavatkozott Beregujfalu községét képvi­selő ügyvéd, s egyszersmint a megyei tszéki ülnök Vas Antalnak testvére, ebbeli személyes viszonyánál fogva ér­dekelt és elfogult volt,minek az lett eredménye, hogy a szavazatok megoszolván, többség csak ezen 5-ik érdekelt tag szavazata által keletkezett. Akir. táblán végeztett: A megye törvszéke által hozott itélet ellen alp. gr. Schönborn részérói emelt semmiségi panaszból világos­ságra derülvén az, miszerint Vas György egyik törvény­széki biró a Beregujfalu községe ügyvédjének Vas An­talnak testvére legyen, a semmiségi panasznak helyadásá­val a megye türvszékének itélelete a törv. szab. 104. §. 5. és 6. pontjainál fogva megsemmisittetik, és a periratok ugyanahhoz szabályszerűen összeállítandó törvényszék ál­tali ujabb érdemleges itélet hozatal végett visszaküldet­nek. (1863. nov. 26. 522. urb. sz. a.) (Folyt, köv.) Hivatalos tudnivaló. A főmlt. Hétszem. táblán leendő előadás végett ujabban ki­tiizettek. Özv. báró Pacassi Anna, Bőhm Lázár e. szerződés meg­szüntetése Elő. Vaj ka y ktb. Hannover Miksának a Löwensohn árvák tömegérőli számadási ügye. — Kovács Bálint, Bernáth Ge­deon e. végrehajtási. — Geréby és Heunig társak, Pap Elek e. végrehajtás. — Kövesdnyé szül: Beller Josefa hagyatéki ügye. — Löwensohn Lajos, Hannover Miksa e 325 frt. Deutsch Lipót örö­kösei, a pénzügyészség e. igazolás — Szailer Péter örökösei, Bau­mann József e. 24932 frt. — özv. Németh Mihályné, Körmendy Istv. s neje e. telekkönyv. — Heya Tivadar, Kováts' Benedek e. végr.-hajtás. — Berghammer Károly. Gamperl Alajos s neje e. ha­sonló. — Suuka Lajos, Lovász József e. 3150 frt. — Benyovszky Vmcze, Benyovszky Péter e. per feljegyzés — Steinfeld Ignáoz s többek, Hajdú István s társa e. igény. — Rickl József s társai, Kis Orbán Lajosné s többek e. végrehajtás. — Losonczy István folyamodása. — Prónay Vörös Emiliának a néhai Baloghy Lajos i tömeget érdeklő kitörlési ügye. _ Sibrik Antal vagyonának önkén ­| tes elarvereztetését tárgyazó ügye. Elő. S z a 1 a y ktb.

Next

/
Thumbnails
Contents