Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 70. szám

Pest, 1867. péntek *scpt. 13. 70. szám. tiiJcnczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Az 1844ik évi Vl.t.cz. 17. S-nak stb. (Vége.)—Hivatalos. — Arányossági jogeset (Folyt.)— Törvényjavaslat a polg. sbt. (F.) Az 1844-ik évi VI. t. CZ. 17. §-nak gyakorlati alkalma- I kedett, 1865. aug, 22-én. 1731. sz. a. következő végzása Borsodban. Közli: Kiss Albert. (Vége) A kir. ítélő tábla l8G4-ik év oct. 28-án 6198. sz. a. következő végzést hozott: „A megyei törvényszék nem helyesen indokolt végzésének megváltoztatásával az első bírósági eljárás helybenhagyatik s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Az eljáró első bíróság a végrehajtást hivatalból folytatandó, a lefoglalt életnemüekre árverést hirdetett, de azok a zárgondnok s bíróság közbejötte nélkül alperes által időközben eltávolitattak, s felperes kénytelen volt ezúttal ismét a követelése biztosítására kimutatott pár ökörre kiterjesztett zárlattal megelégedni, kérve azonban határozottan alperesnek mint zárttörónek megbüntetését. Erre alperes egy a végrehajás ellen intézett ujabbi semmiségi panasszal felelt, — előadván. 1-ör. Hogy ő adósságát az eddigi költségekkel már lefizette, s igy ellenében végrehajtás eszközölhető nem volt. 2. Mert a királyi itélő tábla több költséget mint az eljáró első bíróság nem állapítván, utóbbinak nem áll jogában azt felemelni. 3. De ha fel nem emelte volna is a költségeket utólag az eljáró elsöbiróság mult lb63-ik év aug. 21-én több rendű ügyekben teljesítvén ellenében végrehajtást, nem állott jogában minden követelésnél egész dijakat megalapítani. 4. Mert alperes a végrehajtásról nem értesitetett, kellő becsüsök nem alkalmaztattak stb. A perbeli bíróság e panaszt mint elkésettet visszautasitá. Alperes ujabban felfolyamodott e visszautasító végzés ellenében, postai téritvénynyel igazolván azt, hogy kellő időben élt a jogorvoslattal. Azonban ekkor is viszszautasitatott, nem engedtetvén két egybehangzó végzés ellen felfolyamodással élni. A kitűzött árverési határidőben a biróság a helyszínén megjelenvén, a lefoglalt ökrök nem találtattak, végrehajtást szenvedő azokat,saját nyilatkozata szerint,az eljárást meghiúsítandó önmaga hajtattván el eléggé biztos helyre. A birói zárnak kétszeri feltörése miatt az eljáró szolgabiróság jelentést tőn a megyei törvényszékre s egyszersmind a további végrehr.jtás végett visszavárólag — az összes periratokat felterjesztő, mint a melyekből az eset körülményesebben kivilágland, kérvén végrehajtást szenvedettnek példás megbüntetését. Borsod megye tövényszéke pedig a helyett, hogy a kérelemhez képest a fenyitö-osztálynak adta volna ki a peres iratokat további ellátás végett, az ügyet zést hozott: ,Mult 1863-ik évi aug. hó 21-én teljesített végrehaj« tás költségei 4 frt. 1 kr.o. é.-ben, ugy f. évi jul. hó 19-én teljesített végrehajtás költségei 7 frt. 51 krban o. é. megállapitattván, az igy mérsékelt költségekre nézve a végrehajtási eljárás jóváhagyatván, az ügyiratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldettnek : „Mert miután az 1863-ik év aug. hó 21-én teljesített végrehajtási eljárás a királyi itélő táblának 6198/I864 sz. a. kelt határozata által jóváhagyatott, alperes ezen végrehajtás költségeit ugy e miatt okozott ujabb végrehajtási költségeket is viselni tartozik, azonban az 1840. XV. t. cz. II. R. 70. §. és az ideig. törv. szab. 98. §. értelmében a felfolyamodás el fogad tattván, 1732/1865 sz. a. ügyiratok szerint ugyan egy nap teljesített végrehajtások alkalmátfal két előfogatot, napi dijat valamint felperesnek napi diját, ügyvédi munkamulasztást és ügyvédi érdemletet, ugy az eljáró végrehajtó bírónak élelmezést felszámítani nem lehet; ezekre nézve a költségeket az ideig. törv. szab. 137. §. rendeletéhez képest mérsékelni kellett. A lefoglalt igavonó marhák tekintetében alperes kifogással nem élvén a végrehajtás ezekre nézve jóváhagyandó volt." Ezen végzés ellen felperes felfolyamodott; mivel a királyi itélő tábla 6 198/1864 sz. a. végzésében a megyei törvényszék végzését félrevetve, az eljáró elsöbiróság végrehajtási eljárását hagyta helyben, illetéktelen volt a megyei törvényszék s hatáskörét felülmulta a végrehajtási költségeknek utólagos önkényü levonása által egy felsőbb biróság végzését revisio alá venni, sőt azt megváltoztattni. Mig e helyett a kétszeres birói zár feltörését kellett volna a megyei törvényszéknek megtorolni, nem pedig kedvezményekkel tetézni a bünt, különösen midőn alperes minden tekintetben valótlan felfolyamodásai, miket az utóbbi végrehajtás ellen használt, elsőbiróságilag visszavettettek, s azok , maga végrehajtást szenvedett is megsokalván az űzött játékot, irányában jogerőre emelkedtek; — a megyei törvényszék meleg részvéte s elősegélése nélkül a végtelenre nyúlott per eddigelé bizonyára befejezhető lett volna. — Ezen kivül felperes áttérve az előadó s a törvényszéki tanácskozásban részt vett ülnökre, azokat személyenként is megnevezve,keserű panaszt emel a bírák ellen az igazságérzet vagy törvénytudomány hiánya miatt. Erre a királyi itélő tábla 1866. april 18-án 2018. sz. a. következő végzést hozott: „A birói zár alá vett ökrök időközben történt elhajtása végetti fenyítő eljárásnak feltartásával — seminiségi panasz félrevetése mellett a megyei tövénysz?knek végzése annak indokaiból helybenhagyatik. — Egyébiránt a felfolyamodásban az eljáró biróság a polgári útra visszaterelte s tekintet nélkül arra, hogy tekintélyét sértő felperesi kifejezések felett a megyei töralperes által az utóbbi végrehajtás ellen beadott panasz | vényszék saját hatáskürébeni intézkedésre utasitattván, az végzésileg visszautasitatott s ez ellenében jogerőre emel- ügyiratok további eljárás végett visszaküldettnek.'1 Lapunk jelen számához l/4 iv melléklet adatott. 70