Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 69. szám

286 küldött birói tag által teljesiti, vagy e végett azon bíróságot keresi meg, melynek járásában a szemle tárgya létezik. 152. §. A szemlére kitűzött határnapról a szemle teljesítésével megbizott kiküldött, vagy a megkeresett biróság tagja mindenik felét és a szakértőket értesitse A felek a szemlénél jelen lehetnek: de távoliétök, vagy az egyik fél szakértőjének elmaradása, ki helyett a biró azonnal hivatalból más szakértőt nevezend, a szemle megtartását nem hátráltatja. 153. §. A szemle teljesítése előtt a szakértők megesketendő k arra, hogy a szemle tárgyát pontosan megvizsgálandják, s véleményöket részrehajlás és melléktekintet nélkül, szakismeretük szerint, jó lélekkel, a tiszta és teljes valósághoz képest fogják előadni. Ezután a szemle teljesítendő, s ha szükséges, a szemle tárgyáról térkép vagy egyéb rajz készítendő. A szakértők véleménye rendszerint általuk külön írásba foglalva a jegyzőkönyvhöz csatolandó, csekélyebb fontosságú tárgyaknál pedig magába a szemléről készítendő jegyzőkönyvbe iktatandó. Mindkét esetben a kisebbségnek külön véleménye is fölvétetik. A jegyzőkönyvet a biróság a felek és szakértők előtt felolvasva, a szükséges változásokat pótlólag beiktatja, s a felek és szakértők által aláiratja; ha pedig valamelyik közülök alá nem írná, ezen körülményt az ok előadása mellett megjegyzi. 154. §. Mennyiben legyen a szakértői vélemény a per eldöntésénél irányadó,—minden egyes esetben a biróság Ítéletétől függ. A szakértők illetménye. 155. §. A szakértők járandóságai a szemlét teljesítő biró által határoztatnak meg, s azokat a bizonyító fél tartozik előlegezni. 156. §. A szemle iránti szabályok a birói becsünél is alkalmazandók. Észrevételek a szakértők véleménye fölött. 157. §. A birói szemle után a szakértők véleménye iránti észrevételekre s az eljárásra nézve ugyanazon szabályok tartandók meg, melyek fentebb a 147. §-ban tanubizonyitásnál megállapitvák. V. Fejezet. Eskü. Az eskü megítélése 158. §. A biróság azon személyt, ki az esküt letenni tartozik, az Ítéletben nevezze meg, s rend szerint csak magukat a perben álló feleket kötelezze az eskü letételére. 159. §. Eskü általi bizonyítás meg nem engedhető oly félnek, ki elmebeli vagy testi fogyatkozások miatt, vagy más okoknál fogva arról, mit esküvel kellene bebizonyítania, saját érzékei által bizonyos tudomást nem szerezhetett, s a ki esküjének bizonyítékul elfogadhatása tekintetében minden kifogáson felül nem áll 160 §. Az eskü tartalma az Ítéletben szó szerint kifejezendő. Az eskü nemei 161. §. Az eskü nemei a következők : a) főeskü ; b) a póteskü; c) a becslő eskü, és d) a fölfedező eskü. Főeskü. 162. §. A 118. §. d. és e. betűi alatt kijelölt eseteken kivül főeskünek csak akkor van helye, ha abban mindkét fél megegyezett, s azon tények iránt, melyek főesküvel bizonyitandók, megállapodtak ; hamindjárt a perben ezen tények mellett serami bizonyíték sem hozatott is fel. A főesküvel eldöntött perben perorvoslatnak helye nincs. Póteskü. 163 §. Ha valamelyik fél állításának bebizonyítására fél-bizonyitékot hozott fel, s azt az ellenfél meg nem erőtlenitette : a bizonyíték kiegészítése végett a biró által pótesküre bocsáttathatik, habár azt a fél maga nem ajánlotta is. 164. §. Ha pedig ugyanazon tényre nézve mindenik fél a maga állítása mellett fél-bizonyitékot hozott fel, vagy az egyik félnek fél-bizonyitékát a másik szintén fél bizonyítékkal gyengítette, a biró ítélje meg, melyik félnek kelljen a pótesküt letennie. 165. §. Ha valamelyik fél, döntő körülmények iránt fontos, de minden egyes ténykörülményre ki nem terjedő, és egyedül magukban fél-bizonyitó erővel sem biró bizonyítékokat hozott fel, ezen esetben is a biróság a bizonyító felet a per körülményeinek méltó figyelembevételével pótló esküre bocsáthatja. Becslőeskü. 166. §. Midőn valamely kártérítési vagy egyéb, valódiságára nézve kétségen kivül álló követelés összege be nem bizonyittatott, a biróság a bizonyító felet becslőesküre bocsájthatja, habár ez azt nem ajánlotta is. Felfedező eskü. 167. §. Ha valaki okiratokat, adósságokat vagy értéket tartozik nyilvánítani, az ellenfél kérelmére köteleztethetik, hogy mindent, a mi a tárgy felől tudomására van, fölfedezzen, és bemondása valóságát felfedező esküvel bizonyítsa. Az ily kérelmek, a mennyiben nem önálló kereset tárgyát képezik, a főügy folyama alatt a per birájánál alkeresetlevél alakjában előterjesztendők, külön jegyzőkönyvben legfelebb 3 nap alatt letárgyalandók, s a biróság által a tárgyalás befejezése után 3 nap alatt végzésileg eldöntendők (132. §.) Ha a tárgyalás alkalmával a kérelmet benyújtó fél ellenfele tagadná azt, hogy ő valamit fölfedezni köteles, ez esetben a biróság mindenekelőtt ezen kérdést döntse el végzés által, — mely ellen mindkét fél halasztó hatályIyal folyamodhatik a felsőbb bírósághoz Mihelyt pedig ezen kérdés a kérelmező fél javára jogérvényesen eldöntetett* a biróság további tárgyalás nélkül az ellenfélnek hagyja meg, hogy a felfedező esküt a biróság által azonnal a végzésben kitűzendő határnapon tegye le, különben az, mit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránti tárgyalás alkalmával előadott, valónak fog vétetni. — Ezen végzés ellen perorvoslatnak helye nincs. Esküre jelentkezés. 168. §. Azon fél, kinek Ítélet következtében pót- vagy becslőesküt kell letenni, tartozik az első- vagy másodbiróság ítéletének jogerejüvé válta után, vagy ha a per harmadbirósághoz is felvitetett, a harmadbiróság ítéletének kézbesítése után 15 nap alatt az eskü letételére határnapot kérni, s azt akkor letenni, különben a bizonyitás nem-teljesítettnek tartandó. Az eskü letétele. 169. §. Az esküt személyesen, és a menynyire a körülmények engedik, a perben eljáró biróság színe előtt minden ünnepélyességgel kell letenni. Fontos okoknál fogva a biróság a fél kérelmére megengedheti, hogy az esküt hasonló fokú más biróság előtt tegye le, mely az eskü felvétele végett hivatalból megkeresendő. Végre betegség vagy egyéb akadály esetében a biróság a fél kérelmére egy birói tagból és egy tollvezetőből álló küldöttséget bizhat meg az eskü felvételére, 170. §. Az esküt teendő félnek ellenfelét az eskü letételére kitűzött határnapról a biróság értesíteni tartozik ; azonban az eskü az Ítéletben meghatározott következmények terhe alatt, az ellenfél elmaradása esetében is leteendő. Jegyzőkönyv. 171. §. Az eskü letételéről külön jegyzőkönyv vétetik fel, s abba az eskü alatti vallomás tartalma szóról szóra bevezettetik, azután pedig a jegyzőkönyvet az esküt tett fél aláírja, vagy ha írni nem tud, két tanú előtt keze keresztvonásával megjegyzi. Az eskü letettnek tartása halál után. 172. §. Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen oda Ítéltetett, az ítélet hozatala előtt vagy után meghalt, a biróság, a fél jogutódainak kérelmére, az ellenfél meghallgatása után végzéssel döntse el, váljon az esküt a fél jogutódai letehetik-e, vagy pedig azt az elhalt fél által letettnek tartani lehet-e ? Az eskü letettnek csak azon feltétel alatt tartathatik, ha a fél arra maga ajánlkozott, s ez iránt azon körülményeknek, melyekre megesküdni akar, határozott kijelölésével, akár az általa sajátkezüleg aláirt periratban határozott nyilatkozatot tett, akár pedig külön sajátkezüleg aláirott, vagy ha írni nem tud, keze keresztvonásával két tanú előtt megjegyzett nyilatkozatát a per befejezése előtt a percsomóhoz tette, és az eskü letételét sem késleltetni, sem perorvoslatok által magától elhárítani nem igyekezett. Az e kérdésben hozott végzés ellen mindkét fél semmiségi panaszszal élhet.