Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 69. szám

287 Ötödik czim.A birói határozatokról. I. Fejezet. Végzések és Ítéletek. A határozat alapja. 173. §. Peres ügyekben a biró csak a per folytán kifejtett tények, és azok iránt előadott bizonylatok szerint tartozik határozatot hozni. De az igazolt ténykörülményekből felmerülő jogalapok szerint, ha csak világos törvény nem tiltja, akkor is határozhat, ha a felek azokra nem hivatkoztak. Fölösleges bizonyíték. 174 §. Minden fölösleges bizonyiték mellőzendő. — Ha az ajánlt tanúi vagy szakértői bizonyításnak szüksége fen nem forog: a biró ennek mellőzését külön végzés nélkül a végítéletben indokolja. ítélet és végzés. 175. §. Az eljárás befejezése után a per érdeme Ítélet által döntetik el; minden egyéb esetekben pedig a bíróság végzés által határoz. Az Ítélet kellékei. 176. §. Az Ítéletek a sommás szóbeli vagy rendes eljárás berekesztésével külön szerkesztessenek ; azok bevezetésében a felek nevei, a per czime s tárgya, és az eljárás berekesztésének napja világosan kitétessék; magában az Ítéletben pedig a íoügy, mellék-kötelezettségek és perköltségek iránti határozat szabatosan körülírva foglaltassák. 177. §• Minden jogiigy, habár abban több pertárs vett részt, mindig egy Ítélet által döntendő el, — és abban mindegyik érdekelt félnek jogai és kötelességei pontosan megállapitandók. 178. §. Az ítélet egész terjedelmében a perről vezetett jegyzőkönyvbe, vagy szabályszerű rendes eljárásnál a percsomóba beiktattassék. Indokok. 179. §. Mind az ítéleteket, mind a peres vagy nem peres ügy érdemét elintéző végzéseket okokkal kell támogatni. A határozat terjelme. 180. §. A birói határozat, legyen az ítélet vagy végzés, tovább nem terjedhet, mint a felek kérelme, habár a törvény nekik több jogot engedett volna is. Perköltség. 181. §. A pert vesztő fél a perköltségekben rendszerint elmarasztalandó, ha ezek a per folyta alatt felszámittattak. A felek által nem jegyzett s nem kért költségek kölcsönösen megszűnteiteknek mondatnak ki. 182. §. Az ügyvédi vagy gondnoki dijak az ítéletben mindenkor számszerinti összegben megállapitandók; egyébiránt a biró belátására bizatik, alperest a felszámított költségek- és dijaknak megtérítésében elmarasztalni, ha felperesnek az egész kereseti követelés meg nem Ítéltetett is. Valamint a biró belátásától függ, a per körülményeihez képest a perköltségeket kölcsönösen megszüntetni, vagy csak bizonyos arányban Ítélni meg. Határidő a kötelezettség teljesítésére. 183. §. Az elmarasztaló ítéletben a kötelezettség teljesítésére szabandó határidő mindenkor határozottan tétessék ki,- mely határidő sommás perekben legfelebb 8, rendes perekben pedig 15 napban állapittatik meg. Csupán ha alperes valami munka vagy foglalkozás teljesítésére Ítéltetik, kell a bírónak a végett a körülmények szükségletéhez képest hosszabb határidőt rendelni. 184. §. A kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő folyama szóbeli perekben az ítélet kihirdetését, rendes perekben pedig az ítélet kézbesítését közvetlen követő napon veszi kezdetét. Törvényes szünnapok. 185. §. A törvényes szünnapok, melyekre nézve az 1840: XV. t. cz. II. r. 13. fejezetében megállapított szabályok egyelőre fentartatnak, minden határidőkbe beszámitandók ; ha pedig a határidő lejárta ily valamely szünnapra esnék, a határidő a legközelebbi köznapig terjed. Az eskü következm. kitétele. 186. §. Oly Ítéletekben, melyek által a pernek kimenetele eskü általi bizonyítástól tétetik függővé, a bizonyitás teljesitése végetti határidő megszabandó ; egyszersmind azon következés is világosan kifejezendő, melyet az eskünek mind megtagadása, mind letétele maga után von. A végzés kézbesítése, 187. §. Ha az eljárás befejezése után j végzés általi határozat hozatik, annak kézbesítésével ugy kell bánni, mint az ítéleteknél. Egyezség. 188. §. A per bírósága előtt kötött és tárgyalási, vagy perfelvételi jegyzőkönyvbe iktatott egyezségek Ítélet erejével birnak, és ezeknek kiadványozása s kézbesítése akkép történik, mint ez a fenebbi §-ban az Ítéletekre nézve szabályoztatott. A kiadványok kijavítása. 189. §. A birói kiadványokba, nevek- vagy számokra nézve becsúszott hibák, valamelyik fél kívánatára az ebőbiróság által, melynél a hiba történt, kijavíthatok. II. Fejezet. A birói határozatok kézbesítése. Közvetlen és közvetett kézbesítés. 190. §. A keresetre hozott első végzés alaperesnek saját kezeihez adandó. Megengedtetik azonban, hogy az első végzések annak kézbesittessenek, ki valamely féltől ily végzések elfogadására külön felhatalmazással birMinden egyéb, a per folyamában hozott végzések a felek megbízottjainak kézbesítendők. Jogi személyeknek (20., 54. §§.) szóló határozatok azok képviselőjének kezeihez adandók. Kézbesités: hivatalból, vagy felperes által. 191. §. A keresetlevélre hozott idéző végzést a bíróság vegy hivatalból kézbesitfeti, vagy pedig felperes kívánságára és költségére a kézbesités eszközlését felperesre bizza. Törvényszolga által, vagy megkeresés folytán. 192. §. A bíróság helyén és attól egy mértföldnyi távolságban a kézbesités a törvényszolga által teljesíttetik ; különben annak teljesitése végett közvetlenül azon elsőfolyamodásu törvényszék, járásbeli bíróság vagy községi hatóság lesz megkeresendő, melynek területén a fél lakását tartja. Megkeresvény által történik a kézbesités akkor is, ha a lakhely az ország határain kivül ugyan, de az örökös tartományokban fekszik. Posta utján. 193. §. A kézbesités a fentebbi §-ban emiitett esetekben felperes kívánatára postán is történhetik téritvény mellet. Ily esetben az irat boritékára a fél czimén kivül a bíróság neve, az irat száma, és ha szükséges, az is feljegyzendő, hogy az irat a fél saját kezeihez adassék. Külföldön. 194. §. Ha alperes külföldön tartózkodik, a birózág a kézbesités eszközlése végett közvetlenül alperes lakhelye bíróságát is megkeresheti. Ily megkeresvények tekintetében az egyes kül-államokkal, a kézbesítések kölcsönös eszközlése végett a levelezésre nézve fenálló saját rendszabályok tartandók meg. Ha azonban alperes oly államban tartózkodnék, melylyel a kézbesítések kölcsönös eszközlése tekintetében viszonosság nem létezik: ez esetben a bíróság a kézbesités eszközlese végett az igazságügyi ministerhez forduljon. 195. §. Az idegen udvaroknál levő követek és követségekhez tartozó személyek elleni keresetek kézbesítése végett az elsőbiróságoknak mindenkor az igazságügyi ministeriumhoz kell járulniok. Vétbizonyitvány. 196. §. A perben eljáró biróság vagy a megkeresett hazai biróság és községi hatóság által a kézbesités teljesítésével megbízott szolga vagy községi jegyző a keresetlevelet vagy egyéb iratot alperesnek kézbesítvén, ettől az irat átvételéről bizonyítványt vegyen, melyben a kézbesités napja mindenkor kiteendo. A kézbesítő a vétbizonyitványt azon hatóságnak, mely őt a kézbesités teljesítésével megbízta, azonnal mutassa be. A megkeresett biróság vagy községi hatóság pedig a vétbizonyitványt a megkereső bírósághoz 24 óra alatt küldje, illetőleg a félnek adja át, midőn a kézbesítést közvetlen ez eszközöltette. Az elfogadás megtagadása. 197. §. Ha a fél a neki kézbesítendő iratot elfogadni vonakodik, az irat mindamellett nála hagyandó, de e körülmény a kézbesítésről szóló bizonyítványban megjegyzendő. Az ilykép alperesnél hagyott irat kézbesítettnek tekintetik. A kézbesitvény kifüggesztése. 198. §. Ha a kézbesítéssel megbízott hivatalos személy a felet rendes lakásán nem találná, és első végzés kézbesítése forog fen: ez esetben az idéző végzést két