Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 69. szám

285 Törvényjavaslat a polg. törvénykezési rendtartás tárgyában(Fo\jt). [ III. Fejezet. Tanuk. A tanúi bizonyítás kellékei. 134. §. Miuden kifogáson kivüli két tanúnak egybehangzó vallomása oly tény iránt, melynél együtt jelen voltak, teljes bizonyító erővel bir; azonban szükséges, hogy vallomásaik saját érzéki észlelésen alapuljanak, s világosak és ha- I tározottak legyenek. El nem fogadható tanuk. 135. §. Azon személyek, kik elme­beli vagy testi fogyatkozásuknál fogva a valóságot bizonyosan meg nem tudhatták, vagy azt kétségtelen módon előadni nem ké­pesek, tanukul el nem fogadtathatnak. Az ellenfél kifogása folytán el nem fogadható tanuk 136. §. Az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsáthatók: a) a bizonyító fél ügyvéde azon perben, melyben felét képviselte vagy képviseli; b) azon személyek, kik vallomásaikból, vagy a per kime" netelétől közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak c) oly személyek, kik a bizonyító fél ellenfelével ellenségeskedés­ben vagy perben állanak; d) a bizonyító házastársa vagy jegyese,­továbbá fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, ha az ellenfélhez is ha­sonló viszonyban nem állanak. Mennyiben fogadhatók el tanukul a bizonyító fél oldalrokonai vagy sógorai, és a szolgálati személyek a munkaadómellett, mig ennek szolgálatában állanak: a per körül­ményei szerint Ítélendő meg. Tanukra hivatkozás. 137. §. Ki valamely állítást mindjárt vagy ellenfelének legközelebbi periratában foglalt tagadása követ­keztében tanuk által kiván bizonyítani, az köteles tanúinak veze­ték- és keresztnevét, lakását és czimét a kérdőpontokban előadni. A ki nem létező tanura hivatkozik, vagy a tanú lakhelyét rosszul adta elő, — ha a per körülményeiből kitűnik, hogy a per késlelte­tése, ellenfelének vagy a bíróságnak boszantása volt szándékában: annak ügyvéde a fél elleni viszkereseti jognak fönhagyása mellett, 100 frtól — 300 frtig terjedhető birsággal büntetendő. ; A tanúkihallgatás elrendelése, 138. §. Ha a bíróság a peres felek által megnevezett tanuknak, vagy azok egy részének kihall­gatását szükségesnek találja, azt a tárgyalás berekesztése, illető­leg a percsomó előterjesztése után hozandó végzéssel elrendeli; a végzést a peres feleknek kézbesitteti és nekik ^megengedi, hogy a tanúkihallgatásnál jelen lehessenek. Ellenkérdő pontok. 139. §. A bizonyító fél ellenfelének sza­badságában áll, akár periratai ^mellett, akár a tanúkihallgatásnál ellenkérdéseit lepecséltelten is, írásban beadni. 140. §. A felek által kijelölt tanukat a bíróság végzés által rendeli be, vagy ha czélszerübbnek találná, azok kihallgatását az illető bírósághoz intézendő átküldő levél mellett, vagy egy bíró­sági tag, vagy a járási szolgabíró által eszközli. A tanuk kihallga­tására kitűzendő határnap a bíróság belátásától függ, s arról a fe­lek értesitendők. Atalános kérdések. 141. §. Mindenik tanúhoz hivatalból a következő általános kérdések intézendők : 1. mi a vezeték- és ke­resztneve: 2. hány éves; 3. minő vallású; 4. mi az állása vagy üz­lete; 5. rokonságban vagy sógorságban van-e a felekkel, és há­nyad ízben ; 6. nincs-e ellenségeskedésben a bizonyító ellenfelével, s ha igen : mi okból; 7. nem háramlik-e rá a perből haszon vagy kár; 8. nem igértetett vagy adatott-e tanúnak vallomásáért valami, és ha igen: ki által; 9. nem volt-e a tanú leteendő vallomása iránt értesítve, utasítva vagy arra rábeszélve, és ha volt: ki által? Tnnukihallgatás. 142. §. A tanuk az általános kérdésekre ki­kérdeztetvén,az eskü fontosságára és a hamis eskü következményei­re figyelmeztetvén, saját vallási szertartásaik szerint esküt tesznek arra, hogy a tiszta és teljes valóságot fogják vallani. Ezután a ta­nukat a kérdő- s ellenkérdő pontokra és a felek által netalán indít­ványozott további kérdésekre kihallgatja, s azok feleleteit tollvi­vője által jegyzőkönyvbe véteti. A jegyzőkönyv a tanuk előtt felol­vastatik, azok alapos észrevételei pótlólag jegyzőkönyvbe vétet­nek, e jegyzőkönyv pedig a tanú, és végül a biró és tollvivője, to­vábbá a netalán jelenlevő felek vagy ügyvédeik által aláiratik. Ha a tanú irni nem tud, vagy az aláírást megtagadja, ez a jegyző­könyvben az ok előadása mellett megjegyzendő. A tanuk rendsze­rint a biróság hivatalos helyiségeiben hallgatandók ki; de midőn a hely szemléje is szükséges, a biró a helyszínén való kihallgatást rendelje el. Fontos okoknál fogva a tanuk lakásukon is kihallgat­tathatnak. A tanuk helyettezése. 143. §. Ha a per folytában megneve­zett tanuk közül valamelyik a kihallgatás előtt meghal, vagy ki­hallgatása más okok miatt lehetetlenné lett, a bizonyító félnek sza­badságában áll, az ítélet hozatala előtt a hiányzó helyett egy vagy több más tanúnak kihallgatását kérelmezni. Tanuzási kötelezettség. 144. §. Minden tanú, ki vallomását a törvényes alakban letenni vonakodik, arra pénz- vagy fogság­büntetés alatt szorittathatik ; azonban egyik tanú sem tartozik fe­lelni oly kérdésekre, melyekre becsületének vagy értékének sé­relme nélkül feleletet nem adhat, s melyek hivatalos esküjével összeütközésbe jöhetnének. Tanúi illeték. 145. §. A tanuk járandóságát minden egyes esetben a bíró határozza meg, s azokat a bizonyitó fél tartozik elő­legezni. Tanúvallomások más perekben. 146. §. A polgári biró által kivett tanúvallomások az ugyanazon felek között folyamatban levő más jogügyekben is bizonyítékul szolgálhatnak. Észrevételek a tanúvallomásokra. 147. §. A tanubizonyitási eljárás berekesztése után jogukban áll a feleknek, ha ebbeli szán­dékukat a tanuk kihallgatása alkalmával kijelentették, a tanuk vallomásai iránti észrevételeiket, — és pedig tekintet nélkül arra, váljon a pert a 91. §. vagy a 101. §. szerint tárgyalták-e, — egy~ egy periratban előterjeszteni. Ezen periratnak beadása végett a törvényszék a feleknek bizonyos, a naptár szerint meghatározott s 15 napnál tovább nem terjedhető határnapot tűzzön ki, mely na­pon mindkét fél a pertárban minden további halasztás kérhetése nélkül megjelenni s észrevételeit két-két péklányban magával hozni tartozik. Az észrevételek egyik példánya a percsomóhoz, illetőleg jegyzőkönyvhöz teendő, a másik példány pedig az ellenfélnek ki­adandó, s ennek megtörténte után a percsomó itélethozás végett hivatalból azonnal a törvényszékhez terj esztendő. IV. Fejezet. Bírói szemle. A szemle elrendelése. 148. §. A tárgyalás berekesztése, illető­leg a percsomó bemutatása után a biróság a szemlét, ha azt az ügy alapos elhatározására szükségesnek találja, elrendelheti, — ha­bár a felek azt nem is kérték. Szakértők. 149 §. A szemle a biróság vezetése alatt rend­szerint három szakértő közbejövetelével teljesíttetik. A feleknek szabadságában áll egy közös szakértő kinevezésében is megegyez­ni; — különben mindenik fél az utolsó periratban egy, vagy ha a szemle több különböző tárgyakra, melyek különös szakismereteket kívánnak, kiterjesztendő : mindenik külön tárgyra nézve egy-egy szakértőt nevez ; a harmadikat a biróság hivatalból hívja meg. Ha a felek a periratokban szakértőket nem neveznek, mind a három szakértőt a biróság nevezi ki. Ha pedig a szemlét a biró hivatal­ból rendelte el, akkor a végzésben rövid határnapot tüz ki, mely napra mindenik fél az általa választott szakértőt a bíróságnak be­jelenteni köteles. A szakértők kellékei. 150. §. A szakértőknek azon tulajdono­kon kivül, melyek a tanukra nézve szükségesek, a megkívántató tudományos, mü- vagy tárgyismeretekkel is kell birniok. A szemle vezetése. 151. § A biróság a szemlét vagy egy ki-

Next

/
Thumbnails
Contents