Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 69. szám

285 Törvényjavaslat a polg. törvénykezési rendtartás tárgyában(Fo\jt). [ III. Fejezet. Tanuk. A tanúi bizonyítás kellékei. 134. §. Miuden kifogáson kivüli két tanúnak egybehangzó vallomása oly tény iránt, melynél együtt jelen voltak, teljes bizonyító erővel bir; azonban szükséges, hogy vallomásaik saját érzéki észlelésen alapuljanak, s világosak és ha- I tározottak legyenek. El nem fogadható tanuk. 135. §. Azon személyek, kik elmebeli vagy testi fogyatkozásuknál fogva a valóságot bizonyosan meg nem tudhatták, vagy azt kétségtelen módon előadni nem képesek, tanukul el nem fogadtathatnak. Az ellenfél kifogása folytán el nem fogadható tanuk 136. §. Az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsáthatók: a) a bizonyító fél ügyvéde azon perben, melyben felét képviselte vagy képviseli; b) azon személyek, kik vallomásaikból, vagy a per kime" netelétől közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak c) oly személyek, kik a bizonyító fél ellenfelével ellenségeskedésben vagy perben állanak; d) a bizonyító házastársa vagy jegyese,továbbá fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, ha az ellenfélhez is hasonló viszonyban nem állanak. Mennyiben fogadhatók el tanukul a bizonyító fél oldalrokonai vagy sógorai, és a szolgálati személyek a munkaadómellett, mig ennek szolgálatában állanak: a per körülményei szerint Ítélendő meg. Tanukra hivatkozás. 137. §. Ki valamely állítást mindjárt vagy ellenfelének legközelebbi periratában foglalt tagadása következtében tanuk által kiván bizonyítani, az köteles tanúinak vezeték- és keresztnevét, lakását és czimét a kérdőpontokban előadni. A ki nem létező tanura hivatkozik, vagy a tanú lakhelyét rosszul adta elő, — ha a per körülményeiből kitűnik, hogy a per késleltetése, ellenfelének vagy a bíróságnak boszantása volt szándékában: annak ügyvéde a fél elleni viszkereseti jognak fönhagyása mellett, 100 frtól — 300 frtig terjedhető birsággal büntetendő. ; A tanúkihallgatás elrendelése, 138. §. Ha a bíróság a peres felek által megnevezett tanuknak, vagy azok egy részének kihallgatását szükségesnek találja, azt a tárgyalás berekesztése, illetőleg a percsomó előterjesztése után hozandó végzéssel elrendeli; a végzést a peres feleknek kézbesitteti és nekik ^megengedi, hogy a tanúkihallgatásnál jelen lehessenek. Ellenkérdő pontok. 139. §. A bizonyító fél ellenfelének szabadságában áll, akár periratai ^mellett, akár a tanúkihallgatásnál ellenkérdéseit lepecséltelten is, írásban beadni. 140. §. A felek által kijelölt tanukat a bíróság végzés által rendeli be, vagy ha czélszerübbnek találná, azok kihallgatását az illető bírósághoz intézendő átküldő levél mellett, vagy egy bírósági tag, vagy a járási szolgabíró által eszközli. A tanuk kihallgatására kitűzendő határnap a bíróság belátásától függ, s arról a felek értesitendők. Atalános kérdések. 141. §. Mindenik tanúhoz hivatalból a következő általános kérdések intézendők : 1. mi a vezeték- és keresztneve: 2. hány éves; 3. minő vallású; 4. mi az állása vagy üzlete; 5. rokonságban vagy sógorságban van-e a felekkel, és hányad ízben ; 6. nincs-e ellenségeskedésben a bizonyító ellenfelével, s ha igen : mi okból; 7. nem háramlik-e rá a perből haszon vagy kár; 8. nem igértetett vagy adatott-e tanúnak vallomásáért valami, és ha igen: ki által; 9. nem volt-e a tanú leteendő vallomása iránt értesítve, utasítva vagy arra rábeszélve, és ha volt: ki által? Tnnukihallgatás. 142. §. A tanuk az általános kérdésekre kikérdeztetvén,az eskü fontosságára és a hamis eskü következményeire figyelmeztetvén, saját vallási szertartásaik szerint esküt tesznek arra, hogy a tiszta és teljes valóságot fogják vallani. Ezután a tanukat a kérdő- s ellenkérdő pontokra és a felek által netalán indítványozott további kérdésekre kihallgatja, s azok feleleteit tollvivője által jegyzőkönyvbe véteti. A jegyzőkönyv a tanuk előtt felolvastatik, azok alapos észrevételei pótlólag jegyzőkönyvbe vétetnek, e jegyzőkönyv pedig a tanú, és végül a biró és tollvivője, továbbá a netalán jelenlevő felek vagy ügyvédeik által aláiratik. Ha a tanú irni nem tud, vagy az aláírást megtagadja, ez a jegyzőkönyvben az ok előadása mellett megjegyzendő. A tanuk rendszerint a biróság hivatalos helyiségeiben hallgatandók ki; de midőn a hely szemléje is szükséges, a biró a helyszínén való kihallgatást rendelje el. Fontos okoknál fogva a tanuk lakásukon is kihallgattathatnak. A tanuk helyettezése. 143. §. Ha a per folytában megnevezett tanuk közül valamelyik a kihallgatás előtt meghal, vagy kihallgatása más okok miatt lehetetlenné lett, a bizonyító félnek szabadságában áll, az ítélet hozatala előtt a hiányzó helyett egy vagy több más tanúnak kihallgatását kérelmezni. Tanuzási kötelezettség. 144. §. Minden tanú, ki vallomását a törvényes alakban letenni vonakodik, arra pénz- vagy fogságbüntetés alatt szorittathatik ; azonban egyik tanú sem tartozik felelni oly kérdésekre, melyekre becsületének vagy értékének sérelme nélkül feleletet nem adhat, s melyek hivatalos esküjével összeütközésbe jöhetnének. Tanúi illeték. 145. §. A tanuk járandóságát minden egyes esetben a bíró határozza meg, s azokat a bizonyitó fél tartozik előlegezni. Tanúvallomások más perekben. 146. §. A polgári biró által kivett tanúvallomások az ugyanazon felek között folyamatban levő más jogügyekben is bizonyítékul szolgálhatnak. Észrevételek a tanúvallomásokra. 147. §. A tanubizonyitási eljárás berekesztése után jogukban áll a feleknek, ha ebbeli szándékukat a tanuk kihallgatása alkalmával kijelentették, a tanuk vallomásai iránti észrevételeiket, — és pedig tekintet nélkül arra, váljon a pert a 91. §. vagy a 101. §. szerint tárgyalták-e, — egy~ egy periratban előterjeszteni. Ezen periratnak beadása végett a törvényszék a feleknek bizonyos, a naptár szerint meghatározott s 15 napnál tovább nem terjedhető határnapot tűzzön ki, mely napon mindkét fél a pertárban minden további halasztás kérhetése nélkül megjelenni s észrevételeit két-két péklányban magával hozni tartozik. Az észrevételek egyik példánya a percsomóhoz, illetőleg jegyzőkönyvhöz teendő, a másik példány pedig az ellenfélnek kiadandó, s ennek megtörténte után a percsomó itélethozás végett hivatalból azonnal a törvényszékhez terj esztendő. IV. Fejezet. Bírói szemle. A szemle elrendelése. 148. §. A tárgyalás berekesztése, illetőleg a percsomó bemutatása után a biróság a szemlét, ha azt az ügy alapos elhatározására szükségesnek találja, elrendelheti, — habár a felek azt nem is kérték. Szakértők. 149 §. A szemle a biróság vezetése alatt rendszerint három szakértő közbejövetelével teljesíttetik. A feleknek szabadságában áll egy közös szakértő kinevezésében is megegyezni; — különben mindenik fél az utolsó periratban egy, vagy ha a szemle több különböző tárgyakra, melyek különös szakismereteket kívánnak, kiterjesztendő : mindenik külön tárgyra nézve egy-egy szakértőt nevez ; a harmadikat a biróság hivatalból hívja meg. Ha a felek a periratokban szakértőket nem neveznek, mind a három szakértőt a biróság nevezi ki. Ha pedig a szemlét a biró hivatalból rendelte el, akkor a végzésben rövid határnapot tüz ki, mely napra mindenik fél az általa választott szakértőt a bíróságnak bejelenteni köteles. A szakértők kellékei. 150. §. A szakértőknek azon tulajdonokon kivül, melyek a tanukra nézve szükségesek, a megkívántató tudományos, mü- vagy tárgyismeretekkel is kell birniok. A szemle vezetése. 151. § A biróság a szemlét vagy egy ki-