Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 69. szám

284 Arányossági jogeset. A közös birtokot képező mocsárterületnek használatában, s annak megfelelőleg az érintkezési vonal szerint kiszámított térség tulajdonjogi birhatásában a mocsárral érintkezéshen levő községek fent art andók, melyek kimutatták, hogy azon területnek százados idő ótai használatában s tettleges önjogu birtoklásában vannak. Az ahhozi erősebb jog megvitatása s eldöntése külön úrbéri per útra tartozik, s az eddigi használat alapján inditott arányositási per tárgyát nem képezheti. Habár a községek jobbágyi visszonyban léteznének is, önálló birtokjoguk megalapítható, miután a nem nemesek ingatlanokbani birtokképessége szentesitetett (1844; 4. t. cz.) s nem csak a jövőben szerzett, de az előbb szerzett s birt javakban ÍB. (Folytatás.) A tárgyalásnál gr. Schönborn előadta, hogy felp. gr. Károlyi György által a tulajdon jog s egyszersmind tettleges használat alapjáu kezdetvén meg ezen arányositási per, minden közbirtokost érdekli azon kérdés elintézése: lehet-e törvényes helye és alapja Bereg és Beregujfalu községek mint közbirtokosok által arányos osztályrész iránt támasztott keresetnek vagy sem? Minthogy pedig e két községet a közbirtokosok közbirtokos társokul el nem ismerik, az át. ptk. 827. §-ánál fogva ők kötelesek lettek volna bebizonyítani, hogy ők a Szennyemocsárok törvényszerű közbirtokosai , és hogy ők e mocsárnak együttes birtokíatában, egyszersmind nyilvános és békességes használatában voltak, már pedig nevezett község eddigelé mindezt nem igazolta. Az általok beperesitett irások a jogszerű birtokot ki nem mutatták, mert a birtok csak akkor jogszerű, ha érvényes czimen vagyis a szerzésre alkalmas jogalapon nyugszik, ellenben, ha valaki nincsen birtokban, azaz semmi belső birtoka nincs, az a használatból indított arányossági peruton sem boldogulhat. Már pedig miután a nevezett községek gr. Schönborn családnak adományos birtokai, s úrbéri tszéki Ítéletek szerint úrbéri, illetőleg úrbéri pótló szerződés alatti községeknek kimondattak: ók tehát belső telkeikre nézve egyszersmind nemesi közbirtokosoknak is nem tekintethetnek. Továbbá az önjogu, békés, nyilvános és folytonos használatot a községek nem igazolták : ennek ellenkezője tűnik ki az általok beperlett, s a közbirtokosok ellenében érvénytelen 4. sz. a. tanúvallomásból és a 24—40 NB. a. adatokból; mert ezekből világos hogy a tó területe határok által elkülönítve nem volt, s hogy a volt jobbágyoknak foldesurok jogán gyakorlott használata csak egyetemes és közös lehetett. Mindezeknél fogva Bereg és Beregujfalu községet a Szennyemocsárból arányosítás utján osztályrészt követelő keresettel elmozdittatni kérte. Beregváros erre válaszolta, hogy a N"B. a. adomány alp. grófnak Beregváros ellen a Szennye tóra nézve semmi földesúri jogot nem tulajdonit, mert abban a Szennye egy szóval sincs érintve. De különben rz adományban is benfoglaltatván asalvo jure alicus záradék: azt az 1791: VII. t. cz. is megtartotta. Mely záradék miatt, ha mindjárt a Szennye tó is befoglaltatott volna a munkácsi urodalomba — Beregvárosnak usus szerinti joga el nem adományoztathatoit. A HTK I. R. 78. cz. 2. §. szerint, minthogy Beregváros a Szennyemocsárnak és az abban fekvő Berenás nevü erdőnek folytonos birtokában volt, azt ő el is idősitette. Ez által a törvényesjogczim megalapítva, a használat pedig kétségtelen levén, ezen birtokot többé megtámadni nem lehet. Nem lehet ezt megtámadni az ősis. ny. par. 17. §-a szerint sem, mert a gróf be nem mutatta azt, hogy az ált ptk. behozataláig 32 éven át a város a tó használatában ben nem volt, vagy hogy ezen idő alatt ellene pert indított. Ha pedig e városnak ebbeli birtoka ngy tekintetik, mint urb. viszonyból eredő birtok: akkor alp. gróf az 1853-iki ny. par. 7. §-a szerint sem léphet fel többé a város ellen. Ha végre ugy tekintetik ezen tér mint viz alatti birtok, akkor ahhoz a part tulajdonosainak van joga a ptkv. 407. §-a szerint. Be regvárost tehát a folytonos békés birtok és elévülés utján szerzett érvényes czim alapján az 1859. nov. 11-én kelt rendelet 3. §-a szerint is tettleges közbirtokosnak kell tekinteni. A használandó kulcs iránt a felek közt egyesség jővén létre, e tekintetben az 1836: XII. t. cz. nem alkalmazható. Az 1859-iki minist, rendelet azon intézkedéseiből, hogy a keresetben a belbirtokosok megneveztessenek, sem lehet semmit következtetni, mert itt nem oly tér czéloztatik felosztatni, melynek területében beltelkek találtatnak, hanem egy külön testet képező közös tér, melyben belső telkek soha sem voltak. Mindezeknél fogva jelen arányositási uton a Szennyemocsárból a Beregi határ érintkezésénél fogva egyességileg megalapított mennyiséget, s a Berenás erdőt alp. gróf kirekesztésével mint valóságos actualis birtokosoknak által adatni kérték. Beregujfalu község a Beregváros részéről előadottakhoz csatlako zik, s igazai biztosítására ujabb okmányokat mutat fel. s. a. t. A közbejött, bírósági változások miatta perben egész 1862. febr. 14-ig semmi sem történt, a midőn gr. Ká ro 1 yi Gryörgy az alispányi bíróság előtt a pert folytatólagos keresettel újra folyamatba tette. Ennek következtében az alispáni b iróság tára 1 ást rendelvén, ez alkalommal gr. Károlyi a gr. Schönborn s a többször nevezett községek közötti pert elintéztetni, a határok kijelölése iránt pedig sikeres lépéseket kért tétetni. Bereg és Beregujfalu községek azt kérték, hogy mig a köztök fenforgó ügy elitéltetni nem fog: addig a mocsár iránti minden arányossági per beli lépések felfüggesztessenek. Grf. Schönborn szintén az ügy bírói elintézését kérte. Mindezekután az alispáni bíróság 1862. decz. 30-ról 49. sz. a. hozott Ítéletében a követelő községeket igényeikkel elutasította. (Folyt, köv.) Felhívás a pest-budai ügyvédi egylet alakulási közgyűlésére. A pest-budai ügyvédi egylet felsőbb hatóságilag jóváhagyott alapszabályai hirlapilag közzé téve s az illetékkel ismertetve levén, tisztelettel felhívom a pest-budai, ugy szinte az összes magyar ügyvédi kart, méltóztassanak a. f. s e p t 26-á n d. u. 4 órakora városi tárgyalási teremben tartandó ü gy véd-e gyjeti alakulási'közgyűlésre minél számosabban megjelenni. Ha a már Írásban jelentkezetteken kivül a megjelenő s az alapszabályokat aláíró tagok száma a százat megüti, az egylet megalakultnak fog nyilváníttatni. — A megalakult egyleti közgyűlés mindenek előtt választási elnökét s jegyzőjét, azután pedig a 30 választmányi tagot s tisztviselőit választja meg, és az egyleti megválasztott rendes elnök vezetése alatt az egylet működését megkezdi. Kelt Pesten sept. 6-án. Horváth Károly, a pest-budai ügyvédi egylet ideigl. elnöke.