Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

276 által á perbe beavatkozhatok. A beavatkozási eljárás a 102-105 §§-ban van meghatározva. Alperes. 50. $. Több személyt csak akkor lehet ugyanazon keresetnél fogva megperelni, ha ez mindnyájuk irányában ugyanazon jogalapon, vagy hasonnemü s mindannyi megperlettekkcl kötött ügyleteken alapszik. Alperestársak. 51. §. Ha valamely kötelezettség álta] több alperes terheltetik, felperesnek szabadságában áll a keresetet valamennyi, vagy csupán egy alperes ellen intézni. Azonban mindenik alperes, — ha csak a többiekkel nem egyetemlegesen volna kötelezve, egyedül a maga részeért felelős. Viszonkereset. ">2. §. Ha alperes az ellene folyamatban lévő ügyben felperes ellen viszonkövetelést támaszt, azt a biró az ügy eldöntésénél csak akkor veheti figyelembe, ha felperes annak együttleges tárgyalásába beleegyezett; különben alperesnek azon joga marad csak fenn, hogy viszonkövetelése iránt a felperes ellen ugyanazon bíróság előtt inrlithat keresetet. Ez azonban a már folyamatban lévő ügy eldöntését semmi tekintetben sem hátráltatja. 53. §. Mennyiben válhatik a szavatos, jótálló vagy kezes alperessé: az anyagi jog határozza meg. Ily személyek perbehivását a 106—110 §§. szabályozzák. Képviselet. 54. §. Oly személyek helyett, kik gyámsági vagy gondnoksági képviseletben részesülnek, a gyám, illetőleg gondnok idézendő. Társulatok és egyletek az igazgatóság, vagy az alapszabályokban kijelölt közegek által, — községek az elöljáró, — a kirkincstár a királyi ügyészség, s a közalapítványok a közalapítványi ügy igazgatóság által képviseltetnek (20. §.) Megbizott rendelése: a fél által. 55. §. Az esetek, melyekben a fél megbízottat rendelni köteles, következők: a) ha a fél vagy törvényes képviselője nem a bíróság székhelyén lakik ; b) ha a sommás tárgyalást érthető előadási képesség hiánya, vagy ismételt illetlen viselete által meghiusítja ; c) a rende9 eljárásnál, ha maga a fél nem ügyvéd. Hivatalból. 56. §. A biróság hivatalból köteles a felek képviseltetéséről gondoskodni, ha az előbbi 4j. eseteiben megbízottat rendelni elmulasztottak. Egyéb esetek, melyekben a felek érdekei ügygondnoki védelem alá helyezvék, az illető helyeken vaunak meghatározva. Szegénységi képviselet. 57. §. Vagyontalan perlekedők részéi-e a biróság rendel képviseletet. A vagyontalanság hatósági bizonyítvány által igazolandó. Ha a bíróságnál szegénységi képviselők állandósítva nincsenek, ilyenek a sorrendre való tekintettel az ügyvédek közül rendeltetnek. Harm adik czim. Az e/járásról. I. fejezet. Altalános határozatok. Az eljárás nemei. 58. 4?.*Az a ljárás nemei: a sommás és rendes eljárás. Egyéb eltérő módjai az eljárásnak a kilenezedik czimben foglaltatnak. 59. §. A birói hatáskör az eljárás nemeihez képest a 8. íjban van szabályozva. Oly keresetek, melyek által eltérő eljárás folyamatbatétele czéloztatik, hivatalból visszautasitandók. A sommás eljárás esetei. 60. §. Sommás eljárásnak van helye általában oly ügyekben, melyek az illetőségi szabályok szerint külön ügybirósághoz utasítva nincsenek. Sommás eljárás alá tartoznak különösen : a) tekintet nélkül a jogalapra, oly keresetek, melyek tárgya a legkisebb összegtől 300 ftig terjedő értéket tul nem halad, b) az összegre való tekintet nélkül minden oly keresetek, melyekre nézve a sommás eljárás okmányszerüleg kiköttetett, s mindkét pont alatti esetben, ha a követelés teljesen igazoló okiratokon alapul: c) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek teljesítése iránti keresetek, határozatlan összeg erejéig, ha magára ;i főkötelezttségre nézve kétség fenn nem forog; d) két évnél nem régibb bér és haszonbér megfizetése iránti keresetek, határozatlan összeg erejéig; e) a bérlet- és haszonbérlettől való elmozdítás iránti keresetek, a szerződés lejártának vagy a bérfizetés elmulasztásának indokából. A szerződés megszüntetése a bérlemény rongálása alapján a rendes perutra tartozik ugyan, de a bérlemény megóvása végett szükséges biztosítás és zárlat, vagy egyéb előintézkedések a sommás eljárás tárgyait képezik ; f) a bérlemény fenntartása, valamint a szerződő felek által világosan elvállalt minden viszonos kötelezettség teljesítése iránti keresetek, a bérlet tartama alatt; g) a kártéritési keresetek, melyeket a bérlő a bérlet tartama alatt a bérbeadó ellen a bérlemény nem-használhatása, vagy bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt indít, ha ehhez való joguk a szerződésben foglaltatik; h) az 1840: IX. t. cz.-ben foglalt mindazon mezei rendőrségi esetek, melyek polgári eljárás alá tartoznak; t) mindennemű határjárási, mesgye-igazitási és visszahelyezés! keresetek, ba felperes egy évi békés birtoklás alapján kéri az intézkedést. Ezen keresetekkel azonban a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik ; k) a szolgálati, fuvarozási, szállítási és munkabérek, vagy dijak iránti keresetek, az ősszegre való tekintet nélkül; i) a szállásadás viszonyából egyrészről az utazó, másrészről a szállásadó közt felmerülhető minden keresetek, ha ezek a panaszlott ellen helyben-tartózkodása ideje alatt inilittatnak. A sommás ügyeknek rendes eljárásra utasítása 61. $. Ha alperes a kereset alapjául felhozott okirat valódiságát kétségbe vonja, és az okirat valódisága nyilvánvaló tényekből ki nem tűnik, vagy e czélra kitűzendő még egyszeri rövid tárgyaláskor be nem bizonyittatnék : a biróság felperest a rendes eljárásra utasítsa. Ez eseten kívül sommás ügyek a rendes perutra át nem tétethetnek. 62. §. Felperesnek azon végzés ellen, melylyel az előbbi §. indokaiból rendes perre utasíttatott, felfolyamodni szabadságában áll. Ha ellenben alperes kéri az ügyet rendes perre utasitatni, és ennek a biró helyét nem látván, a sommás eljárás folytatását megrendeli : ily végzés ellen alperes semminemű jogorvoslattal nem élhet. Birói illetőség elleni kifogás a sommás eljárásban. 63. §. A biró illetéktelensége vagy érdekeltsége miatti kifogás sommás eljárásban mindjárt a tárgyalás kezdetén megteendő. Ily kifogás iránt a biró azonnal határoz, határozatát a felekkel szóval tudatja, és ha alperes kifogását elvetné, a tárgyalást nyomban folytatja. Ha a biró a kifogásnak helyet adott, végzését külön irásba foglalja, mi ellen felperes a semmitőszékbez folyamodhatik : alperes ellenben, ha kifogása elvettetnék, semminemű jogorvoslattal nem élhet. A rendes eljárásban, 64. §. Ha alperes ugyanezen kifogásokkal a rendes eljárásban kiván élni, azt a keresetlevél vétele és a per felvételére kitűzött határnap közötti időköz első felében tartozik a törvényszékhez ügyvéde meghatalmazásának igazolásával. Írásban beadni; — később benyújtott ily kifogás alperesnek viszszaadandó. A per felvétele napján szóval, vagy utóbb az érdemleges periratokban előterjesztett illetékességi kifogás figyelnmhe nem vétetik. A kellő időben beadott kifogás külön tárgyalási határnap kitűzése nélkül a percsomóhoz tétetik, a felek pedig a per felvételére kitűzött határnapon a pertárban megjelenvén, a kifogás tárgyában külön jegyzőkönyvet vesznek fel. E jegyzőkönyv még az nap befejezendő, s a biróság által három nap alatt végzésileg elintézendő. A végzésben alperesnek, ha kifogása elvettetik, meghagyandó, hogy a per felvételére bizonyos napon és órában, mely határnap a végzés keltétől számítva tizenöt napnál tovább nem terjedhet, a pertárban jelenjék meg. E végzésről mindkét fél értesíttetik. Ha a birói illetékesség vagy érdekeltség elleni kifogásnak hely adatott, a 63. §. szabályai tartandók meg. (Folyt, köv.") Felelős szerkesztő es kiadú-tulajdoims SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, t867. Nyomatott Kocsi S á nd o r által. (Érki>nj, tialgény és Korsi nyomdájában.) Hal-pian és al-dnnasnr sarkán V.