Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

275 másik megyében vagy városban volna, vagy épen az országon kívül tartózkodnának, ama megye vagy város törvényszéke, melynek területén legutóbb laktak; végre ha utolsó rendes lakásukat kipuhatolni nem lehetne, azon törvényszék, melynek területében ingatlan javaik feküszuek ; és ha az ingatlanok több törvényszék területében vannak, azon törvényszék, mely a csőd elrendelése végett legelőbb megkerestetett. c) Azokra nézve, kik bányabirtokon kivül más vagyonnal nem bírnak, a csődper egyedül a bányaszék előtt fog lefolyni • különben a csődper bírája mindig az illető polgári biróság leend. Ha a bukottnak hány avagyona egy járásban fekszik mindig az illető, — különben pedig azon járásbeli bányaszék leend a csődper bírája, melynél legelőbb a csőd bejelentetett. d) A jászlain-, hajdú-, 16 szepesi és nagy-kikindai kerületekben a csődbíróságot elsőfolyamodásilag s a fentebbi elvek szerint az illető városi törvényszék gyakorolja. Viszoukercset. 31. §, Viszonkeresetek , a mennyiben a főügygyel közös megoldást nem nyerherhetnek, (52. §.) azon biróság előtt támasztandók,inely a főügyben felperesnek illetékes bíróságát képezi. Perujitás. 32. §. A pernjitás kivétel nélkül azon clsőfolyainodási bíróságnál inditandó meg, melynél az alapper tárgyaltatott és elintéztetett. Végrehajtás. 33. §. A végrehajtás elrendelése, valamint a végrehajtási foglalás alkalmából felmerült tulajdoni és elsőbbségi igények illetősége a végrehajtási eljárásban van meghatározva. Felperes választása. 34. §. Több, egyenlően illetékes biróság közt felperes szabadon választhat. Oly esetben, midőn az ügyfelek egymás elleni keresetek beadására vannak kölcsönösen jogosítva, és e keresetek különböző s egyiránt illetékes biróságokhoz már benyujtattak, azon biróság fog eljárni, melynél a per előbb megindittatott. Illetőségi összeütközés. 35. §. A bíróságok között felmerült illetőségi összeütközések elintézése az igazságyi ministerium jogköréhez tartozik. Az illetőségnek hivatalból vizsgálása. 36 §. A bíróságok kötelesek az illetőségükhöz nem tartozó ügyeket és beadványokat hivatalból visszautasítani. Azonban a nem illetékes biróság is illetékessé válik, ha alperes az illetőség ellen törvényes időben kifogást tenni elmulasztott. Eltérések: a felek akaratából. 37. §. A rendes bírói illetőségtől eltérésnek van helye: a) ha a felek magukat valamely eleve kijelölt, vagy közelebbi meghatározás nélkül, a leendő felperes szabad tetszése szerint választandó bármely bíróságnak szerződésileg alávetették; b) ha a felek valamely perkérdés eldöntését választott bíróságra ruházzák. Ennek korlátozása. 38. §• Eltérésnek a rendes bírói illetőségtől nincs helye: a) az úrbéri és arányossági ügyekben (1. § 2. b.); b) a telekkönyi ügyekben (10. §.); c) a hitbizományi ügyekben (11. §.); d) a házassági, s általában oly ügyekben, melyek által házassági, elválás czéloztatik (12. 23. §§); e) oly örökösödési s egyéb perekben, melyeknél távollevő, vagy gyámság- és gondnokság alatti személyek vannak érdekelve (13. 24. §§.); f) C9Ődesetekben (30. S) 39. §. Az eltérés a rendes bírói illetőségtől oly esetre nézve is kizárva marad, melynek elsőfolyamodási eldöntését a felek, habár közakarattal, valamely felebbviteli bíróságra ruházzák. 40. §. A felebbvitel és semmiség iránt megállapított bírói illetőségtől semmi eltérésnek hely nem adatik. A birói személyek érdekeltségénél fogva. 41. §. Egy bírói személynek sem szabad oly ügyekben részt venni: a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet: b) melyek által felesége, vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágoni rokonai, avagy oly személyek vannak érdekelve, kik vele negyed íziglen oldalrokonságban vagy sógor| sagbau, továbbá fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, végre I gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött; d) a felsőbb bíróságoknál oly ügyekben, melyeknek alsóbb bírósági előadásában vagy eldöntésében részt vett; e) oly felek ügyeiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. A négy első esetben érintett akadályok az illető birói személy által az elnöknek hivatalból feljelentendők, a midőn az elnök az érdekelt tag helyett más bírót alkalmazand. Biróküldés. 42. §. Biróküldésnek van helye : a) ha a 41. §ban foglalt okok alapján valamely törvényszék elnöke, vagy az egész biróság ellen tétetik kifogás; b) ha a biróküldés egyéb fontos oknál fogva czéiszerunek és kívánatosnak mutatkozik. Mindkét esetben a biróküldés jogát az igazságügyi ministerium gyakorolja, mely a felek és a kifogás alá vett biróság meghallgatása után intézkedik. 43. §. Ha azon okok, melyek valamely birónak a 41. §. szerinti kizárását vonják maguk után,csak az eljárás alatt következnek be : a per további ellátására nézve a 41. és 42. §§. szabályai alkalmazandók. 44. §. Ha a biróküldés iránti eljárás megindítását a per késleltetése, vagy a bíró, avagy az ellenfél bosszantása végett valamelyik fél tudva barais előadás által idézte elő: a költségek megtérítése mellett 300 frtig terjedhető birsággal büntettetik. A költségek és bírság összege fölött, — mi iránt az ügyvéd a fél elleni viszkereset fenmaradása mellett első sorban feleIŐ3, — a rendes bíróságok ítélnek. Birói hatóság gyakorlása idegen területen. 45. §. Ha valamely jogcselekmény idegen biróság területén gyakorlandó: ez azon helynek illetékes bíróságához intézett megkeresvény utján foganatos ittatik. A megkeresésnek eleget tenni, s átalában a jogszolgáltatás tárgyában kölcsönösen segédkezet nyújtani minden birónak kötelessége. Második czim az. üggfelekröl. Felperes. 46. §. Felperes tartozik a keresetlevélben a jogalapot és tényeket, melyekből követelését származtatja, időrend szerint, teljesen és szabatosan előadni, egyszersmind minden megkívántató bizonyítékát mellékelni, s végül kérelmét határozottan és röviden kifejezni. A kereset további kellékei következők: a) az ügyfelek vezeték- és keresztneve, polgári állása és lakhelye, s ha felperes mint törvényes képviselő vagy meghatalmazott más nevében lép fel, vagy alperes hasonló képviseletben részesül: e körülmények kitüntetése, úgyszintén a képviselt személy vagy tömeg körülírása ; b) a biróságnak, melyhez a kereset intéztetik, — megnevezése é3 székhelye, nem különben a képviselő ügyvéd neve, lakhelye és aláirása; c) a kereset tárgyának rövid kivonata, a fő-kötelezettség vagy követelt összeg határozott kitételévekd) az eljárás módja, mely szerint felperes törvényt és igazságot kér szolgáltatni. A beadott kereset kijavítása csak addig engedtetik meg, míg az ellenbeszéd valósággal elő nem terjesztetett. Több követelések egy keresetben. 47. §• Több követelést csak akkor lehet egy keresetben összefoglalni: a) ha azok ugyanazon egy jogalapból, vagy hasonnemü ügyletekből erednek í b) e nélkül is, ha az előterjesztett követelések mindegyikére nézve azon biróság, melynél a kereset beadatott, — illetékes. Felperestársak. 48. §. Felperestársak az eljárás egész folyamában egy személynek tekintetnek. Ennélfogva ugyanazon egy keresetben és egy közös meghatalmazott által kell képviseltetniük. Beavatkozó. 49. §• Ha valamely kereset által egy harmadik személy jogközösségnél vagy törvénynél fogva magát felperesi minőségben érdekeltnek véli, a felperes ellen intézendő külön kereset