Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

274 egyéneknek, kik a kir. udvar és illetőleg a valóságos hadiszolgá- , latban állók létszámához tartoznak, csupán személyes ügyeire nézve ezen törvény által nem érintetik. Birtokügyeikre nézve azonban ily személyek is a 10. §. szabályai alatt állanak. III. Fejezet. Birói illetőség. Személyes keresetekben: alperes lakhelyéhez képest. 17. §. Személyes keresetekben a birói illetőséget, a mennyiben a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint alperesnek rendes lahelye vagy állandó szállása szabályozza. 18. §. Ha alperes felváltva különböző helyeken lakik vagy tartózkodik, ezen helyek biróságai közt felperes szabadon választhat. 19. §. Több alperestársak, ha különböző törvényhatósági területen laknának, azon biróság illetősége alá vonhatók, melynek ( területén a nagyobb rész lakik. Ha számuk a különböző területek közt egyenlően oszlik meg, tekintettel a 17. §-ra. felperes e bíróságok közül bármelyiket választhatja. 20. §. Jogi személyek, jelesül a közintézetek, részvény- és egyéb társulatok, gyári 03 kereskedelmi czégek, — a mennyiben közpolgári ügyuton beperelhetek, vagy alapszabályaik értelmében más kijelölt birósághoz nem utasitvák: azon helynek birói illetősége alá taztoznak, melyen az igazgatóság illetőleg a telep^létezik. Társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, azon helynek birósága alá taro/.nak, hol a képviselőség s ennek nem létében a főügynökség székel; ilyenek hiányában, hol a társulat ingatlan vagyonnal bir, s ha ingatlan vagyona sem léteznék, hol az ügylet, melyből a követelés származik, — megköttetett Mennyiben van biróküldésnek helye ott, hol valamely rendezett tanácsú város vagy megye közönsége vonatván perbe, a különben illetékes biróság érdekeltnek vagy elfogultnak látszik, — a 42 §. határozza meg. 21. §. Idegenek, a mennyiben az országban beperelbetők, rendes szállásuk vagy netáni birtokuk illetősége alá tartoznak. A teljesítés helyéhez képest. 22. §. A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérités iránti perek azon biróság előtt inditandók, melynek területén a szerződés létrejött, vagy a dolog természete, avagy törvény szerint teljesítendő. Könyvkivonati és számi i-követelések azonban egy és fél év alatt, — és ha könyv- vagy számviteli kivonat törvényesen raeghitelesittetett, három év alatt azon hely birósága előtt, is beperelbetők, hol a megrendelés történt. A házassági perekben 23 §• A róm. kath. és g. egyes., valamint a keleti szertartásit keresztyének házassági viszonyból származható minden perei, — melyekre nézve a szentszékek eddigi illetősége megszüntetett; továbbá a mindkét felekezetű evangélikusok és unitáriusok válóperei, valamint a házassági összeköttetésből és elvállalásból keletkező egyéb keresetek.a mennyiben ezen felekezetek egyházi biróságai rendezve nem volnának; végre az izraeliták válóperei, akár kölcsönös megegyezéssel, akár peruton szándékoltatik az elválás: a 12. § ban megnevezett azon törvényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a házas feleknek állandó és utolsó együttlakásuk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kérelmeztetik : a távollevő fél, a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen. — azon törvényszék elé idézendő, melynek kerületében a folyamodó fél lakik. Egyébiránt a mindkét felekezetű evangélikusok házassági ügyeire, valamint az eljárásra nézve az 1791, 26. t. cz. illetőleg az 1786. márczius 6-án kiadott utasítás és az eddigi törvényes gyakorlat szolgál tovább is zsinórmértékül. A zsidók házassági ügyeire nézve addig is, inig a ministerium törvényjavaslatot terjeszhetne az országgyűlés elé, a tettleg fennálló gyakorlat tartatik fen. Az örökösödési perekben 24. §. Az örökösödési perekben különbség nélkül arra, váljon a kereset szerződésből származott, vagy törvény avagy végrendelet jogezimén nyugszik, s az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van irányozva, — azon törvényszék, és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik: azon birtokbiróság itél, melynek területén az örökhagyó halála idején lakott. Az egyes birák hatásköre az előleges intézkedések és biztosítás tekintetében az örökösödési eljárásban van meghatározva. Holtnak nyilvánítás. 25 §. A holtnak nyilvánítási eljárás ahhoz képest, a mint házassági végelválás, vagy örökösödés czéljából kérelmeztetik, azon polgári törvényszék előtt inditandó, melyhez a házassági (12. §), illetőleg örökösödési (24. $.) perek vannak utasítva. Elvesztett okiratok megsemmisítése iránt. 26. §. Elvesztett okiratok megsemmisítése, — a mennyiben egyes társulatok, alap szabályaiknál fogva külön birósághoz nem utasitvák, — a folyamodó fél személyes birósága előtt eszközlendő Ellenben az elvesztett magyar államkötelezvények, valamiut az elvesztett magyar földhitelintézeti értékpapirok megsemmisítése továbbá is a pesti e. b kir. váltótörvényszékhez tartozik. A birtokperekben terület szerint. 27. $. A birtokbiróságot, a 10. §-ra tekintettel, rendszerint azon törvényszék gyakorolja, melynek területén a keresetbe vett ingatlan vagyon fekszik. Minden dologi cselekvények, u. m. a leltározás, becslés és zárlat, kivéve, ha valamely hagyaték biztosítása czéljából eszközlendő, — úgyszintén az árverés teljesítése és a végrehajtási árverésnél bejött vételárnak felosztása a birtokbirósági teendőkhöz számíttatnak. Csekélyebb értékű ingatlanok nézve azonban a szolgabiró vagy esküdt kiküldetése által foganatosíttatnak. F'elperes választása szerint. 28. §. Ha az ingatlan vagyon, mely a kereset tárgyát képezi, különböző birtokbiróságok területein fekszik, azon törvényszék lesz illetékes, mely felperes által megkerestetik. Előjegyzés igazolása iránt. 29. §. Telekkönyvi előjegyzések által biztositott tulajdoni és szolgalmi jogok fölött azon telekkönyvi biróság itél, a melynél az előjegyzés történt. Ellenben valamely bekeblezett vagy előjegyzett követelés behajtása még akkor is, ha ez utóbbi az előjegyzés igazolásával van összecsatolva, felperes választásához képest alperesnek vagv személyes birósága vagy pedig azon biróság előtt érvényesíthető, melynek területén a telekönyvileg terhelt birtok fekszik. Csődügyekben. 30. § Csődügyekben a bíráskodás: a) Kereskedőkre, gyárosokra s közkereseti társaságokra nézve azon törvényszéket illeti, melynek körében a csőd ala kerültnok kereskedési telepje van: ugyanazért még akkor is, midőn az ilyen kereskedő a megyében ÍDgatlan javakkal bir , de a kereskedési telep királyi, vagy e b hatósággal ellátott mezővárosban van helyheztetve, a csődbíróságot az illető városi törvényszék gyakorolja; ha pedig a kereskedési telep megyei hatóság alatt van, akkor » csődbiróság minden kivétel nélkül mindig a megyei törvényszéket fogja illetni; midőn végre a kereskedőnek több telepe van, melyek nem ugyanazon egy törvényhatóság alatt feküsznek, ezek közül az fog a csődben biráskodni , mely annak megrendelése végett legelőbb megkerestetett. b) Azokra nézve, kik nem kereskedők vagy gyárosok, de szab. kir. városokban vagy e. b. hatósággal felruházott mezővárosokban laknak, minden tekintet nélkül arra, hogy ingatlan vagyonnal birnak-e vagy sem. mindig azon város vagy mezőváros törvényszéke, melyben rendes lakásukat tartják; azokra nézve, kik városi területen kívül, a megyében laknak. ugyanezen megyének törvényszéke: ha ped.g roudes lakásuk változtatva, hol egyik, hol