Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

273 Törvényjavaslat a polg törvénykezési rendtartás tárgyában, Első czim. A bíróságokról. I. Fejezet. Bírósági szervezet. Első folyamodási bíróságok. 1. §. Polgári ügyekbea a bíráskodást elsőfolyamorlásilag gyakorolják: A városokban. 1. Szabad királyi és rendezett tanácsú mezővárosokban (7. §.) a) a városi biró vagy helyettese kikhez egy jegyzőkönyvezető járul; b) a városi törvényszék. A megyékben. 2. Megyékben a) a szolgabíró esküdt-társával; b) az alispán, kihez egy szolgabíró és esküdt mint birótársak járulnak; c) a megyei állandó törvényszékek. A megyék a népességhez és hely viszonyokhoz képest több törvényszékeket alakithatnak, erre azonban a bel- és igazságügyi ministeriuranak előleges jóváhagyását kell kikérniök. A helyhatósági kerületekben. 3. A jász-, kun-, hajdú-, szepesi és nagy-kikindai kerületekben a) a városi biró vagy helyettese, egy jegyzőkönyvvezetővel; b) a városi törvényszék ; c) a kerületi törvényszék. Erdélyben. 4. Erdé\yben az első folyamodási biróságok jelen szerkezetükben továbbá is fenhagyatnak. Másodbiróság. 2. §. A má3odbiróságot a kir. ítélőtábla gyakorolja, következő székhelyeken: 1. Pesten. Ide tartoznak: Bács-, Bodrog-, Baranya-, Csongrád-, Esztergom-, Fehér-, Komárom-, Nógrád-, Pest-, Pilis- és Solt- s Tolnavármegyék, végre a Jász- és KisKun kerületek. 2. Kőszegen. Ide tartoznak Győr, Mosón, Sopron Somogy , Vas , Veszprém , Zala megyék. 3 Nagyszombatban Ide tartoznak : Árva- , Bars- , Hont- , Liptó- , Nyitra-, PoZ30U- , Trencsén- , Turóoz- és Zólyomvármegyék. 4. Eperjesen. Ide tartoznak: Abauj-, Bereg- , Borsod- , Gömör- és Kis-Hont-, Mármaros-, Sáros-, Szepes-, Torna-, Ugoesa-, öng- és Zemplénvármegyék s a szepesi kerület. 5. Debreczenben. Ide tartoznak: Békés-, Bihar-, Heves és Külső-Szolnok-, Szabolcs-, Szatmár-, Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándvármegyék, Kővár vidéke s a Nagy-Kun- és Hajdúkerületek. 6. Temesvárott. Ide tartoznak : Arad-, Csanád-, Temes-. Torontál- és Krassóvármegyék sa nagykikindai kerület. 7. Erdélyben a megyék és székely székekre nézve a marosvásárhelyi, a király földre nézve pedig a szebeni királyi itélő táblák. A sz kir. és rendezett tanácsú városok azon királyi tábla illetőségét kövotik, melynek területén feküsznek. Harmadbiróság. 3. §. A legfőbb bírói hatóságot Magyarország és Erdély >>gész területére nézve a magyar kir. curia gyakorolja. A kir. curia első o.sztálya az országbíró elnöklete alatt mint semmitö-, második osztálya pedig a kir. személynök előlülése alatt mint harmad-folyamodási ítélőszék határoz. A semmitő-székhez egyébiránt azon hivatásánál fogva, hogy az alaki jog sérthetlensége fölött őrködjék, egyedül az alaki jogszabályok sérelméből eredt panaszok elintézése tartozik; ellenben az érdemleges kérdésekre nézve a legfőbb törvényszék hatósága a magyar kir. curia második osztályát illeti. Előadás és határozathozatal. 4. §. A szavazó birák, a mennyiben aggkoruk vagy egyéb fontos tekintet miattt az igazságügyi ministeriumtól felmentést nem nyertek, egyszersmind előadók is A felmentettek helyettesítéséről az igazságügyi ministerium fog gon doskodni. Minden elsőfolyamodási törvényszéknél érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül legalább két, a másod bíróságnál négy, s a magyar kir. curiánál hat bírói tag szavazata kívántatik. Azonban a semmitő-szék a harmad bíróságnál fennforgó semmiség fölött mindig teljes tanácsülésben itél. 5. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi ministeriumnak tarfatik fen. II. Fejezet. Birói hatáskör. Bírói hatáskör : a személyekre és javakra nézve. 6. §. A személyek vagy javak nemesi minősége sem a birói hatáskörre éa illetőségre, sem átalában az eljárásra nézve különbséget nem tesz. A városokban. 7. §. A városi törvényhatóságnak alá vannak vatve a város határában létező minden egyének és javak, különbség nélkül. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye egyes esetekben a rendezett tanácsú mezővárosokra nézve : a jelen fejezetben van meghatározva, Az eljárás módjai szerint. 8. §. Az I. §-ban 1. a) 2. a) és 3. a) alatt emiitett biróságok a 60. §. szerint a sommás eljáráshoz utasitott perekben Ítélnek. Minden egyéb ügyek az első folyamodási törvényszékek hatósága alá tartoznak. Az úrbéri és ezzel rokon ügyekben. 9. §. Az úrbéri, tagositási és arányositási ügyek ezentúl is az alispánok hatásköréhez tartoznak. (1. §. 2. b). Birtokbiróság. 10. §. A birtokbiróságot átalában, valamint a telekkönyvi hatóságot mindazon ügyekre nézve, melyek az 1855. decz. ló-én kelt telekkönyvi rendelet szerint kezeltetnek és láttatnék el, sz. királyi, valamint a jászkun és hajdu-kerületi városokban a városi, s a megye egész területén a megyei törvényszékek gyakorolják. Egyébiránt az igazságügyi ministeriumnak joga leend nagyobb és népesebb mezővárosokat dologi és telekkönyvi törvényhatósággal felruházni. Hitbizományi biróság. 11. §. A hitbizonyi ügyek ugy az anyagi jogok megbirálására, mint a biztonsági felügyeletre nézve azon megye törvényszékéhez utasitvák, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetőség ez uton megállapítható nem volna, az eljáró biróságot az igazságügyi ministerium jelöli ki. Házassági biróság 12. §. A róm kath. és g. egyesült, valamint a keleti egyházi törvényszékek illetősége alá egyedül a házassági, illetőleg vegyes házassági perek, és ezek is csak annyiban tartoznak, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét, és akár az ideiglenes elválást, akár a végképi felbontást tárgyazzák. Minden egyéb, a házassági viszonyból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek Ítéltek, — jelesül a s/.ületés törvényességének kérdése, a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása, ós a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetek az illető polgári, és pedig sz. kir. városok lakosaira nézve a városi, a megye egész területére nézve a megyei, és l. §-ban 3. sz a. emiitett kerületekben az illető ker. törvényszékekhez utasittatnak. A végrendeletek külkellékeit illető perekre s a hamis eskü tényálladékának megállapítására nézve a szentszékek szintén megszűnvén illetékesek lenni, a bíráskodást a jelen törvény szabályai szerint illetékes törvényszékek gyakorolják. Gyámhatóság. 13. §. Az árva- és gyámhatósági ügyekben valamint a gondnokság (curatela) és zárgondnokság (sequestrum) eseteiben illetékes biróságnak azon városi vagy megyei törvényszék tekintendő, mely a 24. §. értelmében az örökösödési perek elintézésére van hivatva. 14. §. Az 1836: 18-ik törvényezikkben szabályozott vásári biróságok as ott körülirt illetőségük és hatáskörükben továbbá is fentartatnak ; azonban: a) a vásári biróság országos és heti vásárok idején és azonkivül a napi piaczi forgalomból származó adásvevési üzletek- s alkukra nézve is ugyanazon szabályok szerint jár el; b) a vásári liiróság sz. kir. városokban az elnökön kívül csupán két szavazó biróból s egy jegyzőből áll. Kivételes biróságok. 15. §. Váltó- és kereskedelmi ügyekben elsőfolyamodásilag kir. váltótörvényszékek, másodbiróságilag a kir. váltófeltörvényszék ^legfelsőbb biróságkép pedig a magyar királyi curia itél. 16. §. A kir bányabiróságok első és további fokozatokban, továbbá a jövedéki hatóságok a jelen illetőségi körrel, végre az egyházi törvényszékek eddigi illetőségöknek a 12. S-ban foglalt módosításával, továbbá is fenhagyatnak. A cs. kir. főudvarnagyi és katonai biróságok illetősége azoa