Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

272 ezek már ennek folytán nagyobb szakképzettséget, kitü nőbb törvénytudományt fognak előállítani? vagy hogy ezután tanulmányozásuk, a jogintézmények szellemében való búvárkodásuk mélyebb- és igy tévedéseik is ritkáb­bak leendnek? Azt senkisem tagadhatja, mikép a rendszeres törvény­könyvek mind a biztosságra a törvénykezésben, mind a törvények szellemének s irányának elsajátítására felette előnyösök s jótékony hatásúak. De onnan mivel bizonyos codificationalis miiben valamely jogintézmény, p. o. az eljárás szabályaiüsszeszedetnek,rendben egymásután össze­állitatnak, következik-e, hogy ily müvet már rendszeres miinek', valódi rendszert képező törvénykönyvnek lehes­sen tekinteni ? Erre nézetünk szerint más egyéb is kívántatik. Szük­ségeltetik mindenekfelett hogy a törvényhozási műben egyöntetűség, az egész összes alkatrészei közt teljes össz­hangzás, a fő s alárendelt elemek közt szoros kapcsolat lé­tezzék; az az kell, hogy a mü határozott, világos elvekre le­gyen fektetve, ezen alapelvek egymással kellő összefüg­gésben legyenek, és minden jogi szabályai azon alapelvek következetes kifolyásaiul szolgáljanak. Mi csak ily codificationalis müvet ismerhetünk el rendszeres műnek, és csak egy ilyentől várhatjuk az érin­tett hasznokat. Szabad legyen azonban kételkednünk azon, hogy a ministeríum törvénykezési javaslata egy ily rendszeres munkát képezzen. Már azért is, mert első czikkünk kimuta­tása szerint abban a gyökeres reformok a palliativekkel, az uj intézmények a régi elavultakkal össze vannak ke­verve; továbbá annálfogva is mert köztudomásként kü­lönböző, egymással ellentétes jogi forrásokból szerkeszte­tett, abban a magyar jog mellett nagyon bőven az aus­triai, és azonkívül a nagynémetországi s a franczia tör­vényhozás is képviselve levén. Ily műben az egyöntetűséget, az összhangzást haszta­lan keresnők; s mint ilyen ajoggal foglalkozóknak alig szol­gálhat könnyebségükre, sőt inkább könnyen arra vezethet, hogy a törvénykezésben a kételyeket, a folytonos össze­ütközéseket, és más nehézségeket még inkább szaporítsa és terjessze. Az ily rendszeres mű pedig szerintünk épen nem iga­zolhatja azt, hogy általa ismét egy uj provisorium hoza­tassék be, melynek korántsem az az egyedüli hátránya, hogy hosszas tanulmányozást igényel, s hogy alig tanul­talik be, már is újra majd mást keliend tanulni; hanem sokkal inkább az, hogy minden eljárási változtatás a tör­vénykezési elvek megállapodását nehezíti, a bizonytalan­ságot s ingadozást permanenssé teszi stb. Ezen a jogéletben nem csekély hátrányok a pótrefor­mok által mellőzhetők leendettek, melyeknek egyszers­mind azon kitűnő előnyük is lett volna, hogy a legkirívóbb bajokon azonnal, gyorsan segithetének. Ezenkívül még további fontos kérdésekül merülnek fel: váljon az igazságszolgáltatási politika helyeselheti-e, hogy a felsőbb bíróságok az alsók nélkül reformáltassa­nak? Váljon tanácsos é a bíróságokat s azok illetőségét újra szervezni a bűnvádi biróságok rendszerének megala­pítása nélkül ? s átatában helyes e az állandó perrend co­difieatiója előtt szervezni a bíróságokat? váljon a szóbeli­ség s írásbeliség együttes használata helyeselhető-e? vál­jon a semtnitöszéki rendszer hozhat-e üdvös eredményt, a felebbezési rendszer társaságában? váljon az egyes birósá­gok hatásköre jelen szervezetükben kiterjeszthető-e? Mindezenshasonló kérdések fejtegetését azonban ak­korra hagyjuk, midőn a ministeri javaslatot kellően átta­nulmányoztuk. Arányossági jogeset. A közös birtokot képező mocsárterületnek hasz­nálatában, s annak megfelelöleg az érintkezési vonal sze­rint kiszámított térség tulajdonjogi birhatásában a mocsár­ral érintkezéshen levő községek fentartandók, melyek ki­mutatták, hogy azon területnek százados idő ótai haszná­latában s tettleges önjogu birtoklásában vannak. Az ahhozi erösebb jog megvitatása s eldöntése külön úrbéri per útra tartozik, s az eddigi használat alapján in­dított arányositási per tárgyát nem képezheti. Habár a községek jobbágyi visszonyban léteznének is, önálló birtokjoguk megalapítható, miután a nem neme­sek ingatlanokbani birtokképessége szentesitetett (1844; 4. t. cz.) s nem csak a jövőben szerzett, de az előbb szerzett s birt javakban is. (Folytatás.) G-r. Schönborn részéről azon észrevétel téte­tett, hogy köztudomás szerint a két község gr. Schönborn adományos birtoka. Az urb. viszonynál fogva tehát a két község a Szennyetó tulajdonára nézve puszta használat alapján ezen arányositási perben nem léphet fel, mert köz­birtokossági jogot ki nem tud mutatni. Ezen tárgyalás következtében az eljárt mtörvény­szék 1857. decz. 31. 4556. sz. a. a fentebbi egyesség­ben foglalt felosztási kulcsot megalapította, — az 1781­ben készült térképnek meghitelesitését elrendelte. Berey és Beregujfalu községeket azon kérelmükkel, hogy ré­szükre a kérdéses mocsárból mint közbirtokosoknak az eddigi használathoz képést rész adassék — elmozdította. Ezen ítéletet felp. gr. Karolyi György valamint Be­regváros és Bereg újfalu is f öl e b e z t é k, mely fölebbezé­nek következtében a főtörvszék az e. b. eljárását fel­oldotta, és azon okból, hogy a község közbirtokossági joga s eddigi használata kellőleg tárgyalva nem volt, uj tárgyalást és uj Ítélet hozatalát elrendelte; mely főtvény­széki határozat 1858. decz. 9. 6235. sz. a. a cs. k. legfőbb és semmitó tvényszék által is helybenhagyatott. Időközben az 1859. nov. ll-én kelt ministerialis ren­delettel az arányossági perek ellátása is az urb. tszékek hatásköréhez tartozónak kimondatván, felp. gr. Károlyi György a beregzászi cs. kir. urb törvszékhez beadott folytatólagos keresetében pótlólag még előadta, hggy mi­után a közbirtokosság az 1859. nov. 14-iki tárgyaláskor abban egyezett meg, hogy az 1781-ben készített térké­pen kijelölt határok a helyszínén is kimutattassanak, azért ezen munkálatba a mérnök bevezettessék, — ebbe alpe­resek is beleegyeztek. — Gf. Schönborn pedig Bereg és Beregfalu ellenében azt kérte, hogy ezen községek igé­nyeiket a rendes formában érvényesítsék. — Beregváros részéről előadatott, hogy a külön tárgyalásba beleegye­zik, de csak ugy, hogy a későbbi tárgyalások az előbbe­nieknek kiegészítő részét képezzék. Beregujfalu ezen elő­adáshoz hozzájárul tát nyilvánította. Ezen tárgyalás alapján urb. tszékl860. mart. 22-ről 267. sz. a. a térképnek a helyszinérei alkalmaztatása te­kintetéből a mérnök bevezetését elrendelte , a gróf Schönborn elleni követelések tárgyalására pedif határ­napot tűzött. (Folyt köv.) Csőd. Somogy, megye tszékénél Beck Henrik liencsei lakoa e. bejei. sept. 4. perü. Vutskics István.

Next

/
Thumbnails
Contents