Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

272 ezek már ennek folytán nagyobb szakképzettséget, kitü nőbb törvénytudományt fognak előállítani? vagy hogy ezután tanulmányozásuk, a jogintézmények szellemében való búvárkodásuk mélyebb- és igy tévedéseik is ritkábbak leendnek? Azt senkisem tagadhatja, mikép a rendszeres törvénykönyvek mind a biztosságra a törvénykezésben, mind a törvények szellemének s irányának elsajátítására felette előnyösök s jótékony hatásúak. De onnan mivel bizonyos codificationalis miiben valamely jogintézmény, p. o. az eljárás szabályaiüsszeszedetnek,rendben egymásután összeállitatnak, következik-e, hogy ily müvet már rendszeres miinek', valódi rendszert képező törvénykönyvnek lehessen tekinteni ? Erre nézetünk szerint más egyéb is kívántatik. Szükségeltetik mindenekfelett hogy a törvényhozási műben egyöntetűség, az egész összes alkatrészei közt teljes összhangzás, a fő s alárendelt elemek közt szoros kapcsolat létezzék; az az kell, hogy a mü határozott, világos elvekre legyen fektetve, ezen alapelvek egymással kellő összefüggésben legyenek, és minden jogi szabályai azon alapelvek következetes kifolyásaiul szolgáljanak. Mi csak ily codificationalis müvet ismerhetünk el rendszeres műnek, és csak egy ilyentől várhatjuk az érintett hasznokat. Szabad legyen azonban kételkednünk azon, hogy a ministeríum törvénykezési javaslata egy ily rendszeres munkát képezzen. Már azért is, mert első czikkünk kimutatása szerint abban a gyökeres reformok a palliativekkel, az uj intézmények a régi elavultakkal össze vannak keverve; továbbá annálfogva is mert köztudomásként különböző, egymással ellentétes jogi forrásokból szerkesztetett, abban a magyar jog mellett nagyon bőven az austriai, és azonkívül a nagynémetországi s a franczia törvényhozás is képviselve levén. Ily műben az egyöntetűséget, az összhangzást hasztalan keresnők; s mint ilyen ajoggal foglalkozóknak alig szolgálhat könnyebségükre, sőt inkább könnyen arra vezethet, hogy a törvénykezésben a kételyeket, a folytonos összeütközéseket, és más nehézségeket még inkább szaporítsa és terjessze. Az ily rendszeres mű pedig szerintünk épen nem igazolhatja azt, hogy általa ismét egy uj provisorium hozatassék be, melynek korántsem az az egyedüli hátránya, hogy hosszas tanulmányozást igényel, s hogy alig tanultalik be, már is újra majd mást keliend tanulni; hanem sokkal inkább az, hogy minden eljárási változtatás a törvénykezési elvek megállapodását nehezíti, a bizonytalanságot s ingadozást permanenssé teszi stb. Ezen a jogéletben nem csekély hátrányok a pótreformok által mellőzhetők leendettek, melyeknek egyszersmind azon kitűnő előnyük is lett volna, hogy a legkirívóbb bajokon azonnal, gyorsan segithetének. Ezenkívül még további fontos kérdésekül merülnek fel: váljon az igazságszolgáltatási politika helyeselheti-e, hogy a felsőbb bíróságok az alsók nélkül reformáltassanak? Váljon tanácsos é a bíróságokat s azok illetőségét újra szervezni a bűnvádi biróságok rendszerének megalapítása nélkül ? s átatában helyes e az állandó perrend codifieatiója előtt szervezni a bíróságokat? váljon a szóbeliség s írásbeliség együttes használata helyeselhető-e? váljon a semtnitöszéki rendszer hozhat-e üdvös eredményt, a felebbezési rendszer társaságában? váljon az egyes biróságok hatásköre jelen szervezetükben kiterjeszthető-e? Mindezenshasonló kérdések fejtegetését azonban akkorra hagyjuk, midőn a ministeri javaslatot kellően áttanulmányoztuk. Arányossági jogeset. A közös birtokot képező mocsárterületnek használatában, s annak megfelelöleg az érintkezési vonal szerint kiszámított térség tulajdonjogi birhatásában a mocsárral érintkezéshen levő községek fentartandók, melyek kimutatták, hogy azon területnek százados idő ótai használatában s tettleges önjogu birtoklásában vannak. Az ahhozi erösebb jog megvitatása s eldöntése külön úrbéri per útra tartozik, s az eddigi használat alapján indított arányositási per tárgyát nem képezheti. Habár a községek jobbágyi visszonyban léteznének is, önálló birtokjoguk megalapítható, miután a nem nemesek ingatlanokbani birtokképessége szentesitetett (1844; 4. t. cz.) s nem csak a jövőben szerzett, de az előbb szerzett s birt javakban is. (Folytatás.) G-r. Schönborn részéről azon észrevétel tétetett, hogy köztudomás szerint a két község gr. Schönborn adományos birtoka. Az urb. viszonynál fogva tehát a két község a Szennyetó tulajdonára nézve puszta használat alapján ezen arányositási perben nem léphet fel, mert közbirtokossági jogot ki nem tud mutatni. Ezen tárgyalás következtében az eljárt mtörvényszék 1857. decz. 31. 4556. sz. a. a fentebbi egyességben foglalt felosztási kulcsot megalapította, — az 1781ben készült térképnek meghitelesitését elrendelte. Berey és Beregujfalu községeket azon kérelmükkel, hogy részükre a kérdéses mocsárból mint közbirtokosoknak az eddigi használathoz képést rész adassék — elmozdította. Ezen ítéletet felp. gr. Karolyi György valamint Beregváros és Bereg újfalu is f öl e b e z t é k, mely fölebbezének következtében a főtörvszék az e. b. eljárását feloldotta, és azon okból, hogy a község közbirtokossági joga s eddigi használata kellőleg tárgyalva nem volt, uj tárgyalást és uj Ítélet hozatalát elrendelte; mely főtvényszéki határozat 1858. decz. 9. 6235. sz. a. a cs. k. legfőbb és semmitó tvényszék által is helybenhagyatott. Időközben az 1859. nov. ll-én kelt ministerialis rendelettel az arányossági perek ellátása is az urb. tszékek hatásköréhez tartozónak kimondatván, felp. gr. Károlyi György a beregzászi cs. kir. urb törvszékhez beadott folytatólagos keresetében pótlólag még előadta, hggy miután a közbirtokosság az 1859. nov. 14-iki tárgyaláskor abban egyezett meg, hogy az 1781-ben készített térképen kijelölt határok a helyszínén is kimutattassanak, azért ezen munkálatba a mérnök bevezettessék, — ebbe alperesek is beleegyeztek. — Gf. Schönborn pedig Bereg és Beregfalu ellenében azt kérte, hogy ezen községek igényeiket a rendes formában érvényesítsék. — Beregváros részéről előadatott, hogy a külön tárgyalásba beleegyezik, de csak ugy, hogy a későbbi tárgyalások az előbbenieknek kiegészítő részét képezzék. Beregujfalu ezen előadáshoz hozzájárul tát nyilvánította. Ezen tárgyalás alapján urb. tszékl860. mart. 22-ről 267. sz. a. a térképnek a helyszinérei alkalmaztatása tekintetéből a mérnök bevezetését elrendelte , a gróf Schönborn elleni követelések tárgyalására pedif határnapot tűzött. (Folyt köv.) Csőd. Somogy, megye tszékénél Beck Henrik liencsei lakoa e. bejei. sept. 4. perü. Vutskics István.