Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 62. szám

Pest, 1867. péntek aug. 16. t>2. szám. liilenczcdik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom; Némely hiányok a törvénykezés terén Ií. Törv. sorrend. Némely hiányok a törvénykezés terén. II. A törvénykezési sorrend. Az igazságszolgáltatás részrehajlatlan gyakorolhatásáuak múlhatatlan feltétele, hogy a törvénykezés kezelése is törvényes alapokon legyen rendezve. Ez ép oly szükség mint maga a törvény; mert ez hármily jólegyen is nem vezethet a kívánt sikerre, nem biztosithatja az igazságszolgáltatást, ha nincsenek megállapítva a határok, melyek a bírót hatáskörében, korlátolják. És erre különösen a peres ügyek sorrend szerint való elintézése szolgálhat. Hazai törvényeink , jelesen Ulászló 4: 4. 1550 51. 1563:51.1723:32.1729:43.'), a perek sorrend, szerinti elintézését körülményesen előadják; a közigazság egyik főkellékeül emelvén ki,— mitkülönben maga a józan ész is javai — hogy sem a referens, sem az ügyvéd, sem pedig a fél tetszésétől,akaratától ne fügjönaper elintézésének ideje; szóval,hogy necsupánazok ügyei legyenek rendese-őrs folyamban elintézve, kik anyagi áldozatok hozatalára képesek, vagy kiknek természetével megfér a birót• szakadatlan tolakodásokkal sürgetni, ekkép megrabolván annak a közügyeknek szentelendő drága idejét s kifárasztván türelmét — minek következése lesz, mikép a biró elvégre kényszerítve érzi magát hogy az ily befolyásos ügyeknek elsőbséget adjon s ezáltal soha napjára halassza — azok ügyeit, kik szegénységüknél fogva anyagi áldozatokra nem képesek, vagy pedig természetükkel nem fér meg a tolakodás, s azért nem is háborgatják a birót, ügyeik elintézését annak lelkiismeretére bizván. Mily c-alódás és mily nagy veszteség aztán az ily szerény felekre, miután a biró folytonosan ki van téve más emberek szerénytelen sürgetésének, s ekkép ideje legjobb részétói megfosztva látván magát, kénytelen elintézni a sürgetett dolgokat, már csak azért is, hogy lerázhassa nyakáról az alkalmatlan tolakodókat, s ekkép a nem sürgetett, vagy pártfogolt ügyek mindig ad calen das graecas halasztatnak, míg végre a felek türelme is kimerülvén, bizalmatlankodnak a birák eljárása iránt — s nem méltatlanul — zúgolódnak, s minden alkalommal kikelnek a lenálló törvények hiányai ellen Ámbár nincs igazuk mindig e tekintetben, mert nem a törvény hiányos voltaképen, hanem a törvény alkalmazásaczélszerütlen és elhibázott. Hogy e baj el legyen hárítva, seükséges, hogy a törvényeinkben rejlő egyenlőségi elv jelen tárgynál is az alkalmazásban egyedül legyen irányadó. Elvitázhatlanul lehetnek és vannak oly ügyek, melyek természetüknél fogva sürgős elintézést követelnek. Ezek külön osztályba soroztatván, szintén szigorúan vett sorrend szerint lennének elintézendök s a sorrenden kivüli ') Ez utóbbi torvény sorozata a táblai perekre nézve állott fen,, de az 1807: t. cz. által meg lőn váltó'.tátva, az igazságszolgáltatás nyilvános hátrányára. - Arányositási jogesef. — Büntető jogi eset. — Hivatalos tudnivaló. eljárásnak csak akkor lehetne helye, ha a bírói határozat meghozatván, a féltől függ annak érvényesítése, mint például a végrehajtási ügyeknél. A törvényhozás hivatása meghatározni azt, hogy milynemü ügyek közönségesek és nem közönségesek, illetőleg sorrendbeliek, vagy sorrendkivüliek. Ez meghatároztatván, az illető referenseknek szigorú kötelességük legyen, könyveiket ezen értelemben vezetni, addig semmiféle peres tárgyat be sem iktatván, mig azok osztályozva és kellőleg rendezve nincsenek. Végül szükséges, hogy az ekkép osztályozott és rendezett ügyek sorrendje, falra függesztessék, s nyilvánossá tétessék, igy a már elintézett ügyek kitöröltetvén a közönségnek módjában legyen magát az ügyek folyamáról tájékozni, s azt egyszersmind ellenőrizni. — Ez az alkotmányos törvénykezési eljárást nemhogy nehezitené, sőt ellenkezőleg látván a fél, hogy sürgetésével mi czélhoz sem juthat, a közügyek csak nyerhetnek, a mennyiben a biró megmentve a sürgetésektől, nyugottan s függetlenül szentelheti idejét a reá bízott ügyek elintézésére. A jelenleg fenálló törvénykezési eljárás teljesen nélkülözi a fentebb előadott törvényes alapot, mire számtalan kirivó példát tudnánk idézni, különösen arra, hogy ugyanazon időben s helyen beadott ügyek egyike már a hétszemélyes táblánál is megfordult, sőt az odaítélt tárgyat már birtokba is vette a nyertes fél, midőn a másik hason idejű ügyben még elsőbirósági határozat sem jött létre. Ez nen igazságos, nem méltányos dolog. Azért égető szükség, hogy mielőbb szabályoztassék erre nézve is a törvényszékek eljárása, emelvén igy ez által is az igazságszolgáltatásnak már alapjában megrendült jóhirnevét, oly szabályok alkotásával, melyek minden kételyt kizárnák aziránt, hogy azt akár az önérdek, akár az önkény kizsákmányolhassa. Kun László. Arányositási jogeset A közbirtokosok az arányosság behozásának kérését ugyanazon perben a közlejelön kivül a közösen gyakorolt többi haszonvételek arányosítására is kiterjeszteni jogosítva vannak; (183%,: XII. t. cz.) ez okból a közlegelő arányos felosztása, elkülönítése iránt indított peren kivül a kir. kisebb haszonvételek arányosításának érvényitése végett külön per indítására nem köteleztetnek ; ama előbb kezdett per utóbbi arányositási érdekből is folytatható. Az egyszerű másolatban beperesitett telekszámla az aranykulcsai szolgáló telek szám biztos megalapítására alapul nem szolgálhat. Gróf Károlyi György a szathmári volt cs. kir. úrbéri törvszéknél I8G0. febr.'i8-án keresetet nyújtott be a Czeglédy nemzetség ellea a szaniszlói határbeh k ö z I e g e 1 ő a r a n y o s e 1 k ü 1 ö n i t é s e s minden egyéb külbirtokoknak elkülönített összesítése iránt. — Ezen ügy ; több izben szóbelileg tárgy.iíta'tván, alperesek kérték az