Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 61. szám - Vidéki észrevételek az igazzágügyi reformokra (Vége)

24 fi csosi, vagy jövedelmező ügyvédi állomásokat keresnek, vagy azokat megtartják. — Ezek mind oly tekintetek, melyek a birói fizetés megállapításánál, az illetők kiváló figyelmét megérdemlik. Olcsó igazságszolgáltstáshoz tehát nem a birák rossz fizetése által juthatunk el, hanem az által ha a perekben használandó bélyegek, melyeket ma már alig fogunk nélkülözhetni lehetőleg mérsékelteinek, ha a perhuzását czélzó beadmányok és jogorvoslatok egy jó perrendtartás által kizáratnak, ha a megyék rendezésénél bíróságaink felosztása és hivatalos helyiségeik megállapítása a felek kényelmére való tekintettel történik, például hogy a fél ne legyen kénytelen 4—5 órai járást tenni, mig bíráját feltalálja, vagy talán sokszor nem is találja, mert így a fél az időben szenved nagy vesztéséget, pedig ma már az idő „pénz"; végre pedig, hogy az ügyvédi dijak szabályoztassanak , miáltal valamint egyrészről a birói önkénynek emelünk gátat, ugy más részről az ügyvédek zsarolását szüntetjük meg. Minden intézkedés bármely részben, mely az igazság jobb, gyorsabb és olcsóbb kiszolgáltatása tekintetében tétetik, százszoros hasznot hajt a közügyre. Azért ha nincs is országgyűlés, meg kell tenni a mit lehet. Miután saját önálló igazságügyministériumunk van, nem kell mindenben az or. gyűlésre támaszkodni, s nem kell gondolni, hogy a nélkül épen semmi nem törtéuhetnék. Csak akarni kell, csak eréllyel kell birni, és találhatnak igazságügyünk rozzant épületén eleget, mit törvényhozáson kivül is lehet javítani s igy az ügynek tetemesen használni. Jogeset. A kezességből eredő jogi kötelezettség terjeme A kezeslevélben az áruszállításért kitett összeg erejéig elválalt kezesség az egész üzlet tartamára értendő-e vagy csak azon összegnek megfelelő egyszerű áruszállításra szorittaudó-e, midőn utóbbi a kezeslevélben ki nem tétetett t A kezesség ily esetben csak a kezesség vállaláskor átszólgáltatott — vagy az egész üzlet tartama alatt átszolgáltatandó árukért vállaltatott-e el a kitett összegig ? A kezes készfizetési kötelezettségének az összeszámolás idejével való összekapcsolása, az összeszámolást a kezesség feltételévé alakitja-e ? Közli: Barthal József ügyvéd ur (Zomborból.) (Vége) Aviszonválaszban alperes ragaszkodik azon állításához, miszerint a jótállás csakis a kezeslevél kiállítása napján Herzognak már általadva volt portékák értékére vonatkozik, s hogy a későbbi szállításokból származó különbözet a kezességi jogviszonyba nem vonható; s miután Herzog az első szállítás értékét kifizette, a kérdéses kezeslevél jogi értéke megszűnt. Ennek kapcsában tiltakozik felperesnek a kezeslevél tartalmából vont anja következtetés ellen, mely szerint az abban előforduló ama tétel alapján, „w ann immerSie beider Abrechnungnichtgánzlich befriedigtsein sollten" — ó felperesnek in infinitum lekötelezettje maradna, — s ismételten erősiti, hogy az ó jótállása csak is az 1863. évi decz. 18-án általadva volt árukra vonatkozott. Ragaszkodik továbbá az összeszámolás feltételéhez, s habár nem is fordul elő a kérdéses kezességben a „fel tétel" szó, — az abban előforduló ,, A b r e c h n u n g" kifejezés magában véve is már feltételt jelent. Nem különben ujabban tagadásba veszi a két per jogczimének azonosságát, mert hogy ezek csakugyan két különböző jogügyleten alapulnak, s igy két különböző jogczim alá esnek, kitűnik az illető ítélet szövegéből is, melyben világosan kötelezvényekről — tehát készpénz kölcsön ügyletből eredő — nem pedig az üzletből származó követelésről van szó. Tehát az anyapernek csak is az illető kötvények szolgálhattak alapul, melyekre nézve pedig alperes kezességet nem vállalt. A többiben pedig tagadja felperes minden állításait és ragaszkodik az ellenbeszédben előadottakhoz, kérvén felperest keresetétől elütetni s őt az okozott perköltségekben elmarasztatni. A peres ügy ekként ítélet alá bocsáttatván, BácsBodrogh megye törvényszéke 1866. évi n o v. hó 24-én 11108. szá m a 1 a 11 k e 11 k ö ve t k ez ő i t életet hozott: ,,Alperes Freund Salamon, O-Becsei kereskedő köteles felperesnek a követelt 832 frt. 53 kr. o.é. tőkét, ettől f. évi juuius 1 -töljáró 6 % kamatokat és 22 frt. 85 kr. o. é. bíróilag mérsékelt perköltségeket 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Felperes keresetét az A. alatt valódiságára nézve alperes által nem csak kétségbe nem vont, hanem válaszában nyilván beismert Ó-Becsén 1863. évi decz. 18-án kelt kezeslevélre alapítván, alperest mint kezest, illetőleg jótállót a kereseti összeg megfizetésében el kellett marasztalni; mert: „annak előre bocsátása mellett, hogy kezességi kötelezettségek szigorúan és szószerint magyarázandók, a beperelt kezeslevélnek alperes által vitatott értelme, — miután a felhozott kikötés abban elő nem fordul, — nem is tulajdonitható; ugyanis nem áll azon alperesi kifogás, hogy ő Herzog Mórért a jótállást 2000 forint erejéig felperes irányában összeszámolás feltétele alatt vállalta volna magára, sőt ellenkezőleg kezeslevelének azon szavai „wann immer bei der Abrechnung über die damals fehlende S u m m e," azt igazolják, hogy ő magát a netalántán bekövetkezhető hiánv pótlására és bármikor történendő, de nem feltételként kikötött összeszámolás esetére lekötelezte. ,,Azon alperesi kifogás, hogy felperes Herzog Mór beperlése előtt tartozott volna az egyenes adóssal Herzoggal és alperessel összeszámolást tartani, a még meglevő ruhákat és kelméket felbecsültetni ós hogy alperes a ruhakészletnek becsértékbeni általvétele mellett csak akkor tartozott volna a kipuhatolt hiányt pótolni, miután ezen kifogás sem törvényen, sem szerződésen nem alapszik, mint alaptalan, birói figyelembe vehető nem volt. „Tagadja ugyan alperes azt is, hogy az egyenes adós Herzog Mór a felperes által m. é. 8646. polg. szám alatti keresettel ugyanezen üzletből eredő tartozás megvétele végett lett volna beperelve. Miután azonban a keresetbe vett követelés világos összefüggése és azonossága az alperes által becsatolt fentebbi ugy a jelenlegi keresetlevél tartalmából összehasonlítva az X. alatti alperes által hitelességre nézve kétségbe nem vont főkönyvi kivonattal nyilván és tökéletesen megegyezőleg igazolva van, ezen alperesi kifogás mellőzendő volt, és felperesnek azon körülmény, hogy ő a kérdéses könyvkivonati követelésről magának az egyenes adós által kötelezvényeket is állíttatott volt ki és Herzog Mórt azok alapján perelte volt be, a tárgyalásilag történt felvilágosítás és azonossági igazolás mellett hátrányul nem vehető. „A késedelmi kamatok azért voltak csak a jelenlegi kereset megindításának napjától számítva megítélendők, mert alperes magát azok megfizetésére világosan nem kü-