Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 60. szám

243 Ezek voltak alperesnek lényegesb kifogásai melyekre felperes következőkben válaszolt: 1. Tagadja a kérdéses kezeslevél olyképi értelmezhetését, mintha alperes csak azon áruk értékéért vállalt volna kezességet, melyek a kezeslevél kiállításakor Herzognak már által lettek volna adva; mert habár a kezeslevélben elő is fordul azon tétel ,,welche Sie übergeben habén," ez nem egyébre mutat, mint az illető fogalmazónak stylistikai járatlanságára. Az alperes által ezen tételnek tulajdonított magyarázat alaptalansága pedig kitűnik: először abból, mert épen ezen kezeslevél képezte a fen forgó üzlet sarkpontját, mely nélkül amaz létre sem jött volna; másodszor pedig onnan, mert ama kezeslevél szerkesztésekor Herzognak az áruk még által sem is voltak adva, eme szállítás csak a kezeslevél kiállítása után történvén, minek világos következése az, hogy alperes a kezesiévé! eme tételének értelme szerint nem a már átszolgáltatott, hanem az ezen üzlet tartama alatt bármikor átszolgáltatandó áruk értékeért vállalt kezességet 2000 ftig, — mi annál bizonyosabb, miután alperes azt, hogy ezen kezeslevél kiállításakor Herzognak az illető áruk márkiszolgáltatva lettek volna, szóval sem bizonyítja. Alperes tehát ezen kezeslevél értelmében, különösen pedig ennek azon kitétele alapján „wann immer Sie bei der Abrechnung nicht ganzlich befriedigt sein sollten" mely kitétel a jótállás folytonosságát és általánosságát kézzel foghatóan feltünteti — a későbbi szállítások irányában is, bármikor történjenek azok, az átvállalt összeg erejéig szavatos marad. 2. Másodszor nem áll azon különböztetés, melyet alperes az anyaperben beperesitett tartozás s a jótállással biztosított üzletből eredő követelés közt tesz; mert igaz ugyan, hogy amott két rendbeli kötelezvény szolgált a per tárgyául, de hogy az ezeken alapuló tartozás nem egy külön jogügyletből , nevezetesen pénzkölcsönből származik, hanem határozottan a jótállással biztosított üzleten alapul s hogy tehát ennél fogva az anyaper tárgya teljesen azonos a mostaniéval, ez nem csak a keresetlevél ama kitételéből derül ki világosan és határozottan, melyben felperes eme követelését világosan az előbbeni alperessel folytatottt üzletből számlázottnak nyilvánította, de legfőképen onnan, mert az ezen kötelezvényekben képviselt összeg, főkönyve illető tételeinek értéki mennyiségével tökéletesen megegyez. 3. Folytatólag tagadja felperes alperesnek azon állítását, mintha a kezesség összeszámolás feltételéhez lett volna kötve. E szó: feltétel az illető okmányban sehol elő nem fordul, sem tényleg sem értélmileg, sami az ott előforduló „Abrechnu ngot" illeti, ez világosan csak azt fejezi ki, hogy ha felperes Herzoggal összeszámoland, s ez fizetési kötelezettségének eleget tenni képes nem leend, a kezes 2000 ftig megtérítési kötelezettség alatt áll. Az összeszámolás tehát nem feltételnek szabatott ki, mely a kezesnek előlegeseu is értésére adandó, hanem az összeszámolás itt csak mellékesen van érintve. Ez mintegy általánosságban akarja jelölni a majdani fizetési határidőt, mely szorosan megállapítva nem volt, más szó val az összeszámolásnak egyszerű értelme e helyütt csak az, hogy: a mikor a hitelező az adóstól fizetést követelend. De feltételnek is elfogadva ezen vitatott összeszámolást, felperes ez esetben is annak értelmében járt el, miután adósával Herzog Mórral a lehetőleg leghitelesebben összeszámolt, és pedig árveréskor — bíróság előtt. '.—Ezek szerint tehát az alperesileg vitatott dologi felperesség és a kereseti jog szilárdul meg van állapítva. A kereset határozatlansága iránti kifogást illetőleg azt válaszolja felperes, hogy minden, bíróság előtt folyamatba tett kereset kedvező elintéztetésének törvény szerinti rendes következése az, hogy az elmarasztalt alperes az illető kainntok és perköltségekben is elmarasztaltatik s igy alperesnek jelenleg szóban forgó kifogása semmi értelemmel nem bir. Az összeszámitás hibás volta tekintetében tett kifogásra nézve pedig ezt jegyzi meg: Téves alperesnek a jótállási összeg iránti felfogása; azt, hogy ő 2000 ftig vállalt kezességet alperes oda magyarázza, hogy az ő jótállásása tekintetében Herzog Mór a felperesnél 2000 ftnál nagyobb hitelt nem nyithat, s hogy ő ennél fogva csak azon összegek erejéig marad kötelezve, melyek Herzognak fizetési képtelensége esetére eme 2000 ft kiegészítéséhez hiányzanak. Ez pedig merőben egyoldalú, erőtetett magyarázat. A kérdéses kezeslevél ide tartozó részének világos és kézen fekvő értelme nem az, hogy akármekkora hitelt nyisson is Herzog Mór a felperesnél, s bár mennyivel tartozzék is amaz ennek, összeszámoláskor alperes nem maradhat többre kötelezve, mint csak 2000 ftig. Ez világos dolog, ezt józan értelméből kicsavarni háládatlan munka. Meg levén tehát állapítva a jótállási összeg nagysága iránti értelem, a kérdéses összeszámitás alapjául nem az alperes által hibásan felvett 2000 ftnyi, hanem az árverési jkv. megállapította 2365 ft 80 krnyi összeg szolgál: s miután a becsatolt főkönyvi kivonattal kimutatta azt, miszerint ama 200 ftot, melyekre nézve alperes öt azzal vádolta, hogy azokat eltagadta, — bevételbe tette, hogy eme 200 frt. Herzog Mór által nem a már beperesitett összegre fizettettek, hanem hogy azok a korábbi fizetések közt foglalnak helyet, ennél fogva tehát az alperesi ellencalculusbóí eme 200 ft. is kiesvén, teljesen igazolva van a kereseti 882 frt. 58 krnyi követelésnek valódisága. Kéri tehát alperest a kereset értelmében elmarasztatni. (Vége köv.j Hivatalos tudnivaló. Pótrendelet. Az 1867, máj. 17. a sajtóvétségi esküdtszékek iránt kelt min. (rendelethez. A sajtóvétségek felett itélő esküdtszékek felállítása iránt 1867. évi május 17-én kibocsátott ministeri rendelet némely szakaszainak értelmezése, s a felmerült kételyek eloszlatása tekintetéből pótlólag rendeltetik: Az említett ministeri rendelet szövegében némely helyütt az ,,e s k ü d t s z é k" kifejezés alatt nem csupán a vádlottak vétkessége felett itélő, s 12 tagból álló, szorosb értelemben vett esküdtszék, hanem ez, a törvény-alkalmazó s az esküdtazéki eljárást vezető bírósággal együttvéve értendő, ugyanazon jelentéssel, mint a „j u r y" kifejezés ; (81. §• 5. sor), ugyszinte a „bíróság" kifejezés alatt nem épen csak az összes bíróság, hanem annak bizonyos eljárásokra hivatott része, p.o. az elnök is értetik. Altalános szabály, hogy a 12 polgárból álló, szorosan vett esküdtszék egyedül csak a vádlott vétkessége felett ítélhet (2. §), s azon esetben, ha tagjai közül valaki hiányoznék, e hiányt kiegészítheti (30. §.); ellenben minden egyéb birói teendő, úgymint: illetékesség s kereshetőség (actorátus) elleni kifogások, ugyszinte halasztás, igazolás, perújítás iránti folyamodások feletti határozás a bíróságot (t. i. a királyi s kerületi táblai küldöttséget) s illetőleg a meghatározott esetekhez az elnököt illeti.