Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 57. szám

231 — és uii akkor neki megadjuk magunkat Rudnyánszki azzal dicsekszik ugyan, hogy Európában tónát boronát bejárta, és sok mindenfélét tanulmányozott is; és mégis csak egy oly példát sem volt képes ellenünhben mind e korig felhozni. És ezekből kitűnik, mikép mi nem csak a szóbeliség elvének üdvös voltát ismertük el, de ezen elv gyakorlati alkalmazhatását sem tagadtuk meg, mint ezt a ,Hon' a tényeket elferdítve, jul. 27-i szban előadta. Mert mi egyátalában nem tagadjuk annak hazánkban alkalmazhatását; hanem csak azt vitatjuk, hogy az nem létesíthető, mig azzal öszhangzásban a bírósági szervezet, a felebbezési rendszer is stb. át nem alakittatik. Elismertük tehát, hogy a szóbeliség bármely perczben alkalmazható nálunk is, ha csak az érintett reformok is eszközöltetnek. Nem tagadtuk átalában az alkalmazhatást; hanem csak az összefüggő, egymástól el nem különíthető reformok együttességét vitattuk , vagy is ezek elválaszthatóságát tagadtuk, miután azok csakugyan sehol, egy európai törvényhozásban sem választattak — s nem is választathattak el. Az ellenkező tehát, mit a ,Hon' reánk fog, valódi elferdités. Az azonban, mit még ezentúl állit, hogy t. i. 6 hó alatt egy uj — szóbeliségre fektetett perrendtartást elkészitteni lehetett volna — ez már nem elferdités, hanem a tudatlanságnak, a codificatiói járatlanságnak legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. Hat hó alatt nem ezt, de alaposan, szakértőleg még azt sem lehetne létesíteni, hogy az osztrák perrend — hazánk viszonyaira alkalmazva — egyszerűen leforditassék. A baloldal főorganumának e tárgyra vonatkozó ily kirivó tudatlanságával szemben; és a midőn másrészt naponta szaporodnak azon adatok, melyek a jobb oldal kifolyásául szolgáló kormány államférfijainak kormányzati, szervezési, codificatiói képtelenségéről, vagy gyöngeségéről tanúskodnak; valóban aggódva nézhetünk a jövő felé, kérdve, hol vannak tehát azon államférfiaiuk, kik az átalakítás, a szervezés nagyszerű munkálatának színvonlán állanak, kik arra hivatottak és képesek ? Jogeset. A tulajdonjogi igény érvényesítését illetőleg az arra fektetett osztály megalapítását nem gátolhatja az ingatlan birtokosának nevére szóló adásvevési szerző levél, midőn azon ingatlan az adó és robot lajstromok szerint az igénylő, és osztályt kereső fél annya nevére volt bejegyezve. Ez bizonyítékul szolgál, hogy a kérdéses adásveves gyakorlat által erőre nem emelkedett; tehát hogy azon ingatlan az osztatlan állapotban létező hagyaték jövedelmeiből szerzettnek tekintendő. Azon jogi feltevés hogy a peres ingatlan a közös hagyaték jövedelmeiből szereztetett meg nem czáfoltatik azzal, hogy a hagyatéki örökség iránt a felek szóbeli egyességet kötöttek, és ezen állítólagos osztályos egyesség nem tekintethetik alapul arra, hogy az igényelt ingatlan a hagyatékhoz nem tartózónak tekintethessék — ha azon egyesség létrejötte nem igazoltatott. (Folytatás.) Felperes végiratára következő ellenvégirat adatott be: Mindenek előtt két fontos körülmény hozatik fel; t. i. 1-ör felperes a végirat beadhatását kieszközölvén, — abban uj okiratokat hoz elő, a nélkül, — hogy azok előadhatására akár engedélyt kért — akár nyert volna, — ennél fogva alperes ezen uj okiratokat jelen kereset eldöntésénél figyelmen kívül hagyatni kéri, — az érvényben álló p. perrendtartás értelmében. 2-or. A felperesi végiratban a közös anya Mátyus Pál né felpereskép feltolakodván, ezen végirat a végett visszautasítandó lett volna; mert bizonyára jelen pert Mátyus Pálné alperes ellenében nem tette folyamatba; sőt jelen perben 4 •/. alatt tanukép lépett fel, — s ott a jövedelmek kezelőjének vallotta magát; és most mindezek daczára, a nélkül,hogy a keresetlevélben akár a jövedelmekről, akár az ad. 11 •/. sz. a. állítólag alperes által eladott ingókról valami petitum tétetett volna; mind a jövedelmek, mind az elidegenített ingók megtérítése kéretik, a ppr. 18. §-a ellenére, — miután a keresetben kitett kérelem a per folyta alatt lejebb szállítható,de fel nem emelhető. — Mindezeknél fogva a végirat, állításai, okiratai, bizonyításai figyelembe nem jöhetnek; azért azt egészen mellőztetni annyival inkább kéri, mert a kereset fel nem emeltethetik, s mert a végiratban feltolakodott uj felperes követelése figyelembe nem jöhet. — A mi már magát a per tárgyát illeti, erre nézve alperes következőket ad elő : Felperes követelte kereset levelében Mátyus Pál-féle vagyonkép 1-ör egy házat 1/i telekkel, 2-or ismét egy házat 1/i telekkel — de ezen vagyonokra nézve jelen rövid utu osztályos kereset meg nem állhat; mivel az elsőre vonatkozólag alperes 2 •/. szerint kimutatta, hogy azt a közös anya beleegyezésével megvásárolta, és az erre vonatkozó szóbeli egyességet 350 vft. készpénz fizetésével megerősítette, — tehát legrosszabb esetben az 1836: 14. t. cz. 11. §a értelmében ezen javak rövid osztályos perre nem tartoznak. — Mivel továbbá.a 2-ikra vonat kozólag alperes 3 •/. sz. alatti okirattal kimjj-.,. tattá, hogy ezen házat és t/l telket idegentől vette, — árát kifizette, — tehát a mint egyrészről ezen vagyonok Mátyus Pálné vagyon-tömegéhez soha sem tartoztak, — ugy más részről felperes s a felpereskép feltolakodott közös anya megismerték — mikép ezen vagyonok Mátyus Pál halála után szereztettek és pedig állitólag Mátyus Pálné feltolakodott felperes által saját tulajdonakép. Már pedig ezekből önként következik, hogy ezen vagyonokra nézve jelen rövid osztályos perút s kereset meg nem állhat; mert legyen bármikép, ezen 3 •/. a szerződést jelen rövid utú perben érvényteleníteni nem lehet, mert azon vagyonok Mátyus Pál vagyon tömegéhez nem tartozhatnak, — s igy osztály tárgyát nem is képezhetik; és mert ezekre legjobb esetben, ha alperes elfoglaló, ha vosz hiszemü birtokos lenne, — felperessége Mátyus Erzsébetnek soha semmi szin alatt sem lehetne, hanem legfeljebb Mátyus Pálnénak, ki azt követeli, hogy ezen birtokot ó vette meg, de alperes e részben rászedte. Tehát e részben csak Mátyus Pálnénak lehet felperessége alperes ellen, nem pedig Mátyus Erzsébetnek, s ennek sem a Mátyus Pál vagyona alapján, hanem a 3 •/. a. szerződés következtében, melynek érvénytelenítését, vagy megsemmisítését kellene kérnie. — Már ezekből világosan következik, mikép ezen vagyonokra nézve a 1836: 14. t. cz. 11. §-a értelmében a rövid utú keresetet leszállítani kell. Részletekre áttérve folytatja alperes, mikép a 9 •/. alatti személyes kihallgatásról felvett jegyzőkönyv jelen per eldöntésénél tekintetbe nem jöhet; mert az valótlan s önmagával ellenkező kifejezéseket tartalmaz, ez a ppr^ 30.§-a ellenére szerkesztetvén, elvetendő. — De a szerint is törtónt egyezkedés, mely pénz fizetéssel megerősíttetvén, azt többé jelen rövid uton felbontani nem lehet; ennélfogva ezen 2 •/. alattit kiállító tanúit az 5 •/. alatti kérdőpontokra kihallgattatni kéri. A felperesi kereset támogatására felhozott 11 '/•