Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 54. szám

220 Czélja ezen munkácskának megismertetni azon nevezetes közjogi változatokat, melyek a törvényhozás által legújabban alkotmányunkban létesítettek. Ilyenek nevezetesen a közös érdekű viszonyokról szólló szabályok, az 1848-i ül. cz. 12. §-nak 1848. XXIÍ. t. czikknek; 1848. IV. t. cz. 6. §.s V. t cz. 5 §-nak megváltoztatása, illetőleg felfüggesztése stb. melyek kiegészitö jegyzetekkel kisértetnek; mint p. o. a pragmatica sanctio illető czikkjei idézésével, a változás alá jütt 1848-i törvények közlésével; az alsóház központi bizottmányának a ház elébe terjesztett észrevételeivel stb. stb. Tartalmazza a koronázási hitlevelelet és eskümintát is. — Már régebben beküldettek szerkesztőségünkhöz még a következő munkák. ,Nyilvános és közvetlen szóbeliség az igazságszolgáltatásban — miként azt az igazs. minister által meghívott bizottmányban indítványba hozta Rudnyánszky Béla köz s váltó ügyvéd. Pest 1867. Nyomtatta Herz J. Tartalmazza bővítve és kiegészítve szerzőnek azon czikkjeit melyek a kitűzött tárgyra nézve a ,Magyarország'-ban megjelentek — annak kimutatására intézve, hogy a jelen európai szóbeliség rendszerének alapeszméi és régi — 1848 előtti — törvénykezési rendszerünk elvei közt meglepő hasonlatosság létezik; másrészt, hogy ideiglenesen is, azonnal létesíthető lenne jogrendszerünkben a nyilvánossággal párosult szóbeliség. És ennek gyakorlati feltüntetésére közöl 65. §§-ból álló tervezetet, mint a nyilvánosság és szóbeliségre fektetett peres eljárás codificátióját. — Ugyanazon szerzőtől: Nyílt levél Ökrös Bálint úrhoz a , J o g t. K.' szerkesztőjéhez a nyilvános és közvetlen szóbeliség tárgyában. Pest 1867. Azon ellenvetések czáfolatával foglalkozik, melyek a ,Jogtud. Közlöny'-ben a szóbeliség rendszere azonnali létesithetésére nézve felhozattak. Ugyananazon kiindulási pontok vezetik fejtegetéseit, melyeket a fentebbi röpirat ismertetésénél röviden érintettünk. — Az esküdtszék Magyarországon. Kézikönyv Reső E n s e 1 S á n d o r t ó 1. Pest kiadja Heckenast Gusztáv. 1867. — XV. — 212. lap. Ára 1 frt. 50 kr. Sajnáljuk, hogy ezen tanúságos, szabadelvű jog kifejlődésünkre jótékony befolyást igérő munkát már régebben be nem mutattuk közönségünknek. — Lényeges tárgyát egy részt a jnry intézmény hasznosságának, szükségességének kimutatása, másrészt az esküdtszéki rendszer legfőbb elemeiben való megismertetése képezi. — Az elsőt — fájdalom még napjainkban sem tekinthetjük feleslegesnek, miután hazánkban is vannak még — főkép a felsőbb körökben — kik ezen szabadelvű intézménytől idegenkednek. Helyes tehát, hogy szerző ezen kérdést szinte kitűzte munkájának egyik feladatául, mire nézve a jury ellen felhozatni szokott érveket is megismerteti. E téren taglalja azon nagy fontosságú kérdést is, hogy a jury a politikai és sajtó vétségekben is alkalmazandó-e (64—74.1.) De itt a jury üdvös hatását a kormány és nemzet közti bizalom fennállásától feltételezi. Az esküdtszéki intézmény szervezetét megismertetendő az arra képesítettek összeírását, az esküdtek listájának előállítását, a recusatio jog gyakorlatát, a tárgyalás nyilvánosságának kérdését, a jegyzőkönyvezést, a határozat hozatalt, a jury eljárás megsemmisítésének szabályait stb. részletesen ismerteti s fejtegeti, támaszkodva külföldi jogtudósok nézeteire is. Azon kérdésekre nézve hogy mi a jury lényege (22. 1.) és a listák mikép készítendők, (78. 1.) azon nézeteket emeli ki, melyeket a,Törv. Csarnok1 szerkesztője Sz. I. jegy alatta Pesti Naplóban fejtegetett (1865. év 187—207 számaiban.) — Elősorolja (130. 1.) azon reform kérdéseket is, melyek ujabb korban az esküdtszéki rendszer tökéletesb kifejlődése, további javítása iránt felmerültek. Az, hogy a jury — mint minden emberi intézmény javítható, a tökély magasb fokára emelhető, igen is természetes dolog. De a gyakorlati jogélet kifejezéseit, a létező jogrendszereket tekintve is, arról könnyen meggyőződhet mindenki csak az által is, ha vizsgálat alá veszi azon különbséget, mely a büntető igazságszolgáltatás legmagasb érdekei biztosítása szempontjából az angol és a franczia jogrendszer között nyilvánul. Csak ebből is meggyőződhetni, mikép a jury sem képez oly absulut tökélyü intézményt, mely azért, mert jury a jogbiztosság érdekeinek legjobban megfeleljen; mikép a jury is ölthet oly alakot, melyben a jogbiztosság igényeit ki nem elégíti; mikép a törvényhozások oly szervezetet adhatnak a jurynek, mely épen oly kevés biztosítékokat nyújthat, mint a törvénytudó szakbiróságok. — Nem az képezi tehát szerintünk a leglényegesb kérdést, hogy létezik-e valamely államban a jury vagy sem; hanem az, hogy ezen rendszer mily alakot vett fel, mily szervezettel bir. —És épen azért a szabadelvű haladás érdeke nem elégeli többé a jury egyszerű behozatalának sürgetését; hanem főleg azt követeli, hogy az oly formákat és szabályokat nyerjen, melyek a jnryt valóban a polgári szabadság biztositékává alakítsák — a hatalom és önkény befolyásai ellenében. — Innen a jury reform kérdésének nagy fontossága. És épen e részben a jelen munkát leggyöngébnek találjuk. Megemlít néhány reform kérdést, a nélkül, hogy azokat tüzetesen s kimeritően tárgyalná. Hivatkozik oly javaslatokra is (Heinze, Hye), melyek elfogadtatván a jury egészen törvénytudói szakbirósságá alakulna, — vagy oly forrásokra, melyek elavultaknak tekinthetők (Kállay Sonnenfels.) Pedig jövő codificatiónknak épen az lenne a leghasznosabb szolgálat, mely a jury rendszert egészen a reform szellemében venné kritikai vizsgálat alá, az alkalmazást hazánkban ily vizsgálódás folytán érvényesítené, s így azt a mai tudomány és tapasztalat színvonalára emelné. Hivatalos tudnivaló. A főmlt. Hétszem. táblán az I. tanácsában jul. 17-éu s a következő napokon előadatnak: Kelemen István, Késmárky János s többek e. hátralékos párbér. Daróczy Sándor s neje, Weiuer Chaim e. két rendbeli végrehajtás. Kaufmann Jakab, Schuszter János e. kártérítés. Dekits Ödön, ifj. Kollár Pál e. újított per. Aszalay László s József, Forster Jánosi\é s társai e. igény. Benézik Mihály, Balogh Istvánné e. becsületsértés. Argay Jánosné, Kozdor György s társa e. 1200 pft. Hornung Péter s Júlia, Hornung Schmoll Mária e. osztály. Hirschl Mendel, Rickl József e. felpénz kétszerege. Elő: Gedeon ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálás: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-ső szám a. festen, ÍS( 7. Nyomatott Kacs i S á nd o r állal. (Brkövy, Galűóay és Kocsi nyomdájában.) Hat-piaci és al-dunasor sarkán '.). si. a.