Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 54. szám

218 nem feljegyzendő. Annál kevésbé pedig lehetett a kérdé­ses örökségi jognak feljegyzését azon perben hozott Ítélet által elrendelni, melyét a tettleges birtokosok a telek­könyvnek a 3-ik §. l-ő pontja értehnébeni kiigazítása végett indítottak, mivel ezen kiigazítást, — miután mint mondám a helyszinelési bizottmány azon hibájaáltal, mely szerint az örökhagyónak neve íratott be, még senki sem nyert telekkönyvi jogot — egyszerű folyamodványban is a 21. §. értelmében kérhették volna, a nélkül, hogy pert inditaniok, és a kórház képviselőjét megidéztetniök kellett volna, annyival inkább, minthogy a felpereseken kivül senki sem" támasztott s nem is támaszthat igényt a tettleges birtokra, vagy birtokjogra nézve, a telekkönyvi első bejegyzésnek pedig csak a tettleges birtok, vagy ha többen igén) lik a birtokot, az okiratilag kimutatandó erősebb birtok — vagy tulajdonjog szolgál alapul. Erre nézve talán azt fogja felelni a kórház képvise­lője, hogy épen azért, mivel azon feltétel, melytől örök­ségi joga függ, vagy is.Szekulics és Kapatnadzsin nevü családok vég kimúlta, még be nem következett, s az iránt a per nem is indíttathatott, nem ezt, hanem magát a majd idővel keletkezendő örökségi jogot kellett felje­gyezni?— Ámde a törvényt nem lehet máskép értel­mezni, és alkalmazni, mint azt világos félreérthetlen sza­vai megengedik. Ezek szerint pedig — mint fentebb ki­fejtettem — csak a per függését, vagy a már eldöntött perben hozott Ítélet által megítélt örökségi jogot lehet feljegyezni, illetőleg ez utóbbit — mint tulajdonjogot — átkeblezni, a törvény egy szóval sem tevén emlitést a még csak keletkezendő, és csak későbben érvényesítendő örökségi jogokról. Mert a törvényhozó a telekkönyvi jo­gokat minden, még bizonytalan jogoktól menten tartani,* es a netán csak későbben keletkezendő örökségi jogokat nem a magyar törvények, vagy azok uralma alatt alko­tott végrendeletek, hanem a végrendelkezési jogot ke­vésbbé korlátozó oszt. ptk. rendeletei szerint megítéltetni és érvényesíttetni akarta. Ebből következik, hogy a kór­ház a Szecsánacz-féle végrendeleten alapuló örökségi jo­gát, ha azon feltétel, melytől az függővé tétetett, idő folytán be is állana, többé nem érvényesíthetné. Ezen né­zetemet fogom alább az ősiségi pátens rendeleteivel és szellemével indokolni; de mindenek előtt nem lesz feles­leges a fenforgó örökségi kérdést a magyar magánjogból, mint az 1848-ik évig fenállott, megvitatni. A. magyar magánjog szerint nem volt, annál ke­vésbbé van most nem uemesi javakra nézve sérelem­nek — praejudiciumnak — és sérelembőli kereset­nek — actio ad invalidationem fassionis ex praejudicio — helye. Midőn még az ősiség eltörülve nem volt, mindennemű vagyon , melyet valaki akár tör­vényes, akár végrendeleti örökség alapján öröklött — kivévén a szoros értelmű hagyományokat, ősinek tekin­tetett ugyan, de ezen ősiségi viszony által az Örökös csak végrendeleti jogára nézve volt korlátolva, élők közötti cselekvények által pedig az öröklött javakról is szabadon rendelkezhetett, s ebbeli jogcselekvényeit a nem nemesi javakra nézve — actio ex praejudicio — által nem lehetett érvényteleníteni; s az élők közötti szabad rendel­kezhetésre nézve, szintúgy mint a végrendeleti korlátolt rendelkezési jogra nézve különbséget nem tett az, váljon a birtokos a javakat oly végrendelet alapján, melyben bizonyos személyek voltak, mint utóörökösök megne­vezve, vagy pedig a törvényes örökség utján öröklötte-e ugy, hogy valamint annak, a ki a törvényes örökösö­dés rendje szerint öröklött valami vagyont, törvényes örö­köse — például fia — csak annyiban és akkor öröklötté az ősi vagyont, ha, és a mennyiben azt atyja el nem ide­genítette, vagy el nem adósitotta, épen ugy annak, a ki valamely vagyont végrendelet által szabályozott öröklési rend szerint öröklött, utóörököse is csak azon esetben, és annyiban örökösödött a végrendelkező által neki mint utóörökösnek szánt vagyonban, ha és mennyiben az el nem idegenittetett. Egy szóval az ősiség a nem ne­mes javakra nézve sokszor tékozló örökösnél — ha csak közhatóságilag gondnokság alá nem helyeztetett — a mi pedig nem csak az ősi vagyon birtokosával, hanem a szer­zővel is megtörténhetett — illusoriussá vált, sőt az élők közötti jogcselekvények által elidegenített nemesi java­kat is csak igen ritka esetekben actio ex praejudi­ci a által, és hosszú perlekedés utján lehetetett vissza­szerezni. Ennélfogva a másod fokú bíróság, midőn a jelen kérdéses esetben a kórháznak még be nem következett eseménytől függő örökségi jogát telekkönyvileg felje­gyeztetni rendelte, nem csak a tkönyvi rendeleten, ha­nem a magyar magánjog szellemén is túlment, de túl­ment az ideigl. törv. szabályok rendeletein is, melyek­nek 7. §-a a végrendelkezési s annál inkább az élökközötti rendelkezési jogot az öröklött javakra is kiterjesztette; és túlmenvén a bíróság a fenállott, és jelenleg fenálló törvé­nyek rendeletein, a kórház alapját egy oly örökségi jogra nézve, melyről még bizonytalan, fog-e az és mikor meg­nyílni, oly biztosítási kedvezményben részesítette, mely azt semmi törvény szerint meg nem illeti, a mennyiben az örökségi jognak feljegyzése csak is azon czélból tör­ténhetett, hogy a jelenlegi birtokosok és minden család­beli utódjaik a vagyon eladásában és eladósitásában, és a feletti végrendelkezési jogban örökké megakádályoztas­sanak. Lássuk most még, mit mond a kérdéses esetre vonatkozólag a z u g y n e v e z e 11 ő s i s é g i pátens? (Vége köv.'j Váltójogi eset. Közli: Bróde Lipót jogtudor ügyvéd ur 1) Lehet-e azon körülményből, hogy az elfogadó a váltó kelte nap­ján a kibocsájtási helyen nem volt, a váltó hamis voltára következtetést vonni. 2) Az elfogadó és forgató közt bizonyos határozott Összeg iránt egy harmadik személy nevében kötött egyességböl lehet-e jog- és oksze­rüleg következtetni azt, hogy az elfogadónak elfogadási aláírása egy olyan váltóra nézve, melyről az egyességben emlités nem tétetett, mert nem is tétethetett, hamis legyen ? S lehet-e egyátalán egy ily egyes­séget harmadik személy ellenében jogérvényesen felhozni ? 3) A szakértőknek egybehangzó vallomása az aláírás valódiságá­nak tagadása esetében tesz-e teljes bizonyitékot ? 4) A polgári ügyek* en hozott Ítéleteket lehet-e gyanú okokra állapittani ? CVége) A váltó feltörvényszék már közlött íté­letének indokolása következő. „Eltekintve at­tól, hogy felperes egyik érdekelt és elvetendő tanúja Krámer Lipót az első bírósági, felperes irányában jog­erőre emelkedett ítélet alapján, e per vizsgálata alkalmá­val e helyütt sem vétethetik birói figyelembe; miután Pichler Mór azt: hogy mi Íratott jelenlétében a kérdéses

Next

/
Thumbnails
Contents