Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 52. szám - Az igazságügyi javítások elhalasztása (Folytatás)

211 Kimutatás. A pesti e. bir. kir. váltó törvény szék 1867. évi január-júniusi folyama alatti működéséről. A váltótörvényszékek hazánkban a pontos s gyors igazságszolgáltatásnak kitűnő példányául szolgálnak. Kiváló helyet foglal el e téren különösen a pesti váltó tszék, melynek az imént lefolyt félévről szólló ügykimutatását — van szerencsénk az alábbiakban közönségünknek bemutatni. " I. II. | III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. | XI. XII~ B e a d v á n y o k Perek Biztosítási ós végrehajtási ügyek Czim bejegyzések Egyéb folyó ügyek mult évről hátramaradtak 1867-ik év első felében beadattak folyó év első felében hátra maradtak elintéztethátra maK JA i -3 elintéztethátra mamult évről hátramaradtak 1867-ik év első felében beadattak elintéztettek hátra maradtak elinti te hátra maradtak tek radtak elinté te hátra rad tek radtak 370 28620 28508 482 678 34 3335 52 225 1 24270 395 Észrevételek a folyó 1867-dik év első felében. 1. Elintézett porok száma 678 2. Makacssági végzések 1774 3. A törvényszék előtt kötött egyességek 253 4. Jelentések, arról, hogy a tárgyalásra egyik fél sem jelent meg 784 5. Tárgyalások száma 5015 A mi a IV-dik rovatban foglalt 482 el nem intézett tárgyakat illeti, erre nézve megjegyeztetik, hogy ezek oly tárgyak, melyek a mult hó utolsó napjaiban beadattak, illetőleg tárgy altattak, melyek azonban folyó hó 1-én már mind elintéztettek ;s igy a pesti királyi e. b. váltótörvényszéknél az első félévről, mi hátramaradás sincsen. Ezen tény fényes bizonyítéka mind az elnöki ügyekezelés jelességének, mind a tszéki ülnökök kitűnő munkásságának, mi valóban az állam részéről nagyobb, illőbb díjazásra lenne érdemes. — Ajánljuk azon eredményt azok figyelmébe is, kik bizonyos retográd irány szellemében — eltérőleg az összes európai szabadelvű jogkifejlődéstől, a váltó kereskedelmi törvényszékek fentartása ellen nyilatkoznak. Jogeset. Azon kérdéshez: ha a széksértés nyomban és ugyanazon ülésnek tartama alatt, melyen elkövettetett, meg nem toroltatott, van-e helye rendes folyamatú széksértési perutjáni megtorlásának? Közli: Jakabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó ur. Búzna Lajos mint Érsekújvár város tiszti ügyésze a városi tszékhez 1867. évi jan. 22-én 213. sz. a. beadott rendes szóbeli keresetében előterjeszti, miszerint Fogd Sándor birtokos, gyógyszerész és tiszteletbeli tanácsnok Érsekújvár város tanácsához bizonyos csatorna javítási ügyben \Hl sz. a. benyújtott A. alatti folyamodványában használt következő kifejezésekkel: „Nem akarok amaz aljas törpelelkü egyéniségek példájaként, kik jobb meggyőződésük ellenére hivatalrai vágy miatt ellenem mint ez előtti városi tisztre minden kigondolható és semmit bizonyítani nem tudott rágalmakat koholva, minduntalan Főispán ur ő méltóságánál hamis denunciatiókkal alkalmatlankodnak, de ha a városi tanács eme egy pár egyéniség besugallásának tovább is tért enged, (kik talán magán érdekből ellenem még most is fondorkodnak, hogy aggályos működéseiket figyelemmel ne kisérhessem) kénytelen leszek orvoslást magas helyen kéretni... de azt hiszem, hogy a polgármesteren kivül még több oly tagjais vanatanácsnak,kik korcsmában szőtt cselszövények folytán hivatalra vergődve, roppant dijazás mellett, n e v ü k e t aláírni alig tudva, hi v atal osk o dás r a egyátalában ugy sem képesitvék," — a városi tanács tekintélyét megsértvén, a B. alatti meghatalmazás alapján kéri alperest 105 írt. széksértési birságban marasztatni. Alperes ellenbeszédében kifogást tesz a bírói illetőség ellen, mert a városi hatóság saját ügyében bíráskodni jogosítva nincs és mert ezen ügyet a 2. sz. szerint már a fegyelmi útra tereltetto, következőleg két uton elégtételt egy ok miatt nem szorgalmazhat. Az ügy érdemét illetőleg felhozza, miszerint az A alattiban foglalt kifejezések nem a városi tanácsra, hanem meg nem nevezett egyénekre vonatkoznak, mi abból is kitűnik, miszerint a városi tanácsot kéri, hogy egyes besugallásoknak és fondorkodásoknak tért ne engedjen; tagadja tehát, hogy ő a városi tanácsot megsértette, vagy megsérteni akarta volna. Kéri azért magát a kereset alól felmentetni. Felperes válaszában a bírói illetőség elleni alperesi kifogást elvettetni kéri, mert alperes lakásánál és a széksértés elkövetésének helyéné! fogva a városi tszék illetősége alá tartozik ; nem gyengítheti a kereset jogszerűségét az sem, hogy alperes ellen mint tiszteletbeli tanácsnok ellen fegyelmi uton leendő megbüntetése végett az illető felsőbb hatóságnál is feljelentés tétetett; mert a széksértés megbosszulása nem a fegyelmi, hanem a törvény rendes útjára tartozik. Hogy alperes csakis a városi hatóság tagjait értette a meg nem nevezett egyének alatt, a kereset alapjául vett kifejezéseiben, az azon rágalmazó és gyanusitó kifejezésekből kétségtelenül kitűnik,— és igy alperesnek a kereset érdemére vonatkozó tagadása is alaptalan lévén, kéri ót a kereset értelmében, és perköltségekben marasztalni. Alperes viszonválaszában ellenbeszédéhez ragaszkodik, s kifogást tesz a felperesileg kért költségek ellen. Mire Érsekújvár város törvényszéke által 1867. évi febr. 5-én 339. sz. a. végeztetett: „Abirói illetőség megállapíttatik, — s Fogd Sándor széksértési sérelem bűnösévé találtatott, — s 105. f. o. é. pénzbírság lefizetésére büntettetik. Tartozik ennélfogva — jelen végzés kézbesítésétől számítandó 15 nap — különbeni végrehajtás terhe mellett a helybeli koróda alap javára 105. f. o. é. pénzbírságot lefizetni, — s nem fizetés esetében ellene a végrehajtás egyúttal elrendeltetik, s