Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 47. szám

189 bet nem bir,az erdő, legelő használatában soha sem volt, azért arányosságot igényelhető közbirtokosnak nem is te­kintethetik, s ő ezekből itéletileg is kizárandó volt; mert a maradvány földek csak a Jekelfálusy család privát birto kából származhattak, mert az úrbér szerint ők felesleg földeket nem birtak, tehát azokat csak az úrbér behoza­tala után foghatták fel, nem birván a Bárczayak major­sági földeket, ilyekböl maradék földeket szerezni phisice lehetetlen sat. Szepesm. törvszéke 1863. mart. 23-án 336. sz. Ítéletével az alispányi Ítéletet azon változtatással, mi­szerint a fel és alperesek között a korc^máltatási közös haszonvétel kulcsául az 1*8 ^ XII. t cz 2. 3. és 9. §§-ai értelmében egyedül a telkek összeszámítása alapittatik nleg — az ítéletnek az arányosítás tárgyát különben sem képezhető maradék-földekre vonatkozó része pedig meg­szüntetendőnek és végre az ítéletnek a felp. mint földes­urak által birt volt ur. jobbágyok részére az ezek által eddig gyakorlott erdei faizás használatának maga épsé­gében lett fentartását kimondó része érintetlenül hagyan­dónak mondatott ki — egyebekben helybenhagyta. Felperesekezen ítéletet is fölebbezték, mert a korcsmáltatási kérdésre nézve a provisorium tár­gyalásakor egyezkedés jött létre a felek közt, a miért a keresetben is e pontra nézve semmi sem foglaltatik, s így a bíróság a felek kérelmén túlterjedvén,semmiségi hibát követett el; mert az erdő s legelőbeli haszonvételek te­kintetében a turvszéki ítélet az alispányi Ítéletet fogadta el alapul stb. keresetük értelmében kérnek ítéletet. (Vége köv.) Jogeset. Az ágy asztaltól elválasztottak közt a gyermek tartásra irány­zott kereset megítélésénél kiindulási pontul az elválást megalapító Íté­let szolgál. A váló peri en hozott Ítélet a gyermektartási kötelezettséget, s ennek költségviselését az ítéletet megelőzött időre meg nem alapítván, a gyermektartási költség megtérítése csak is az Ítélet után ni időre ren­deltethetik el. Az abbeli kötelezettség ki nem mondása feltételezi, hogy alperes az itélet előtti tartás költségében el nem marasztalható. A felebbezésben újonnan felhozottak az ügy felbirósági megíté­lésénél tekintetbe nem vétethetnek. Felperes csak részben levén nyertes, a perköltségek kölcsö­nösen megszüntetnek. Schreiber Regina Horovicz Adolf ellen 1863. szept. 14. 4730. sz. a Zemplénmegye törvszéhez benyújtott ke­resetlevelében előadja, hogy az A. a. 1863. máj. 31-én kelt törvszéki itélet folytán férjétől (alperestől) asztal és ágytól el választatván, férje köteleztetett 11 éves Vilmos, 4 éves Gyula és 7 éves Betti gyermekeit magához venni, a 3 éves Hani leányt felperes édes anyjánál hagyni, egyúttal összes tartási és nevelési költséget viselni. Alpe­res azonban a válópernek 1859. oct. 19. meginditási nap jától kezdve nem csak nejével nem lakott, de Gyula, Betti és Hani gyermekei tartásáról sem gondoskodott, s azokat felperesnő saját vagyonából tartá s neveié az A. a. itélet napjáig 1861. máj. 31-ig, pedig erre mind az A. mind a B. a. Ítéletek szerint alp. férj volt kötelezve, bár egyik Ítéletben sem volt a tartás mennyisége meghatározva, mi is évi 40 frtban kéretik megállapittatni; miért is férje megidéztetése után őt 3 évi tartásért évi 40 fiijává! ösz­szesen 333 frt. 33 '/2 krí és a perköltségekben elmarasz­talni, s a Hani leánynak egész 7 éves koráig tartás fejé­ben évenkint 40 ftot folyamatba tétetni kéri. E 11 e n b e sz éd: Felperes sem most, sem a válóper folyama alatt mivel sem igazolta gyermekeinek tartását, különben is az A. a. Ítéletben a gyermekekről csak jövőre nézve történik intézkedés, a többi pedig elmúltnak tekin­tetik; a gyermektartásnak megtérítését az itélet előtti idö're nézve már a per folyama alatt fölebbezésében is követelte felperes, de alaptalan követelését a kir. tábla sem vette figyelembe; Hani leányának folyó tartását nem bírja alperes fizetni, mert a válóper Bzurünt ő neje tékoz­lásai folytán tönkre jutott, és szolgálattal keresi saját és 3 gyermekének kenyerét s a negyedikért fizetni nem bir; •|. a. mellékli vagyonkimutatását, mit esküvel is kész megerősíteni; ellenben felperesnő vagyonos levén, ő tartó zik a 4 ik gyermeket tartani, annyival is inkább mert elváláskor alperes összes ingóságait neje kezén hagyta, kéri őt kéresetével elutasitattni. Válasz. Alaptalan az alperesi kifogás, hogy az ité­let csak jövőre nézve intézkedett a gyermek tartásról, egyébkint is az itélet határozottan kifejezi, hogy az ösz­szes tartási és nevelési költségeket a férj tartozik viselni, csak az összeg mennyiségéről nem történt intézkedés, mi­nek meghatározása alperes vagyona és keresetéhez ké­pest most kéretik; alperes ezrekre menő vagyonnal bir, a iJ. a. kimutatás koholt, s így figyelmet nem érdemlő irat, tagadtatik, hogy alperes nejénél hagyta volna bútorait, melyek különben is alig értek pár forintott, kéri azért a járási szolgabíró által alperes vagyonát kipuhatoltatni, megbecsúltetni s ehhez képest az évi tartást 40 frtban megállapittatni. V i szo n v á 1 asz, Felperes nem igazolta, hogy a gyer­mekeket ő tartotta; a 2|.a. vagyon kimutatás hitelességét meg nem döntötte, az állítólagos ezreit alperesnek ki nem mutatta, de honnan is lenne alperesnek vagyona, midőn a válóperben kihallgatott tanuk szerint azt felp. eltéko­zolta; az itélet keletkezése óta most már alperes maga tartja 3 gyermekét; ha a Hani leány tartásában elma­rasztaltatnék azt inkább magához venni, de érte fizetni nem képes. Eze k után Zemplén megye törvszéke által 1S63. nov. 27. 5 753. sz. a. következőkép ítélte­tett: Alperes a felperesnőnek — közöttük feníllott házas­ságból származott Gyula és Betti kiskorú gyermekeinek 1859-ik év oct. 19 ik napjától mint válóper megindítást napjától 1862-ik év május 31-ik napjáig, vagy is a váló­perben hozott itélet hozatala napjáig egynek egynek éven­ként tartása fejében 40 ltjával számítva, összesen 213 ft. 33 */2 krokban megítélni kért követelése alól felmentetik, ellenben az elválási perbeni itélet hozatalakor hároméves Háni leányka tartása fejébe évenkint40 ftoknak 1862-ik év május 31 ik napjátóli fizetésére köteleztetik. A perbeli költségek birósan 28 frt. 29 kr. állapíttat­ván meg, az alperes ennek 15 nap alatt, különbeni végrehajtás súlya melletti kifizetésére köteleztik. Indokok. A felperesnőnek elválasztott férjétől az alperestől nemzett Gyula és Betti kiskorú gyermekeinek 1859-ik év oct. 19-ik napjától 1862-ik év 31 ik napjáig tartásuk fejében évenkint 40--40 Irt. fizetést illető kö­vetelésétől az alperest fel kellett menteni. Mert. A keresetlevélhez A. alatt mellékelt Abauj megye törvényszékének 1862-ik év május 31-ik napján 1030. sz. a. a peres felek között folyt házasság válóper­ben hozott Ítéletében a gyermekeknek tartásuk s neve-

Next

/
Thumbnails
Contents