Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 47. szám

190 lésük iránt is tétetvén intézkedés, midőn a 4 éves Gyula, és 7 éves Betti gyermekeinek ezuláni tartásuk az atyának jelen perben alperesnek tétetett kötelességévé, s e most nevezett két gyermekre az Ítélet hozataláig indított költségeknek, melyik fél általi viseléséről határozat nem hozatott, — a kötelezettség ki nem mondásának jogos következtetése, hogy ezen két gyermeknek — az elválást tartalmazó ítélet hozataláig tartási költségében az alperes elmarasztalható nem vala. Mert, a felperes a hivatolt váló perbeli Ítéletet az általa követelt tartási költségnek az ítélet hozatala napjáig meg nem Ítélése miatt a kir. itélő táblára az 1863-ik év november 10-ik napján 5753. sz. a. felvett tárgyalási jegyzőkönyvhöz • |. alatt mellékelt csatolmány szerint felebbezvén, a kir. itélő tábla is — mint maga a felperesnő keresetlevelében beismeri, ezen kifejezésben ,,Horovitz Adolf volt férjemnek gyermek tartási s nevelési költségem meg nem határoztatott" — a felperes ebbeli kérelmét figyelembe nem vette; eképpen a válóperben hozott első bírósági Ítéletben Gyula és Beiti gyermekek tartási költségei viselése — nem a múltra, de jövőre vala kimondva. Ellenben az alperest, a felperesnőnek a többször hivatolt ítélet hozatalakor 3 éves Háni leány gyermeknek tartására s nevelésére szükséges s évenkint 40 ftokba meghatározott összeg 1862-ik évi május 31 -ik napjától — vagy is azt ezen napot követő junius 1-ső napjától számítva 7 éves koráig leendő fizetésére az alperest kötelezni, s ezen tartási díj fizetésnek folyóvá tételét itéletileg kimondani kellett. Mert Abaujmegye törvszékének többször hivatolt ítéletében Hátii leányuk ápolása s nevelése noha az alperesnőnek, de annak 7 éves koráig tartására s nevelésére szükséges költségek viselése az alperesnek tétetett kötelességévé, kivévén azon esetet, ha az alperes atyja vagy ontalansága miatt, pzen évi tartási s nevelési dijt nem fizethetné, minek a jelenben — midőn az alperes kereskedő — mint maga is bevallja - nincs esete. A perköltségek 28 frt. 29 krokban megállapittatván ennek megítélésébe az alperest az 1840. XV. t. cz. 9. fejezet 128-ik §. szerint elmarasztalni kellett, s 130-ik §. szerint pedig a fizetésre végrehajtássali fenyegetéssel kötelezni kellett. Kelt S.-A.-Ujhelyben stb. Ezen ítéletet alperes felebbezte, és pedig azon részre nézve, a melyben elmarasztaltatott, mert a perköltségét mindig vesztes fél fizeti, ámde itt felperesnő a vesztes fél ki minden követelésétől elmozdittattott, csak is az mondatott ki részére, mi már az A. a. Ítéletben ki van mondva hogy t i. alperes tartozik Hani leányáért az évi 40 frt. tartást fizetni, mert alperesek vagyontalansága 2/. a. ki van mutatva, márpedig ő A. szerint csak ugy van a tartás kötelezettségében elmarasztalva, ha ezt fizetheti, de ő ezt nem tehetvén ez ellen ellenbeszédében felszólalt, minek azonban nz e. b. csak azért nem adott helyet, mert alp. kereskedő, ámde ennek itt nincs értelme, miután alperes 1863-ban újra megnősülvén, uj neje vagyona csak kezelése alatt áll, de az nem tulajdona, mert neki 1863-ban egész vagyona alig érhetett 600 frlot, de */. szerinti tartozásai ezt is felülmúlták. Alperes gyermekeiről gondoskodandó ezek ugy saját élet biztosításáért. L szerint évenkint 85 frt. 96 krt. fizet, így ily roppant szegénységben alperes még neje vagyona kezelésétől is meg fog fosztatni, ha végkép tönkre jut, pedig tönkre kell jutnia, ha e tartás és perköltségekben összesen 136 ftban el fogna marasztalfatni, különben is e per más pertől abban különbözik, hogy itt alperes csak ugy marasztaltathatik el, ha telik tőle. Kéri azért a Hani leány tartása és a perköltségek alól magát feloldatni, s ez utóbbiakban felperest elmarasztalni. Ezen felebbezés folytán a kir. it. Táblánitéltett: ,,A felebbezésben újonnan felhozottak az ügy megbirálá=ánál tekintetbe különben sem vétethetvén, ezen megjegyzéssel a vármegye törvényszékének Ítélete helybenhagyatik, a perköltségek azonban tekintve felperesnek csak részbeni nyertességét, a felek között kölcsönösen megszüntetnek, s ezzel az ügyiratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely pernek stb. (1864. decz. 20. 14826. P. sz. a.) Alperes a kir. táblai ítélet ellen is emelt felebbezésében csak azt jegyzi meg, hogy ő nejétől Weinburg Adéltól átvett kereskedést két rendkivüli rosz év miatt az első felebbezéséhez B. a. mellé elt szerződés értelmében visszaadta, minek folytán mint teljesen vagyontalannak szolgálatba kelletvén állnia, mint szolga a marasztalásnak eleget tenni képtelen. A kir. Hétszemélyes Táblán Ítéltetett. ,,A kir. it. Tábla Ítélete indokaiból helybenhagyatik, s jelen per további törvényes eljárás végett illetőséhez leküldetik. Mely pernek" stb. (1867 jan 23 20064. P.-sz. a.) Irodalmi értesítés. Sajnáljuk, hogy a sürgős teendők és tárgy halmaz miatt több becses irodalmi mü bemutatásával kissé elkéstünk, mit ezennel kitelhetöleg helyrehozni igyekezünk. Az ujabban megjelent munkák: A közös viszonyok rendezésére vonatkozó Okmánytár. Pest 1867. Kiadja Hekenast G. - VIII. és. 196. lap. A'r a 1 frt. Ezen nagy gonddal összeállított gyűjtemény, rövid történeti bevezetésen kivül, tartalmazza: a 15-tös albizottmány többségének a közös viszonyok tárgyában kelt véleményét, az albizottság! kisebség külön véleményét, a nov. 17-i kir. leiratot, arra kelt or. gyűlési feliratot, a 67. nagy bizottmány tanácskozmányait, gyorsirók után jegyzett összes beszédekkel — a 67. bizottmány igy keletkezett véleményét, mely az alsó és felső ház tanácskozása tárgyául szolgált. A jelen tárgy — közjogi kifejlődésünk tekintetéből való nagyszerű fontosságánál fogva — mindenkit sokkal jobban érdekel, minthogy az arra vonatkozó s azt részletesen ismertető munkát bővebben ajánlani szükségesnek tartanók. — Az 1867-ki magyar felelős ministerium Nyolez arczkép és, életrajz. Pest 1867. Kiadja Heckenast Gusztáv. 32 lap. Ara 25 kr. Az életrajzok gondal vannak megirva;az arczképek sikerülteknek mutatkoznak — mihez e mű nagy olcsósága is járul, mi a legnagyobb mérvben való elterjedését teszi lehetővé. — A franozia büntető törvény könyv (Code pénaI)A törvényjavaslat bemutatásakor az 1810 évi franczia törvényhozó test üléseiben kifejtett ministeri előterjesztvényekkel, ésa törvényen egész a legújabb időkig tett változtatásokkal együtt. A hivatalos szöveggel egyeztetett kiadások nyomán. Fordította Németh An tal Sopron 1867. Seyring A. bizottmánya. XVIII. és 299 lap Ára 2 frt. 50. kr. A codificatió küszöbén állván, szükséges, hogy a külföldi codificatió müveit minél nagyobb terjedelemben ismerjük s tanulmányozzuk; mert csak igy kerülhetjük el mindazt, hogy a kültörvényhozásokban jók és szabadéi-