Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 47. szám

Pest, 1807. kedd jun. 25. 47. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, rarfuloin : Egy kérdés törvénykezésünk köréből.— Arányossági jogeset. Folytatás.) — Jogeset. — Irodalmi értesítés- — Hivatalos Egy kérdés törvénykezésünk köréből. Van-e helye e*y már tanu-kihallgatással befejezett, és Ítélet alá is bocsátott ügyben valamelyik félnek újra tanukra hivatkozni ? Azt hogy mennyire semmibe sem veszik az illetők a fenálló törvénykezési szabályokat s mily tág tere nyílt az önkénynek, szolgáljon a következő eset világosi ó például. És megelőzőleg szabad legyen azon kérdést tennem a tisztelt szakértő közönsséghez, van-e helye a törvénykezési szabályok értelmében egy már tökéletesen t a n u-h a 11 g a t á s s a 1 s tanú-vallomásokra tett észrevételekkel be lej e z e tt ügyben, miután felperes soha az egész per folyamán tanura nem hivatkozott, midőn mar a per ítéletre bocsátatott, a kkor, mondom van e joga újra tanúit bejelenteni és azok k i h a 1 g a 11 a tás á t kérni. Én ugy tudom, hogy a bizonyítékoknak meg van határozva idejük és ha valaki ezen időben azt elmulasztotta használni, az többé tekintetbe nem jöhet. Azonban az Árokszállás tanácsa ugy látszik azon a tér. n van hogy az a tanú hallgatást végtelenül megengedöuek hiszi. Megjegyzem, miszerint az ide vonatkozó ügyben elkövetett botrányos eljárást vázlatban a ,Törvényszéki Csarnok1 1866. évi 41. számában közöltein, s ott adatokkal kimutatttam, mily ellentmondásokkal teljes végzéseket hozott a nevezett tanács. Azonban azt meg nem elégelve, tovább is folytatja botrányos eljárását. Ugyan is felperes M. A. miután már a kir. Itelő tábla által elrendelt tanú hallgatások megtörténtek, belátva, hogy kénytelen elismerni keresete alaptalanságát, most következő folyamodással járult a tanácshoz: „Pétre Ferencz és Kondus Mihály alp. tanuk vallomásai miután ezen tanuk a hivatalból uyerendő bizonyítványok szerint rovott jellemű , hitelt nem érdemlő egyének, figyelembe nem jöhetnek, mert ők az egyesség létrejöttekor jelen nem voltak, jelenlétükben az egyesség létre nem jött; annálfogva kérem Füleki Gergelyt,ki jelenleg itt Árokszállásán lakik s az általa megnevezendő tanukat •/. alatti kérdő pontokra ki hallgattatni.— M. A. ezen folyamodására megjegyezni kell, hogy már előre tudja azt, hogy milyen bizonyítványt fognak kiállítani a községek az alperes tanuk előéletéről, másrészt a felperes által bejelentett tanú Füleki Gergely M. A-nak abban az időben, midőn a kérdéses kosok eltol vajoltattak, számadó juhásza volt, tulajdonkép az ő számadása és kezelése alól vesztek el a kosok és így természetes, hogy gazdája irányában a kosokért ő a felelős tulajdonkép öt illette volna á felperesség, mert M. A. azt allitja, hogy ő jelen sem volt Kerekegyházán akkor, hanem csak Füleky Gergely juhásza egyezkedett A. L. alperessel és mégis most Árokszállás tanácsa semmi alappal nem biró folyamodásra következő végzést hozott „Mi előtt ez ügyben ujabban alapos és érdemleges határozat hozatik, szükségesnek találtatott a felperes által 392. sz. a. látható a peresomonáli kérvényben kérelmezett tanu-hallgatást az 1840. XV. t. cz II. r. 100 §. értelmében megrendelni. Minek eszközlésére határidőül f. évi april hó 29. d. e. 9. óra ezen bíróság hivatalos helyiségében kitüzetvén a foganatosításra K. A. tanácsnok és S. G. aljeg/ző bírósági tagok kiküldetnek. Miről felp. megbízott s a. kelt." Már most kérdem : mikor lesz vége ezen ügynek ki tudná ezt megmondani ? Mert ha a tisztelt tanácsra lesz az hagyva, végtelenre fog nyúlni. Nem lenne szükséges mondanom, de mégis felemlittem, mikép ezen ügy már 1865. évi június 26-án ítélet alá volt bocsátva és most két évre újra tanuhallgatás tartatik, és még a jó ég tudja mi fog történni benne. Ezen eset ugy hiszem meggyőzhet mindenkit a felől, hogy a tudatlan birák mily kárára vannak ugy egyeseknek mint az egész közönségnnk. Azért is nagyon jó lenne ha a választok félretéve minden atyafiság, sógorságot, csupán arra érdemes szakavatott embereket ültetnének a különben is fölötte fontos birói székbe, mert az ilyen birák, mint a milyenek ez ideig Jászkunságba működtek, a birói névre érdemesek nem lehettek. Ok csak vak eszközök voltak más fondorkodók kezében. Hogy pedig jelen ügyben mi lesz az eredmény később tudatni fogom. gy. Arányossági jogeset. Curialis birtok hiányában is a gyakorlat jogot ád az arányosításhoz, ha az arányosságot igénylőnek az illető községben úrbéri jobbágyai, javadalmai voltak. Ezek az illető határokban közbirtokosokul tekintendők; s mint ilyenek a közös javadalmaknak arányos mértékben leendő birtokában részesitendők; Mert 1848. előtt ott úrbéri jobbágy telkeik és zselléreik voltak s azoktól a törvényes földesúri tartományokat szedték — ezekért később kármentesítettek is; Mert a határbeli közös javadalmak gyakorlatában, maradék s irtvány földek birtokában voltak; Mert földesúri jogon ott a korcsmáitatásnak folytonos birtokában léteztek; Mert a közös erdő használatának tettleges gyakorlatában voltak; Ezen arányos részesülhetésnek ellent nem állhat az, hogy az általuk régebben indított joggyökösségi per folytathatása az ösis. pátens érteiméren megnem engedtetett. (Folytatás). A legf. bíróságnak az első bíróságot határozat hozatalra utasító végzése folytán az urb. törvszék által *) Lapunk 43-ik számában az első czikk végén az iró neve kezdő betűi gyanánt H. S. áll — mi V. (Vékei) S-re kiigazitandó. Lapunk mult Csőtörtökig, melyre ünnep esett, a nyomda által ki nem állitathatván, mult pénteken meg nem jelenhetett. E hiányt '\i ivvel most — a többit alkalmilag pótoljuk. Különben rendes előfizetőink tudják, mikép évenkint számosb rendkívüli mellékleteket szoktunk adni. melyek az ünnepek miatti hiányokat eléggé pótolják. S z e i' k 47