Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 46. szám - Nézetek az 1863. 12848. sz. a. kelt udv. rendelvény 7. pontja iránt

186 a maradék földekhez minden közbirtokos saját jobbágyai szerint jogosított; — végre a perköltségek mindenki által birtokaránylag viseltessenek. A Bárczay család mindezekre azt felelte, hogy felp. a tényleges birtokban lévő' Bárczay családot az általa felállított kulcs szerint ki akarja zárni, pedig a Bárczay család el nem ismeri a Jekelfalusy családnak nz erdőhözi kizárólagos jogát, s ellentmond az általok felállított arányosságnak, s azt kívánja, hogy az 1721. mart. 2-áről kelt 1. sz. a. egyességhez képest és a 2. sz. a. bírói vizsgálat alapján a Bárczay család részére a határbeli erdőségnek % ada ítéltessék meg, a kisebb kir. haszonvételek tekintetében felpereshez képest is a jelen gyakorlat levén fentartandó, visszásnak tűnik fel, hogy midőn ezekre nézve beismerte a Bárczay családnak jogosultságát, akkor az erdőre nézve azt kétségbe vonta, holott mindkettő a vagyonközösség birtokjogán alapszik. A Bárczay család az irtványokhozi jogát is fentartatni kívánja, mert az irtványok az erdőhöz tartozván : e kettő egy arányban osztandó fel. A kulcs meghatározása végett a telkeket öszszámitatni kérte. Rolacsovszky Grergely azt adta elő, hogy ő a Jekelfalusy részből bírván : aránykulcsai a közös jövedelmekbeni tényleges használatot kéri megalapitatni. És fentartja jogát a végrehajtás utján általa megszerzett jobbágyoknál levő maradék földekhez is. Ezen tárgyalások után az eljáró urb. türvszék 1856. decz. 10-ről 814. sz. a. ideigleneget alapított meg a telkek összeszámítása alapján, s azt minden javadalmakra egyaránt kiterjesztette. E végzés felp. fölebbezése következtében a kassai urb főtörvszék által 1857. febr. 23.21. sz. a. feloldatott, s a felek a törv. rendes útjára utasíttattak, mely határozat ismét a Bárczayak részéről folebbvitetvén, a legfőbb urb. türvszék a főtörvszéknek meghagyta, hogy a tag osztályos pernek hozzá csatolása mellett az eljáró e. bíróságot az urb. utasítás 159. §-a értelmében határozat hozatalra utasítsa, meghallgattatván a félek a provisorium szükségessége iránt. (Folyt, köv.) Hivatalos tudnivaló. Legfelsőbb kir. elhatározás. Mindazon Ítéleteket, melyek Magyarországunknak s társországainak bármely lakója ellen politikai vádak folytán, vagy sajtóvétségek miatt e mai napig hozattak, úgyszintén a hasonló okokból elrendelt vizsgálatokat is, ezennel megszüntetjük. — Az elitéltektől elkobzott javakat visszaadjuk ; s mindazoknak, kik hasonló okok miatt még külföldöntartózkodnak, az országba leendő szabad visszatérést megengedjük; kiterjesztjük ezt azokra is, kik az alkotmány visszaállítása óta sem szűntek meg az ország törvényei ellen törekedni; — azonban az ország legszentebb érdekei követelik, hogy ezektől megkívánjuk, miszerint a koronás király iránti hűségükre és az ország törvényei iránti engedelmességre ünnepélyes ígéretet tegyenek. E végből illető hatóságaink a külföldön tartózkodókra nézve kellő utasításokkal láttattak el. Kelt Budán, 1867. évi június hó 9-én. FERENCZ JÓZSEF, s k. Grr> Andrássy Gyula s. k., ministerelnök. — Vonatkozással a pénz- és igazságügyministeriumok 1867-ik évi martius 26-án kelt, ajövedéki kihágások iránt követendő eljárásra nézve kiadott rendeletének („Budapesti Közi.'' 20dik száma lásd lapunk 28-dik sz.) 16-dik pontjára, ezennel köztudomásra hozatik, hogy a p e s t i , budai és v á c z i jövedéki törvényszékek megalakulván, az idézett rendelet értelmében működésüket megkezdették. Budán, május 16-án 1867. Hasonlóan a pozsonyi, nyitrai, győri, szegedi, munkácsi, rózsahegyi, temesvári, újvidéki, nagyváradi, nagybecskereki, nagykanizsai, szebeni, szászvárosi, brassói, beszterczei, marosvásárhelyi és kolozsvári jövedéki törvényszékek megalakultak. — A magy. kir. igazságügy-minister által a p e s t i magy. kir. e. f. jövedéki törvényszékhez: Vári Szabó Antal megyetörvényszéki ülnök, a budaihoz Papp József megye-törvényszéki ülnök, aváczihoz Lesták Ad. megyei t. alszolgabiró, a pozsonyihoz Andrássy Dénes, a nyitraihoz Thuróczy Bálint, a győrihez Harczy Károly megyetörvényszéki ülnökök, aszegedihez Bene Imre volt törvényszéki tanácsos, a munkácsihoz Horváth Alajos megyei t. főügyész, a rózsahegyihez Tholdt József megyeivolt főbiró, a temesvárihoz Ver zár József megyei törvényszéki ülnök, az újvidékihez Alex is György városi tanácsnok, a n a g y v á r a d i h o z Lakatos Károly megye-törvényszéki ülnök, a nagy becs ke re kihez Gyertyánffy Gyula megyetörvényszéki ülnök, a nagykanizsaihoz VIas i t s Antal h. ügyvéd, aszebenihez Haas Albert, a szászvárosihoz Jahn József, a brassóihoz Schnell Károly, abeszterozeihez Alzner János tanácsnokok,és a kolozsvárihoz Mátéli Károly megye-törvényszéki ülnök, eddigi hivatali állasaik megtarthatása mellett, jövedéki törvényszéki ülnököknek nnveztettek ki. — A sajtóvétségek fölött itélő esküdtszékek szervezése iránt f. évi május 17-ről kibocsátott rendelet 14-dik §-sa alapján Ebeczk y Emil a pesti, K r á n i t z József a kőszegi, S i p o s Pál a nagyszombati, Kámánházy Béla az eperjesi, és Kacziányi Nándor a debreczeni esküdtszéki területekre ideiglenes bünvizsgáló-biráknak neveztettek ki. (18ő7. jun. 1.) A közvádló teendőivel pedig sajtóvétségek eseteiben, a pesti esküdtszék területére nézve Kléhlstván pesti, — a kőszegi esküdtszék területére nézve Szabó László szombathelyi, — a nagyszombati esküdtszék területére nézve Kanovich László nagyszombati, — a debreczeni esküdtszék területére nézve K ú t h y I s t v á n debreczeni ügyvédek bízatván meg — a törvényhatóságok elnökei ezennel oda utasittatnak, hogy a területükön megjelenő időszaki folyóiratok s egyéb nyomtatványok és metszvények azon példányát, mely az 1847/8. évi 18-ik t. cz. 30-ik S-ának 4-ik pontja s a 40-dik §. értelmében a hatóság elnökénél teendő le, f. évi június 16-ától, mint az esküdtszéki rendelet hatálybaléptének napjától kezdve, az illető kerületi közvádlókoz áttegyék. (1867. jun. 2.) A magy. kir. igazságügyministeri u m. — Igazságügyministeri kinevezések. Ministeri tanácsossá: Alduleán János erdélyi kir. tábla alelnöke; — osztály tanácsosokká: Csillag László Zala-megye volt e. alispánja, Suhayda János volt helyt, tanácsi tanácsos s jogtudor; Csillag László ügyvéd. Titkárokká : Szilágyi Dezső jogtudor, ügyvéd ; Hétszemélyes tábla közbirájává Szinovácz György váltó feltszéki ülnök. Dunán inneni kerületi tábla ülnökévé, Mesko Adeodát Árva megye volt első alispánja; Kir. tábla titkáraivá: Kovács János, Farkas Géza, Szabó Ágoston, May Á r p á d táblai titkár, hétszem. tábla tanácsjegyzőjévé; Kitüntetések: Kelleme siMelczer kir. személynök val. belső titkos tanácsos a törvénykezés terén, szerzett érdemei elismeréséül Sz. István rend közép keresztjével; továbbá G o z s d u Manó, Ledniczky M i h á 1 y pesti ügyvédek, Pauler T iv ad a r egyetemi tanár, Maschirevics Samu kir. táblai ülnök, a Lipót-rend lovag keresztjével díjmentesen diszitettek fel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, festen, /.V67. Nyomaton Kocsi S n nd o r állni, i Erkory, Gatgóczy ét Kocsi nyomdájában.) Hn'-pian és al-dvnasor sarkán 9. SÍ. a.