Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 43. szám - Szükséges-e a nem teljes koruak által válalt adóssági kötelezettségeknek ellentmondani vagy nem?

1 72 előadásom során állításaim s ezekkel szemben beismerésemet illetőleg következetlenséggel vádoltathassam. Fentebb beismertem ugyanis azon állítás helyességét, hogy a mi alapjában semmis , azt következményeiben semmisnek tenni felesleges. — Beismertem ezt , mondom , s ez alkalommal igazolásomul csak is azt jegyzem meg, hogy általános szempontból tekintve semmi ellenvetésem ezen állítás valódisága ellen ; azonban nem akaromazt megengedni,hogy általánosságban a nemteljes korúak adóssági kötelezettségei, minden körülmény mellőzésével bár, alapjukban semmisek legyenek; — vagy is: nem akarom annak helyességét megengedni, hogy ezen általános szabály e helyen ezen tüzetes esetre alkalmaztathassák. H. 5. Jogeset. A tüz ellen biztosított termény még lábon létekor a hitelező javára lefoglaltatván, az elégett terményért járó biztosítási összeg is a végrehajtást eszközlótt hitelező részére lesz kifizetendő. Ahhoz egy harmadik által, állítólag még a bírói lefoglalás előtt kelt engedmény alapján támasztott igény elvettetik, ha be nem bizonyítgatott, hogy az engedményezés a lefoglaltatás előtt keletkezett. Kellő időben jogorvoslat a foglalás ellen nem használtatván, arra vonatkozólag a felebbvitelben felhozott kifogások mint elkésettek tekintetbe nem vétethetnek. Felperes Szecsey Péter 1864. dec- 30. 10394. sz. a. benyújtott keresetlevelében előadja: Blau Henrik biztosító társasági főügynök által felperes értesíttetett, miszerint nevezettnél Arad városa részére 1864-ik évi oct. 14-én Reck Györgyöt illető 600 frtnyi biztosítási összeg végrehajtásilag lefoglaltatott. Miután az A. alatti biztosítási bárczára vezetett engedmény szerint a fentebbi Arad város pusztáján elégett sarjuért járó 600 ftnyi öszszeg Reck György által felperesnek még 1864-ik évi oct. 10-én engedményeztetett, ezen összeg a végrehajtást megelőzőleg felperes követelésévé válván, Arad városa által Reck György tartozása fejében le nem foglaltathatott — miért is B. a. meghatalmazottja által kéri: polgármestere által képviselt Arad városát mint végrehajtatót és Reck Györgyöt mint végrehajtást szenvedőt ós engedményezőt, sommás szóbeli tárgyalásra megidéztetni és felperesnek a lefoglalt biztosíték 600 frtnyi összeghezi tulajdonjogát, a perbefogás napjától számítandó 6°/0 kamatait és perköltségeit itéletileg megállapitatni. Jelen ügy sommás szóbeli tárgyalásakor bírói egyesség nem létesülvén: a 1 p e re s Arad városa részéről e 11 e n b e s z é d k é p felhozatott: alperes város tagadja, hogy felperesnek a kérdéses követeléshez igénye vagy tulajdoni joga lenne, — mert jelesül az A. alatti okiratban foglalt engedmény csak ugy lehetne érvényes, ha ez, az azt kiállító társasági ügynök Blau Henrik által, felperes részére az illető biztosító társaság könyvébe bejegyeztetett volna. — Ez pedig nem történt sőt nevezett Blau Henrik, a foglaló birót erről nem is értesítvén, biztos jelét adá annak, hogy ezen álengedményről tudomással sem bír. — Felhozatik továbbá, miszerint a kérdéses engedmény mint bel, ugy kültartalmánál fogva is hiányos, — és pedig béltartalmánál fogva, mert benne afelp. által tett viszonszolgálat, határozott s törvényes kifejezéssel, foglalva nincsen; kültartalmánál fogva pedig azért, mert az engedmény nem tanuk előtt állíttatván ki, egy harmadik személy ellenében, annyival kevésbbé birhat bizonyító erővel, mennyiben alperes társ nyilatkozata mint összejátszással gyanúsított egyéné, aggályos levén, — félre vetendő. — Végre eltekintve ettől, felperesnek perköltség követelési joga semmi esetre fen nem áll, mert alperes város a foglaláskor, — az engedmény létéről tudomással nem birt, — tehát jó lelküleg járván el, — kamat vagy költség térítéssel nem tartozik. Ezeknél fogva kéri felperest keresetétől elmozditatni és az 1. sz. a. költségekben elmarasztaltatni. A 2-ocl rendű alperes ellenbeszédkép előadja: Az A. alatti engedmény valódiságát beismeri, — és tiltakozik az összejátszási gyanúsítás ellen. Felhozza, miszerint az engedményezés 1864. október 10-én tehát 4. nappal a foglalás előtt, melyről alperesnek tudomása nem volt, — történt; — e szerint nevezett alperes az engedményezéskor az őt megillető jogával élt Felperes válaszában tagadja, hogy a keresetheti biztosítási összeg engedményezése az illető társasági ügynökségnél bejelentendő lenne. — mert a biztosító társaság alapszabályai szerint, csak is a biztosított tárgynak átruházása jelentendő be. — Tagadja különben felperes, hogy az engedményt Blau Henrik ügynöknek, kelte napján nem jelentette volna, — ennek beigazolásául póthite felajánlása mellett kéri nevezettet a C. alatti kérdő pontokra kihallgattatni; annak oka pedig hogy Blau Henrik a foglaló birót a foglaláskor az engedményről nem értesítette, abban rejlik, hogy nevezett egyén, azon időben hon nem levén, — a történt foglalásnak, csak a D. alatti végzés kézbesítése után jutott tudomására. A keresetbeli engedmény valódiságának még bővebb beigazolásául, felperes E. és EE. alatt két eredeti Reck György által elfogadott váltót ügyel be, — ezekből, az ezeken, és az engedményen foglalt aláírás azonossága kitűnvén. Továbbá alperesnek a kérdéses engedmény bel és külkellékei ellen tett kifogásait alaptalanoknak mondván, — tiltakozik az összejátszás vádja ellen, — jó hiszemüsége kitüntetésére, T. G. és H. alatt beügyeli a Reck György elleni váltókeresetét, és végrehajtási iratokat, melyek szerint épen az elégett biztosított sarjú is szolgált az 1000 ftnyi váltó követelés s járulékai fedezéséül, s ennek részbeni fedezésére engedményeztetett a biztosítási 600 ft. is, végre miután alperes város jelen ügy iránt alperessel ki nem egyezkedett, — mentsége, hogy a történt engedményezésről tudomással nem birt, elesik, miért felperes kereseti zárkérelmét jogosan ismételheti, költségeit I. alatt számítván fel. (Vége köv.) Jogeset. Lehotai Mátyás 1863. mart. 2. 1460. sz. a. Bósó István és neje ellen Szeged város törvszékéhez benyújtott keresetlevelében előadja, miszerint anyai örökségül részére 200 pft. jutván, ezen összeg az anyai házvevője Nagy Ágostonnál maradt elhelyezve, addig míg felp. katonaságnál volt, mire a katonaságból haza jött ezen öszszegből felp. részére Lehotai Teréz férjével Bosó Istvánnal Nagy Ágostontól 160 ftot felvettek és felp. megegyezett abba, hogy ezen összeg nevezetteknél kamaton maradjon mindaddig mig megházasodik. Ezen tény igazolására hivatkozik Nagy Ágostonra és nejére, kihet a szükséghez képest kihallgattatni kéri. Miután felp. megházasodott, s alperesek a kölcsön vett összeget visszaadni nem akarják, kéri erre itéletileg szoritatni, s kamatait s költségét is megítélni. Ellenbeszéd: Alperesek tagadják, hogy Nagy Ágostonnál maradt örökségéből egy krt is felvettek