Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 43. szám - Szükséges-e a nem teljes koruak által válalt adóssági kötelezettségeknek ellentmondani vagy nem?

Pest, 1867. kedd jun. 4. 43. szám. Jiilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtnlom ; Szükséges-e a nem teljes kornak által válalt adósság Izükséges-e a nem teljes korúak által válalt adóssági I kötelezettségeknek ellentmondani vagy nem ? Az 1792: 17. és 1802: 21. t. czikkek idézése mellett, többen a fentebbi kérdésre azt felelik „nem szükséges", nem szükséges, mert: külünüsen az 1802: 21 t. czikk 2. §-a nyíltan, és határozottan mondja, hogy az ily kötelezettségek ,,érvénytelenek és semmise k", már pedig a mi keletkezésében semmis, azt később viszszavonni, annak ellent mondani, avagy épen semmissé tenni sehogy sem szükséges. Részemről, én kétségeskedni merek a fentebbi határozottan tagadó felelet helyességén, habár kényteleu vagyok az indokolás azon állítása helyességét „a mi alapjában keletkezésekor semmis, azt következményében később semmissé tenni nem szükséges" beismerni. — Kétségeskedem a visszavonás szükségességét tagadó fentebbi állítás kifogástalansága iránt és ez az ok a miért ezen kérdést e szaklap nagyon tisztelt közönsége elébe terjesztvén, meggyőzetni kívánom magamat a felől: helyesen vélekedem-e akkor, midőn kétségeskedem a fentebbi tagadó felelet helyessége felett, vagy nem? A okokat pedig, a melyek késztetnek arra, hogy kétségeskedjem, következőkben terjesztem elő. Az 1792: 17. t. cz i k kely szól: az örökös tartományok kereskedelmi törvényszékei által a magyar korona alattvalók ellen hozott határozatok végrehajtásáról, s §§ aiban azon módokat írja elő, a mint az ilyetén határozatok a magokat kötelezettek ellen foganatositandók; — helyesebben: §§-aiban körül írva találjuk azt: kik kötelezhetik magukat az örökös tartományok kereskedelmi törvényszékei előtt — kötelező cselekményeikre tekintettel — megítéltetni, s minő irányban, s mily jogi elvek épségben tartása mellett mégis, foganatosítandó ezen határozat ? Ezen t. czikkelyből tehát én arra nézve: szükséges-e az adóssági kötelezettségeknek a törvényes kor e'érése előtti visszavonása vagy iiem? semmi következtetést vonni nem akarok s nem tudok. Nem akarok abból következtetni semmit, mert mint a czim is mutatja ezen t. czikk oly jogi viszonyokat tárgyaz, és szabályoz, a melyek megítélése idegen, az örökös tartományok bíróságai, különösen pedig kereskedelmi törvényszékeire bízatott a kötelezettséget elválaló által; tehát mint tisztán ezen kivételes esetre hozott törvény általánosságban a visszavonás kérdését, avagy adóssági kötelezettség válalhatását illetőleg — legalább az én véleményem szerint — nem alkalmazható. Az 1802: 21.t.cz pedigszól: „az uzsora vétségének megfenyitéséről." — Czélja tehát ezen törvényczikkelynek: az uzsora vétség növekedése útját elvágni, s azt, a törvényczikkely kifejezése szerint ténykörülményül vett, továbbterjedésében meggátolni. — Ezen t. czikkely 2-ik i kötelezettségnek stb. — Jogeset. — Jogeset. — Hivatalos | §-ában reudeli is, hogy a nem teljes korúak által vállalt kötelezettségek, azok kötelezvényei és szerződései — hanem ha atyjuk, vagy gyámjuk abba beleegyezett — érvénytelenek. — Tekintettel azonban a t. czikkely czimére, ezen eredeti érvénytelenség csak is annyiban vehető a törvény ezen intézkedésében gyökerezőnek, a mennyiben az ' zs .raskodva köttetett, vagy is helyesebben: a mennyiben a kötelezettség válalására okot szolgáltató cselekmény uzsora volt. — És igy kivételesen ezen esetre szól csak is a fentebb idézett törvény, s miután azon t. czikkelyben sehol sem találjuk azt, hogy a kötelezettség visszavonás nélkül is érvénytelen marad, s azt visszavonni nem szükséges, ezen t. czikkelyből sem lehet — véleményem szerint — a visszavonás szükségessége általános kérdésére következtetni. Kifejezést adva ezekben annak, hogy a visszavonás, s ünnepélyes ellentmondás szükségessége általános kérdésével szemközt az idézett törvényczikkelyek csak is egyes specificus esetekről szólanak, s intézkednek; arról — hogy az ezek alapjáról adott s fent idézett tagadó felelet helyessége felett kétségeskedni lehet, leginkább, s főleg azon körülmény győzött meg; — mert: Általános szokás, s életből merített tapasztalás szerint az ünnepélyes ellenmondások alkalmából az adóssági kötelezettségek sem szoktak kihagyatni; vagy is a tapasztalás azt tanitja, hogy az ellentmondó nem teljes kora idéjére visszaeső minden kötelezettségeinek, közöttük adóssági kötelezettségeinek is, ellentmondott, s ellentmondani tartozott. A gyakorlati ezen eljárás, s ezen szokásban levő eljárással szemközt a visszavonás cselekményét érintő és szabályozó törvény (H. T. K. I. R. 128. Cz.) ezen vitás körülményre ki nem terjesztése, engemet azon meggyőződéshez vezérelt, hogy ezen körülményt illetőleg a gyakorlatot, a szokásos használati módot kell törvényül elismerni, vagy is kimondani azt, hogy adóssági kötelezettségek bár — érintetlen hagyván a fentebb érintett törvényczikkelyek intézkedése alá esendőket — a teljeskor elérése előtt minden esetben visszavonandók, s azoknak kell hogy a kötelezett ellentmondjon, külöuben ezt elmulasztván tenni, a kötelezettség következményét terhelők, s érvényben feltartandók lesznek reá nézve. — Megvallom — előttem felette különösen tűnnék fel az, ha a nem teljes korú, például örök felvallásait — nem élvén a visszavonás jogosultságával — megtartani köteleztetnék; vagy is: fekvő birtokát illetőleg szabadon rendelkezhetnék akkor, a mikor például őt a törvény azon időből pár száz forint megfizetését tárgyazó kötelezettség elvállalására sem képesiti. — A kötelezettség következményei terhelők, s ha egy irányban elválal hatók annyiban a mennyiben erejüket csak is a visszavonás semmisítheti meg; kell hogy elvállalhatók legvének más irányban is, vagy is: kell hogy a kötelezettségnek ez irányban is ellenmondassék. Egy rövid megjegyzést kell még tennem, nehogy ez 43