Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 42. szám - Az ideiglenes törvénykezési reformok

1 70 vei az edényben maradtak, képezendik minden visszavetés nélkül az esküdtszéket. 35. §. Midőn ugyanazon egy sajtóvétségért több vádlott lógatott perbe, valamennyi együttvéve vethet vissza csak 12 tagot, s az iránt, hogy e jogot közösen vagy egymás közt felosztva miként gyokorolják, — egymás közt értekezhetnek. 36. §. Ha a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számig (12-ig) ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak átengedni. 37. §. Az esküdtszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni: Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyűlölséget és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon és becsületesen Ítélek. Isten engem ugy segéljen. 38. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküdtszék 12 tagjai közül a tárgyalás folytában valamelyik megbetegszik, az esküdtszéki határozat hozatalához pedig 12 tagnak együttléte mulhatlanul szükséges, joga leend a bíróság elnökének, azon 12 tagon felül, kikből a felebbi §§. szerint az esküdtszék alakult, a többi vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, s ezek ama 12 taggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendenek ; de a határozat hozatalába csak akkor vesznek részt, ha ama 12 tag közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják. 39. §. Az esküdtszékek előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli eend. 40. §• A biróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog eljárni. 41. §. Szükséges lévén, hogy az esküdtek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak rá a fölhozott bizonyítékok : ez oknál íogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügyvédektől, felektől és tanuktól, ugy a hallgatóságtól elkülönített helyen a vádlottal szemközt foglalnak helyet. 42. §. A vádlott az esküdtszék előtt Szabadon jelenik meg. 43. §• A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon sem szabad. 44. §. A biróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni , s az ülésbeni rendről gondoskodni, ennek fentartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesitendők. 45. §. Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a birák, vagy az esküdtek, vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha a vádlott, vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, ez elleni kifogását megteheti. 46. §• A tárgyalást a biróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vezetékneve, születéshelye, állapota s életkora iránti kérdésekkel nyitja meg. Ismeretlen, vagy oly vádlott ellenében, ki a külföldön lakik vagy tartózkodik, kikiáltás használtatik. 47. §. Megnyittatván ekkép a tárgyalás, ez minden megszakadás s a külvilággali minden közlekedés nélkül mindaddig folytatandó, mig az esküdtek határozatot hoztak a vétkesség kérdésében. Az elnök csak annyi időre függesztheti fel a tárgyalást, mennyi a birák, esküdtek, tanuk és vádlottak kipihenésére szükséges. 48. §. Az elnök, miután a fentebb eralitett kérdéseket a vádlotthoz intézte, a közvádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén Pesten, lHbl. ,\yomalotl Kocsi Sándor állal. (£rkovtj, Ualgic | őket a törvény iránti tiszteletre és azon kötelességükre, mely szerint jogaik gyakorlatában Hiedelemmel tartoznak eljárni. 49. §. Mindenekelőtt a vádlevél olvastatik föl a jegyző által ; azután, ha a vádlott nem akarna már előre az ügy fölött nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása s illetőleg fölolvastatása után, a vallomástételeik előtt megesketendő tanuk és műértők kihallgattatnak. 50. §. Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasztathatik; ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdéseket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége és előadása ellen mindazt fölemlíteni, mi támaszául szolgálhat a védelemnek. 51. S. A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állitások bebizonyítására nézve az 1848. XVIII. törvényczikkely 24-dik s 25dik §-aiban foglalt külön rendelkezés szolgáland zsinórmértékül. 52. §. A birák, az esküdtek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúhoz, melyeket az ügy kifejlésére szükségeseknek gondolnak. 53. §. A bünvizsgálati irományok egyes pontjai a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kívánságára a jegyző által felolvastatnak ; de a bünvizsgálati irott tanúvallomások csak annyiban olvastatnak fel, mennyiben a tanuknak élő szóvali s az esküdtszék szine előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt, vagy egyéb okoknál fogva lehetetlenné vált. 54. §• Az elnöklő birónak tájékozására ismételve megjegyeztetik, hogy a tárgyalásnak szóbelinek kell lenni. Az esküdtszéki institutiónak egyik alapelve szerint csak az élő szóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok utján eszközöltethetik a kiviláglás ; ez oknál fogva az úgynevezett inforraatióknak az esküdtek közötti kiosztogatása is tilos. Ilyes emlékiratokban már előre fejtegettetvén az ügy, olyas érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tárgyaláskor az esküdtek, melyek őket azon kötelességük teljesítésében gátolnák, miszerint letett hitüknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei nyomán tartoznak határozatot hozni. 55. §. Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kiviláglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bünvizsgálat elrendelendő. 56. §. A biróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kívánatára s önmagától is, ha a kiviláglás eszközlésére szükségesnek tartaná, ülés közben uj tanukat vagy műértőket is rendelhet be kihallgatás végett. 57. §• Kihallgattatván ekkép a tanuk és műértők, a közvádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pedig a védelem pontjait összefogják; a közvádló a védelemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti. 58. §• Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összegezni (reassumálni) az egész tárgyalást. Az összegezés módjának és terjedelmének meghatározása az elnök bölcseségére bi zatik; de ennek semmiesetre sem szabad személyes véleményét a fennforgó ügyről nyilvánítani; tiszte csak abban állván, hogy az esküdtek előtt minél nagyobb világosságba helyezze a vád és védelem erősségeit, hogy az ügyet egyszerű alkatrészeire visszavezesse, s hogy különválasszon tőle minden idegenszerűt, mi az esküdtek figyelmét másíelé téritvén, őket tévedésbe hozhatná. 59. §• Az összegezés után az elnök felteszi az esküdtek által megfejtendő kérdéseket. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. nyomdájában.) Hni-yiac