Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 41. szám - Ismét az igazságszolgáltatási ideigl. reformok. A nyilvánosság behozatala

166 körülmény, váljon alkunál le volt e tiltva az albérlet, mert azt a bérlet természete hozza magával, hogy értesítés nélkül lakást albérletbe adni nem lehet, még pedig annyival is kevésbbé, mivel a kérdéses házban nyomtatott házrend létezik, melynek minden fél magát alávetni tartozik. — Tagadja felperesnő, mintha ő a kérdéses lakások kiadásának hirdetését, kiszegesztette volna, s állítja, hogy e kiszegezést a végrendeleti gondnok tette, midőn már ez iránt alperessel értekezett, értekezett pedig azon alkalommal, midőn e kérdésben alperes a békebiróságnál panaszt tenni kivánt, mielőtt azonban a dolog a békebirósághoz került volna azon fentartással, hogy alperes felelőssége fenmarad, a lakások a gondnok által kiszegesztettek , különben tagadja felperesnő , mintha a szállások kiadattak volna, minthogy a kereset benyújtásakor azok ki sem adathattak. — Minthogy pedig alperes beismeri, hogy a kérdéses szállásokat a keresetben emiitett bérösszeg mellett bérelte ki s e bérösszegeket meg nem fizette, kéri őt a kereset értelme szerint és az okozott 40 ft költségben is elmarasztatni. Viszonválaszában ismétli alperes az általa mondottakat s megjegyzi, hogy a 2. sz. alatt ielhitt tanú által igazolva leend, hogy a kérdéses lakások egyike már a jelen per folyta alatt í'elperesnő hirdetése folytán kibéreltetett, következőleg nem állhat jogában a tettleges rendelkezés mellett még alperest terhelni oly béröszszegért, melyet ő maga már egyizben beszed. — Tagadja alperes, mintha a felperesileg idézett hirdetmény lett volna a kapukra szegezve, minthogy abban minden egyes lakás külön meg volt körül irva s nevezve; — tagadja, mintha a kérdéses házban nyomtatott avagy más házi szabály léteznék, tagadja, mintha a keresetbeli szállások még november 22-én sem lettek volna kiadva. Végre azt jegyzi még meg alperes, hogy felperesnő tőle levelileg nem értesülhetett az alkibérlésrőli körülményről, minthogy alperesnek levelét bepecsételten visszaküldötte, hanem értesült a házmestertől, s mégis ezen nem az ő kárára czélzott alkibérlést ugyanezen házmester által akadályozta meg azzal, hogy alperes hirdetését leszedette és széttépte. Költség 44 frt. 82 kr. (Vége köv.) Hivatalos tudnivaló. Ministeri rendelet. — A sajtóvétségek feletti esküdtszékek iránt. (Folytatás.) 18. §. A bünvizsgáló biró, eljárását körülményesen Írásba foglalni, s jegyzőkönyv alakjában szerkeszteni köteles, melynek elején az eljárás helyét és idejét, valamint a vizsgálatra alkalmat adott okokat megemlítvén, a kiviláglott körülményeket hiven elősorolja. Ezen ekkép szerkesztett s általa aláirt jegyzőkönyvet a bevádlott iroraánynyal vagy metszvénynyel s a vizsgálat közben beérkezett egyéb mellékletekkel együtt az illető közvádlóhoz azonnal átteszi, s ez — a hozzá áttett irományok gondos áttekintése után, — ha véleménye szerint a bünvizsgálat kimeritve nincsen, a vizsgáló bírót, az előforduló hiányok kijelölése mellett, a bünvizsgálat folytatására azonnal felhívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlóhoz ismét késedelem nélkül visszaküldeni tartozik. 19. S. Az ekkép szerkesztett jegyzőkönyv nyomán készített vádirat, ezen jegyzőkönyvvel együtt, a bíróság elnökéhez küldetik be, ki az esküdtszéket összehívja. 20. S- A. vádlevélnek magában kell foglalnia: a) azon nyomtatványnak vagy metszvénynek pontos megjelölését, s azon helyeknek vagy részeknek felemlitését, melyeken a vád alapul; b) azon vétség megnevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatik , s a törlésien, lHtil. Nyomatott Kocsi Sándor által. (Érkovy, tíalgóczy vény azon §-ának felidézését, melybe a vádbeli vétség ütközik c) a bevádlott személy nevét; polgári állását, lakhelyét; d) azon tanuk s műértők lajstromát , kiknek megjelenését az esküdtszéki tárgyalás alkalkalmával a közvádló szükségesnek tartja; e) az esftre, ha a nyomtatványon sem a szerző, sem a kiadó, sem pedig a nyomdatulajdonos megnevezve nem volna, vagy ha ezek közül az, a ki vádolva van, a külföldön laknék vagy tartózkodnék, vagy pétiig rendes lak- vagy tartózkodási helye nem tudatnék; ki kell a vádlevélben fejezni még azon kérelmet is, hogy a vádlott megidézése hírlapi hirdetmény által eszközöltessék, s a vádlott részére hivatalból gondnok neveztessék. 21. §. A vádlevél két párban küldetik be az elnökhöz, ki a lénforgó körülmények tekintetbevételével, az idézési határidőt kitűzi, s erről az illető polgármestert, az esküdtszéki tagok berendelése végett nyomban értesiti, (11. §.) Egy-egy berendelt osztály 36 tagból áll; ezen 36 tag Buda-Pesten akképen fog berendeltetni, hogy Pestről s Budáról egyenkint 18 tag jelenjen meg. 22. §. A törvény-alkalmazó biróság elnökének aláirásával ellátott vádlevél egyik párja a közvádlónak visszaadatik, a másik pedig, legalább 14 nappal a megjelenési határidő előtt a vádlott kezéhez szolgáltatik. — Helyben nem lakó vádlottakra nézve ezen 14 naphoz, és ugyan lakhelyük távolságának tekintetbevételével, még egy, két, legfőlebb három nap toldathatik. — A kézbesítés hitelesen bizonyítandó. — A 20-ik §. e.) pontja esetében az idézés a magyar hivatalos lap utján történik, s ebben a gondnok is felemlittetik. 23. §. Ha a vádlott a maga védelmére tanukat vagy műértőket kíván az esküdtszék elé rendeltetni, tartozik azokat a vádlevél vétele után helyben 3 nap, s a biróság székhelyén kivül lakván, legfeljebb 6 nap, s illetőleg a hírlapi hirdetés után 8 nap alatt a biróság elnökének kijelölni; különben tekintetbe nem vétetnek. 24. §. A vádló s a vádlott által berendeltetni kivánt tanuk s műértők lajstroma, melyre a biróság elnöke az általa kitűzött megjelenési napot feljegyzi, a bünvizsgáló bírónak adatik ki, s ennek kötelessége a tanukat s műértőket a kitűzött határidőre berendelni. 25. §. A vádlott védőt választhat, ha akar, s ezen védő nemügyvéd is lehet. 26. §. A per felvételére kitűzött határidő elhalasztásának csak azon esetben van helye, ha a biróság a közvádlónak vagy a vádlottnak e részben előadott okait érvényeseknek találja. 27. §. A törvényhatóságok elnökei, mihelyest a biróság elnökének értesitését veszik, az illető esküdtszéki osztályokat azon sorban, mint ez a 11 -ik §-ban megszabva van, a tárgyalásra kitűzött napra berendelik. 28. §. A meg nem jelent, vagy idő előtt s a biróság elnökének engedelme nélkül eltávozott esküdt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 forintig terjedhető birságban marasztatik el ugyanazon biróság által. 29. §. Megérkezvén a tárgyalás napja s órája, az ülés megnyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak és védőjének, ha ilyen van, valamint a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagoknak — kiknek névsora már legalább két nappal azelőtt mind a közvádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett, — jelenlétükben, a biróság elnöke fölolvassa a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagok neveit, hogy ekképen mindannyinak jelenlétéről meggyőződjék. 30. §. Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminczhatan, akkor a megjelentek az esküdtszéki képességgel biró helybeli egyének közül, szabad választás utján, azonnal kiegészítik magukat. 31. §• Együtt lévén a 36 esküdtszéki tag, mindegyiknek neve külön papirra föliratatik, s ugyanazon egy edénybe vettetik. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci és al-dunc sarkán 9. a. ss.