Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 40. szám - Az ideiglenes reformok kérdéséhez

160 kereseteiket a perlekedés önkényének, végtelen hosszadalmasságának ki tegyék. Ezen perorvoslatokkali visszaélés az különösen, mit már az ideigl. reformok által lehetetlenné kell tenni, ha az igazságszolgáltatás iránti bizalmat helyreállitaui, közhitelűnket megszilárdítani komolyan akarjuk. Hogy e bajon a semmitőszéki intézmény épen nem segithetend, természetesnek találjuk, miután az a többi perorvoslatoktól elkülönözötten használtathatván, igy a perorvoslatok külön használata még tovább terjesztetik, mi szerintünk okvetlenül a per huza-vonás egyik ujabb eszközévé válhatand. Egy másik kirivó baj az igény-keresetekkel való visszaélés, az áligények botrányos elszaporodása. E bajt mindenki jól ismeri. És mi ez ellen, mi a jogbiztosságot végtelenül veszélyezteti, csak abban találnánk orvosszert, ha megalapitatnék világosan, hogy ily tudva hamis igények támasztói a csalási bűntett vádja alá esnek, mint teszik ezt a kül törvényhozások is. Ily s hason természetű intézkedések lennének szerintünk mindenek felett s azonnal létesítendők, hogy igazságszolgáltatásunk ügye javulást nyerhessen. Jogeset. A magyar Academia Kovács Lajos e. 31,500 írt stb. iránt. Az adóssági töke felmondottnak tekintetik s visszafizetendő ha a szerződés értelmében a kamatok pontosan nem fizetettek (1723. 31. t. cz. 3. §.) A kamat fizetés fedezésére adós haszonbér! jövedelmének utalványozása elfogadtatván, az azok fizetésében el nem marasztaltathatik. Tanuk kihallgatásának szüksége fen nem forog, ha azok oly szerződés igazolására hivatnak fel, mely a perhez van mellékelve. A per hosszasb folyama nagyobb perköltségek megítélésére alapos indokul szolgál. (Vége.) Az első bir. ítélet ellen alperes se tu miségi panasszal egybekölt fellebbezést adva be, abban előadja, hogy a halasztási kérelem felett az itélet nem határozott, s a 2. sz. szerződés igazolására az alperesi tíinuk ki nem hallgattattak. Érdemileg tagadja a kötvények nem módosulását, miután felperes először alperessel szerződött, s azután a haszonbérlőkkel. A Gr. alatti itéletrei hivatkozást megdönti azon körülmény, hogy felperes alperessel a G. alatti itélet után lépett azon egyességre, miszerint a berenczei birtok jövedelmeit a kamatok és tőke törlesztés fejében élvezze. A kamatok sem voltat megitélhet5k, miután a bérlőket a kamatokat helyettesitő haszonbérek iránt felperes már beperelte, végre hogy a haszonbérlők nem fizettek, az alperesre nem tartozik, ezt felperes kötelességé a szerződésnél fogva rendezni. Ez okokból az e. b. ítéletet megsemmisitetni kéri. Felperes ellenészrevételeiben előadja, hogy az alperesi semmiségi okok a perben kellően megczáfoltatván, további határozatra nincs szükség. Védelmét alperes 3 okmányra alapitá, igy az méltán ki mentettnek tekinthető, különben alp. a 2. sz. szerződésen kivül mást nem volt képes igazolni, azért az eljáró törvényszék Ítéleténél tekintetbe csak ezt vehette, különben az A.-D. alatti kötvényekre nézve mi uj egyesség sem lehetett hatással. A berenczei jószág bérbeadása csak a hátralékos kamat erejéig lön elrendelve, a szerződésben ugyan a tőke viszszafizetéséig rendeltetett a haszonbérlés, de a bérlók pontosan nem fizetvén, s felperes a bérlók elleni végrehajtástól elüttetvén, nem maradt más hátra mint alperest beperelni. Különben az Ítéletbe alperes csak a levonandók levonása s beszámitandók beszámítása mellett lőn elmarasztalva, felperes akadémia illetőségénél többet amúgy sem követelend. liz okból kéri az e. b. itélet helybenhagyását.Az eljáró törvényszék észrevételei abban öszpontosulnak, miszerint alperes a követelés valódiságát beismervén, a tanuk mellőzendők voltak. A kir. it. táblán ítéltetett: „Alperes perbeszédeiben védelmét kimerítvén, ez okból a tárgyalás elhalasztásának, valamint továbbá a hivatkozott tanuk kihallgatásának szüksége azon okból, mivel a 2. sz. a. szerződés, melynek igazolására kihallgatásuk kéretett, a perhez mellekelve van — fen nem forogván, az ebből merített alperesi alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett az eljáró városi törvényszék Ítélete a keresetbeli tőke összegre nézve annak indokaiból helybenhagyatik. A kamatokat a mi illeti miután alperes a keresetbeli tőke kamatainak fedezésére a 2. sz. a. szerződés szerint a berenczei jószág jövedelmeit utalványozván, felperes ezt elfogadta, sőt a kamatokat fedező bérleti Öszszegre nézve a haszonbérlők ellen keresetet is indított, tekintve hogy ezen bérleti szerződésben felperes nyíltan fentartotta, miszerint a társaság számadásaiból bármi hiba merülne fel, a különbség a körülményekhez képest vagy adós javára fog beszámitatni, vagy ez által pótoltatni, e tekintetben tehát a hátralékos kamatokban alperes ez uton csak annyiban marasztaltatik eJ, a mennyiben a haszonbérlők által felperes a tőke behajtásáig járuló összes kamatokra nézve ki nem elégitetnék. Végre a perköltségek 34 írt. 90 kr mérsékelteinek. Ekép az itélet a kamatok és perköltségekre nézve megváltoztatván, az iratok stb. (186G. sept 5. 14371. sz. a.) Ezen ítéletet mind a két fél fellebbezvén. Felperes a költségek tekintetében azéri, mert a megalapított összeg a kiszabandó itélet dijat sem fedezi, s mert az az eddig okozott költségével aranyban nem áll. Alperes fellebbezi azért, mert beismertetik azon körülmény, hogy felperes és alperes között a A. B. C- D. alatti kötvényekre nézve kiegyezés történt, még is mellőztetik a kiegyezés feltételeit igazolható tanuk kihallgatása; beismertetik az ítéletben, hogy felperes a bérbe adott jószágból évenként 400 ftal többet húzott a járandó tőke kamatainal, mely által a tőke is törlesztetett, így alperes az egész tőke-összegbe el nem marasztathatik. Mert az ítéletből határozottan nem lehet érteni, mit tartózik alperes fizetni, kéri az ítéletet feloldani, s a tanúinak kihallgatását elrendelni. Felperes előadja ellenészrevételeiben, hogy azon állítás, miszerint alperes a keresetbeli tőke kamat fedezésére a kereseti jószág jövedelmét utalványozta, s felperes akadémia azt elfogadta, nem áll, mert a bérbeadás az akkor érvényben volt o?z. pol. t. 485 szakaszához képest történt, tehát alperes által nem utalványoztathatott, a 2. sz. a. .szerződést pedig kiegyezés beismerésének tekinteni nem lehet A tanuk kihallgatása szükségtelen, mivel alperes nem igazolja, hogy kivel történt az állítólagos kiegyezés. Nem áll, hogy alperes a kamat illetőségen felül 400 ftal többet fizetett volna, miután a rendes 1800 ft. kamatot sem fizette, mit igazol azon körülmény, hogy őt az akadémia beperelni kénytóleu volt, — azon kifogás sem bir alappal, hogy alperes a kamatokban el nem marasztalható, mert az akadémia szedte a