Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 37. szám - Az igazságügyministeri bizottmány működése

•149 Báró Josinczy László gyilkossági esete. Első bir. itélet és felebbezés. (Folytatás.) Az e. bir. itélet tovább igy szól: „Azon indokot illetőleg, mintha jelen vádlott álköveteléseinek érvényesítése tekintetéből szervezte volna a gyilkosságot, s ezek igazolására hivatott tanuk s okmányok tekintetében a perhez 20-ik sz. alá csatolt s a perbefogatást magában foglaló végzésben már előlegesen kimondott azon értelmű határozat alapján, miszerint azoknak megvitatása s elitélése jelen pertárgyát nem képezheti, kijelentetik, hogy mindazon bizonyitások s azokból voi\t következtetések birói figyelmen kivül hagyatnak, annyival inkább, mivel, hogy a báró tudomással birt azon váltókról s adósságokról, vádlottnak valósággal adósa is volt, azt igazolják a 19. sz. iratcsotnóban 8. számmal, — továbbá 1) betűvel jegyzett s ugyancsak a 19. számú iratcsomóban Benkő Lázár és m) alatt Szentmihály Perencz. De hogy ha vádlottnak minden követelései hamisak volnának is, még abból nem lehet azt következtetni, hogy vádlott azokat csak a báró halálával érvényesíthette volna; mert elismeri ugyan ezen tszék, hogy az ily követelések élők irányában nehezebben érvényesíthetők, de hogy még is érvényesíthetők, azt számtalan példák bizonyítják, s ha vádló tiszti főügyész vádlottat oly gyáva embernek tekinti, ki ezen bevételek alkalmával felmerülhetett nehézségektől is visszariadott , mennyivel nehezebb akkor róla azt feltenni, hogy elég bátorsággal birt volna egy még sokkal nagyobb nehézségekkel összekötött gyilkosságra vállalkozni, és miután ebből következőleg felperes tiszti ügyész által felállított azon egyedüli indok, mintha vádlott a néhai bárót haszonlesésből gyilkoltatta volna meg, semmivel nem igazoltatik, miután a gyilkosok közti alkudozásról, összebeszélésről egy szó sincs igazolva, — de sőt alperes ellen az egy haszonvágyáson kivül a gyilkosságra vezethető más indok, ininó például a bosszúállás, szerelemféltés stb. felperes tiszti ügyész által fel se említtetik ; miután végre vádlott 31. sz. okmánnyal igazolt becsületes előéletét tekintve — lélektanilag ki sem lenne magyarázható, hogy egy ily jellemű ember egyszerre a bűnöknek ily magas fokára sülyedhessen alá; s végre tekintve, hogy különbböző időkben kivett vallomásaibani különbség azon körülményekből, hogy a kérdések szerint tette feleletét, s hogy elkobzott irásai nélkül, a követeléseit illetőleg, magával számot sem vethetett, és hogy első vallomásábani az állításának miszerint egymásnak kölcsönöztek, bár szám szerint ki nem tette is, már követelte, hogy csakugyan a báró is vett fel tőle kölcsön, természetesen kimagyarázható : mindezen okoknál fogva —- alperes l-ő rendű vádlott — tekintve azon körülményt, miszerint az PS a. átruházási szerződés készítésének indokát s annak tartalma ellenére csak egy példányban létezését védelmében begyőzőleg felfejteni képes nem vala — avádalól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik. Másod rendű vizsgálati fogságban letartóztatott alperes Blumenfeld Móriczot illetőleg tiszti főügyész azon vádat állítja fel, mintha nevezett vádlott 1-ső rendű válottal mint rokonával ennek haszna előmozdítása tekintetéből összeszövetkezett vérszerződésre lépett, s ezekből kifolyólag a gyilkosságot tettleg végrehajtotta volna. Ezen vádat is igazolólag súlyt fektet tiszti ügyész B. Jósinczy Károlina Bölöni Sádornénak CC. alatti azon nyilatkozatára, mintha vádlott a báró elámitására 1-ső rendii alperes megbízásából Nagy-Váradra járt volna, azzal altatván a bárót, hogy a részére Pesten vásárolt gép lcérkeztét megtudandó járt oda, s igy magát a csalásban eszközül felhasználni engedte.— Súlyt fektet a vádlottnál talált s GQ. alatt beperesitett levélre, melyben szerencséjét a báró halálával állítja elérkezeudőnek, s melyben a közeli halált megjósolja. Súlyt fektet azon körülményre, miszerint N. és M. alatti vallomási jegyzőkönyv tanúsítása szerint az esemény estvéjén hol léte felől kikérdeztetvén, azt ugy sorolta el vádlott, hogy e tekintetben GS. BQ. Gl GH. GV. GW. tanuk meghazudtolják Súlyt fektet a Czobel Antalnak CZ alatti előadására, melyben állíttatik, mikép vádlott a gyilkosság letolyását hiven elbeszélte, s mely orgyilkosság elkövetésére használt eszközt illetőleg még a bonoz jegyzőkönyvvel is egybehangzik. Súlyt fektet DA. alatti zsinegre, mely szerint öngyilkosságra készült; CJ. alatti vallomásra, mely szerint a kipuhatolásra vezethető a hulla körüli lábnyomokat eltapodta, s hogy DK. szerint a báró fiókjaihoz tolvajkulcsok találtattak volna. Mivel azonban a CC. alatti nyilatkozat — mint az elhalt báró leányától származott alperes tagadása ellenében egyéb bizonyítékok hiányában bizonyító erővel bírónak el nem fogadható. — A GQ. alatti levélből ki nem magyarázható az a báró erőszakos halálára czélzás. A GS. BQ. alatti vallomások a TS. alatti a Vegh Mihály boltjában megjelenést illetőleg egymást kiegészitőknek tekintendők— mennyiben a két első az első ottléteiről, az utóbbik pedig a második ottléteiről tanúskodik. Mivel Gö. GH. alatt 8 óráig holléte a városbani két óra különbözőképen járásának tekintetbe vételével elfogadhatólag igazoltnak találtatik ; s mivel GH. alatti tanú maga állítja, hogy midőn a báró háza melletti sikátorban látott két embert ólálkodni, akkor Blumenfeld vélek volt, s igy az ott olálkodók között Veverán Lajos tanú vallomását megezáfolólag ö nem lehetett; — s mivel most nevezett BS. alatti tanú mint 1-ső rendű vádlottnál felemlittetett különben sem kifogástalan tanú, BA. BB. és BU tanuk pedig a tett színhelyére menő s onnan visszaszaszaladó két szürke gubás egyének közt alperest fel nem ismerték, de hogy ekkor gubája lett volna nem is igazoltatik. Mivel CZ. alatti tanúnak hitele az 1-ső rendű alperesnél elsoroltakon kivül még Hankovits Györgynek Vl-ik sz. alatti vallomásával is nagymértékben gyengítve van, mennyiben ezen vallomásból következtethetőleg kitűnik, hogy ezen tanú mint semmivel bíró repczevásárlási szerződés czime a. vásároltatott meg, holott mint vagyontalan emberrel repeze vásárlásba bocsátkozni nem is lehetett, s azon körülményből, miszerint oly hihetetlenséget állit, hogy vádlott magát mint bűnrészest megnevezte, 3-ik rendű vádlottat mint bűntársát pedig elhallgatta volna, — s mivel nyilván törvényellenesen a vádlott kikémlelésére záratott be hozzá a börtönbe s mivel vallomásai olyszerüek, miszerint felperesként elmondható róla, hogy még a bonezjegyzőkönyvet is betanulta. — Mivel a vizsgálat meghiúsítására igyekvék TS. ellenébe ki maga is vádlott volt GZ. alatti hiteles tanúval, ki egyik jelent meg eleinte a színhelyen s ki még akkor vádlottat ott nem találta, nyilván megezáfoltatik Mivel végre a kulcsoknak nála léte a báró bizalmából természetszerűleg is kimagyarázható, és semmi bűnjel ellene fel nem mutattatik s az alku — összebeszélés nem igazoltatik; ezen okokból vádlott, tekintve azon körülményt, hogy az általa sajátkezüleg irt levél, s Veveránnak bár nem hiteles nyilatkozata, valamint 32-ik sz. alatti bélyegzett előélete reá némi gyanút von: bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik. (Folyt, köv.) Jogeset. (Vége.) Az e. bir. itélet további indokolása ez : Ahhoz járul , hogy a jelen esetben , miután ily eseteknél csak is leginkábba házasfelek rokonainak lehet a házasság kötéseiről tudomásuk, még akkor is, ha az alperesi tanuk az alperesnönek közellevő rokonai volnának, ésajelen körülmények között vallomásaikat birói tekintetbevennie kellenék— ugy a felperesi hit alat t kihallgatott tanuk vallomásai birói tekintetbe nemjöhettek, azért mert Izsai Ferencz, ki különben is az egyik felperesnőnek közelebb álló rokona, csak azt állítván, hogy ő néhai Izsai Sándortól hallotta, hogy az alperesnőnek csak is fele birtokát kötötte |e? — Intések János pedig csak azt adá elő, hogy néhai Izsai Sándor halála előtti tavaszon azt mondá, miszerint