Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 2. szám

Pest. ISiiT péntek jan. 4. 2. szám. Hilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Tartalom; Egy alaptalan büntető eljárás stb. — Kúriai Ítéletek — Hivatalos tudnivaló. Egy alaptalan büntető eljárás fegyelmi következményei. (Lapunk 1865 évi 6-ik számában L. M. ur által ismertetett esetre vonatkozólag.) L. M. ügyvéd úrtól Nagyváradon. Idézett közleményem folytán az e tekintetben! ered­mény közzétételére levén fölhiva: csak most vagyok azon helyzetben, hogy e fölhívásnak eleget tehetek. Mielőtt azonban az eredményről szólanék, szükséges a kérdéses büntető eljárás elleni a f. m. udv. Cancelláriához 3907 és 12095 1863 sz. a. beadott kérvényekben foglalt — pa­nasz pontok megismertetése. És ezek a kővetkezők: 1- ör Panaszolja vádlott, hogy ellene egy általa szer­kesztett, betáblázott kötvény miatt, az adós örökösének panaszára, előleges kihallgatás nélkül egy,neki soha nem kézbesített végzés által büntető vizsgálat rendeltetett el. Eltekintve vádlott múltja és polgári állásától és attól, hogy adósságos ügyekben az örökös még a polgári eljá­rásban is korlátolt jogokkal bir: nem minden fontosság nélküli e panasz pont a posteriori különösen azért, mert az egész terjedelmében e lapokban közlött itél^t szerint vádló kihallgatása alkalmával a bizonyítás nélkül két­ségbe vont kérdéses okmíny valóságát több egybevágó, kétségtelen, sőt egy épen a panaszló által hitelesítésekor kéuyszerüségből előadott okirattal győzte be. — Vádlott tehát ha vizsgálat elrendelése előtt kihallgattatik, a vád alaptalanságát gyózendette be, s igy vizsgálat ellene el nem rendeltethetett volna: de kihallgatása csak kevés napok híjával egy év múlva a vizs­gálat majd nem teljes befejezése után kö­vetkezett be. 2- or Panaszolja vádlott, hogy a megrendelt vizsgálat eszközlésével egy oly — máskor bűnügyekkel nem is foglalkozó törvényszéki tag bízatott meg, a ki neki sze­mélyes ellensége, egy főbb tisztviselőt tanukint hiva föl, ki előtt amaz ugy nyilatkozott, hogy vádlottat „megtán­czoltatni alkalmat keresend." Előadja továbbá tanuk föl­hívása mellett, hogy ezen vizsgáló biró vádlónak már régebben más dolgaiban is egyszers­mind magán ügynöke, ki mint ilyen a be­adott panaszt maga fogalmazta és saját fogal­mazványáról hivatal szobájában irattá le egy a börtön­ből fölhivatott fegyenczel. Megnevezte vádlott e fegyen­czet, s ennek fegyencz társait, kik előtt amaz mindeze­ket elbeszélte. — 3- or Panaszolja vádlott, hogy a vizsgáló biró működését elfogatása megkisértésével kezdette meg, s itt is tanukat nevezvén meg; kihallgattatni kérte a törvényszék tagjait is arra nézve, hogy a vizsgáló biró már azon ülésben, melyből a büntető vizsgálat el­rendeltetett, az elfogatást határozatilag kimondatni sür­gette, de az, az ő hatásköréhez tartozónak mondatván, be­látására bízatott. E vádat az elterjedt közhir maga igazolja, s ha vád­lott erről eleve nem értesül, elfogatása csakugyan b-kö­vetkezett volna. 4- er. Panaszolja vádlott, hogy bár a törvényszék 376 és 468 sz. végzései a büntető vizsgálatot megtagad­ják: még is már előbb 456 sz. a. a bünper te­lek k-t) n yvi följegyzése rendeltetett el ki­hallgatása előtt, — és hogy a neve alatti, legna­gyobb részben gondnol- ^ga alatti árvákat illető jelzálogos tőkék rögtönös összeiratása eszközöltetvén: ez által az il­lető adósok mintegy a nem fizetésre hivattak föl. — mi által bár biztosítás kérdése nem foroghata fen — va­gyoni állapota ok és szükség nélkül bebonyolittatott. 5- ör. Hogy a vizsgálatot elrendelő vele nem is közlött végzés ellen folyamodván, az visszautasittatott, hasonló sors érte e vissza utasitó végzés elleni felfolyamodását, és hogy ezen má­sod izbeni felfolyamodására kelt végzés vétele előtt ille­tékes hatósága kényszer utján előállítása iránt kereste­tett meg, — hogy az első idézvény, mely részére 376 sz. a. — mint első fel folyamodásárai határozat — kézbesit­tetett, már fenyegetések közt rendeli őt azon vizsgáló biró elé, mely ellen épen ezen beadványban adta elő fentebbi kifogásait, — és hogy ellenben vádlónak e bűnügyben folytonos szereplés engedtetett s tőle felfolyamodás is fo­gadtatott el, 9 terjesztetett készséggel föl. — 6- or. Hogy a vizsgáló biró átalában a vizsgálatr a ny om ás t gy a ko r o 11 s többek közt egyik tanút ki­adott bizonylata visszavonására fenyegetésekkel akarta reá birni. — Erről a közlött ítélet F pontja is tesz némü emlitést. Ezek voltik a beadott panasz pontjai. És ezekre nézve— vádlott személyes szabadságának biztosítása mel­lett — 12095 és ismételve Í8721 — 1863 sz a. k k. udv. rendeletek által a főispáni helytartó „alapos és fel nem tünő módoni vizsgálat'* megtételére s egyszersmind más vizsgáló biró kirendelésére utasíttatott. — E vizsgálat megkezdésénél azonban a főispáni hely­tartó a törvényszék tényleges ellenszegülésével találkoz­ván') a fegyelmi vizsgálatot meg sem kezdette s beérte ') Különös, hogy a tszék e teljes tanácsába a felsőbb rende­let folytán vizsgáló bíróul kinevezett törvényszéki tanácsos meg nem hivatott, de annak vizsgáló társa a tiszti ügyész a tszék elébe állíttatván, a vizsgáló biró általa tapasztalt eljárása iránt faggatás alá vétetett A tszék maga kisérte gyanús szemekkel az uj vizs­gáló birót, holott épen az lett volna köteles minden kifogást el­vetni, ha az a fél által hozatik föl! Ezúttal egy törvényszéki szín­játék lett rögtönözve s a jegyző utasitatott mindenki előterjesztését s a t. ügyész előadását szószerint vinni jegyzőkönyvbe. így is tör­tént, annyi eltéréssel mind az által, hogy midőn a t. ügyész a neki tulajdonított előadást megtekintette, a főispáni helytartóhoz rögtön irásbanbejelentette, mikint a neki tulajdonított előadás ha­mis, — őtet hasonló előadásra az első elmozdított vizsgáló hiró igaz hogy rábirni igyekezett, de Ő előadásában is az ujabban köz­ben jöttével eszközölt eljárást a tszék előtt is kifogástalannak mondá. — EÍ ki is tünt'abból is hogy a bihari vizsgáló küldötts í is a második vizsgáló biró eljárását minden változtatás nélkül hi­telesítette." L.

Next

/
Thumbnails
Contents