Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 33. szám - Az igazságügyministeri bizottmány működése

132 a felebbviteli illetőség szabálytalanságában, annak a hűbéri jogrendszerből eredő sajátságosságában, s épen azért a mai európai codificatio szempontjából való anomáliájaiban rejlik. E tekintetben a bajok fő forrását a felebbezési jog korlátlansága, ennek valódi határtalansága képezi. Ez képezi e téren a legkitűnőbb bajt, az igazságszolgáltatási gyorsaság legfőbb akadályát, az t. i. mely megengedi, hogy 10 sőt 1 frtos ügyek is épen oly korlátlanul megjárhassák az összes feltörvényszékeket, mint a legbonyolultabb, s legnagyobb fontosságú jogügyletek.J) Az ki igazság-szolgáltatásunk jelen mozzanatait figyelemmel kiséri, kénytelen bevallani, mikép jogi bajainkon e tárgynál segíteni nem lehet, mig a felebbezési jog gyakorlata kellően nem szabály oztatik, bármi kép rendeztessék is most kivételesen s kikapkodva a i erületi táblák, s Curia illetősége. Ezen felebbviteli joggyakorlatot pedig az egész jogrendszer uj alakítása nélkül senkisem kívánhatja most újra rendezni. Ez csak az összes s állandó jogi codificatio feladata lehet Mi tehát a felebbvitelre vonatkozó javaslatokat ez uton sem égető szükségüeknek, sem ozélszerüeknek nem tekinthetjük. Még inkább kell ezt kiemelnünk, a semmitőszék javaslatáról. Azok, kik jelen törvénykezési állapotainkban azt mint egyik legsürgösb reformot ajánlják, ezen intézmény természetét és hivatását nem igen tanulmányozhaták. A semmitőszék mindenek felett oly intézményül szolgál, mely mind a bíróságok, mindaz általuk kezelt törvénykezés feletti szigorú őrködése által a jogegység, a jogérvényesítésben öszhangzás előállítását eszközölje. — Lehet-e pedig erről nálunk jelenleg szó, miután jelen ideiglenes, még nem is alakult, épen meg nem állapodott jogrendszerünkben jogegységre, öszhangzásra gondolni sem lehet? Ennek bármely államban csak akkor lehet értelme, ha a jogállapot akár a codificaiió, akár a történeti jog kifejlődés alapján rendes és megállapodott állást foglalt el. Továbbá a valódi semmitőszék rendszere lényegesen azon alapszik, hogy a törvénykezésben csak két felebbviteli fórum létezzék —a további felebbezés kizártával. Ezt feltételezi az, hogy véglegesen csak a semmisitési orvoslat használtathassék. — És jelen állapotunkban ezen feltétel is teljesen hiányzik Mert összes bírósági rendszerünk gyökeres felforgatása nélkül nem eszközölhető, hogy minden peres ügyekben csak két felebbvitel létezzék. Ily gyökeres reformot pedig jelenleg nem lehet keresztülvinni. Ez a valódisemmitőszéki rendszer értelme és hivatása. Ha azonban igazságügy-minisztériumunk a németosztrák pseudo semmitőszéki rendszert értette volna is, e tekintetben sem lehet javaslatát helyesnek, szabatosnak találnunk. Mert ezen pseudo rendszerben a revisio és cassat i o össze van olvasztva,az ugyanazon feltürvényszék által, és együttesen gyakoroltatik, a nélkül hogy arra elkülönzött osztályok léteznének. Ily elküiönzés nem is létezhet, mert természetes, hogy ugyanazon feltörvényszék J) Nem emlitve az ugyanegy ügyben, ugyanazon Ítélet ellen használható felfolyamodások stb. végtelenségét, mely a kielégíttetést évekig kijátszhatja. körében, a felebbezési rendszer mellett, tehát a felebbezési jogorvoslat gyakorlása mellett, attól ugyanott a semmisitési eljárás el sem választható. Ha tehát mindamellett igazságügyministeriumunk legfelsőbb felebbviteli törvényszékünk körében egy külön semmitőszéki osztályt akar alakitatni, ki kell mondauunk, mikép annak alapjait egy európai jogrendszerben sem találhatjuk fel, arra hason példát sem a franczia, sem a német pseudo cassatio rendszerben nem találhatunk, és azt indokoltnak sehogy sem tekinthetjük-, miután egy felebbviteli főtörvényszéknek, minő a mi septemviráusunk is, kebelében a felebbezési és megsemmisítési eljárás egymástól el nem különözhető. Ez, ha ez még is megkísértetnék, a törvénykezésben csak tetemes zavarokra, összeütközésekre vezethetne. Azonban akár a valódi — franczia — akár a pseudo — német — semmitőszéki rendszer vétessék is mintául, bizonyos, mikép a főczél, melyre jelen állapotainkban mindenek felett törekszünk, a törvénykezés gyorsasága, könnyítése, egyike által sem lenne kiválóan előmozdítható. Mert a semmitőszéki rendszer csak a fent kijelölt czélokat keresi, s nem a gyorsaságot is. Ezt nem is tekintheti czéljául, minthogy minden megsemmisítésnek épen az a következése, hogy ujabb tágyalás s birói eljárás következik be, mi a gyorsaságnak ellentételét képezi. Mi attól tartunk, hogy ily sajátságos egészen uj intézményeknek jogrendszerünkbe foltozgatás utján való beültetése, a felebbviteli illetőségnek a Curiánál s ker. tábláknál kikapkodva tett átalakítása, törvénykezésünket még bonyolultabbá teheti.2) Mert nem lehet természetes, hogy a bírósági s illetékességi reform a legfelsőbb bíróságoknál kezdetessék, minek az összes jogrendszer tetőzetét kellene képeznie; s nem lehet biztos mii, midőn a felsőbb bíróságok az alsóbbak nélkül véletnek reform alá, midőn tehát közöttük a kiválóan szükségelte öszhangzás elő sem állitathatík. És ha jelenleg az összes bírósági rendszert reform alá venni nem lehet, ha e nélkül a javasolt egyes foltozgatások, mint fent fejtegettük, bajanik lényegesb javulnsát épen nem ígérhetik, sőt még ujabb bonyodalmakkal fenyegetnek, kérdjük, czélszerü-e a bírósági rend keretét most bolygatni, midőn a codificatio ugy is rövid idő alatt uj szervezetet fog behozni? E reformok csak arra szolgálnának, hogy mielőtt eléggé az életbe átmennének s megállapodnának, már is más uj intézményeknek adjanak helyet. Tanácsos-e ezért egész jogrendszerünket tetemes rázkodtatásoknak kitenni, melyek t. i. a bírósági szervezet s illetőség lényegesb változtatásaitól sehol sem maradhatnak el. Jogeset. Valljon a gyámhatóságok bírósági minőségben müködhetnek-e ? Törvényellenes cselekményök az árvákra jogerejuvé válik-e ? Nagykorúakról intézkedhetnek-e ? Kissházy Kálmán ügyvéd úrtól. LángZsuzsannaBorsodmegyeegyik főszolgabirájánál ,111 sz. a indított keresetében előadja: hogy ő özv. Bay Miklósné Bakos Erzsébetnek mint néhai férjétőli kiskorú 2) Ezt látszanak erősíteni a bizottmány ujabb megállapodásai is az april 15-i ülésből (közölve apr. 28-á n J o g t. Közlönyben), melyek szerint a ker. táblák bűnügyekben másod bíróságul szolgálandnak felebbezéssel a Hétsz. táblára; ellenben l-ső fórumul a hitbozottmányi, sajtó, pénzhamisitási ügyekben