Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 32. szám - Az igazságügyministeri bizottmány müködése

Pest, IM>7. péntek april. 2(>. 32. szaiu. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tnrtnlom ; Az igazságministeri bizottmány működése. V Az igazságügyministeri bizottmány működése. Mielőtt észrevételeinket ezen bizottmány működéséről tovább folytatnók, szükségesnek tartjuk előbb annak rövid történeti vázlatát adni, a mennyiben arról apr. 4 és 9-ik üléseit ilWóleg eddig hiteles közlések jelentek meg ') az npr. 15 redményének rövid megemlítésével. A kormány részéről a bizottmány feladatául az első ülésben az nyilvánittatott, hogy a kirívóbb hiányokra nézve, a törvénykezés ideiglenes javítása — lényeges átalakítás nélkül eszközöltessék — kiterjedve a büntető jog anyagi részére, a polgárjogi törvénykezésre, és a bírósági rendezésre. E tárgyak körül arra nézve, hogy jelenben mi lenne a teendő, a kijeft)lt iránytól nagyrészt és pedig nevezetesen eltérőleg, számos inditványok . tétettek, melyek különösen a törvénykezést illetőleg, két ellentétben nyilvánultak. Egy részt t. i. abban, hogy már most ideiglenesen a nyilvánossággal párosult, s közvetlenségre fektetett szóbeliség rendszere hozatassék be, s erre alapitassék egy egészen ívj perrend, mely már most ideiglenesen életbeléptetendő lenne;másrészt abban álltak, hogy lényeges átalakitá*s nélkül csak a legégetőbb szükségek et képező hiányok javitassanak. Es mindez— maga a szóbeliségre fektetetteg-észen uj perrend kidolgozása is, azou a ministerium által nyilvánított előfeltétel mellett, hogy annak május közepéig az előterjesztésre késznek kell lennie. — Az utóbbi indítványhoz legközelebb álltak a következő indítványok: hogy a jelenlegi ideigl. szabályok revisió alá vétessenek, s hiányaik pótoltassanak; hogy az 1861 óta érvényre lépett összes jogi rendeletek és szabályok összeállittassanak, ellenmondásaik, kételyeik el távolitassanak, hiányaik javitassanak. — Mindkettő továbbá némelyek szerint vagy akkép eszközöltessék, hogy egy uj önálló perrendé alakitassék, vagy másokként ugy hogy csak pótszabályok s magyarázatok adatassanak ki. Ezen munkafeladat a későbbi tanácskozások lólyamábap még tovább terjesztetett, inditványoztatván s később el is fogadtatván, hogy a bizottmány munkálatát a perenkivüli eljárásra, a hagyatéki s gyámsági ügyekre is kiterjessze. A büntető jog tekintetéből nem ingadoztak s változtak ily sokfélekép az inditványok — leginkább arra szorítkozván hogy az 1844-i codexterv anyagi része revideáltassék; de később itt is szaporodtak az inditványok, javasoltatván, hogy a bűnvádi eljárás is mukálat alá tétesssék, sőt némelyek szerint még a börtönrendszer is a dolgozat tárgyául tétessék; azonkívül a bűnvádi felebbezés illetőségi szabályzata is átalakitassék — és mind ez szinte azon feltétel alatt, hogy május közepéig kész legyen. Végre a bírósági rendszert illetőleg — az ]) 1. Jogtud. Közlöny f. évi 15. 1G. számait melynek közléseit követtük jelen összes fejtegetéseinkben. A jövedéki törvényszékekről. — Hivatalos tudnivaló. | igazsngügyminister nyilatkozata szerint itt a reform mun| kálat, az alsó bíróságok mellőzésével, a kerületi — királyi s hétszemélyes táblák illetőségének a felebbviteli és semmiségi esetekben teendő szabályozására, illetőleg javítására leendett szorítva. •— Hogy azonban ezen véleményhez, s a ministerium által mar előbb irányzatul kitűzött azon elvhez: hogy a lényeges átalakítás most mellőzendő — mikép ragaszkodott a bizottmány — kiteuzik B következő szinte sokféle, egymással ellentétes indítványokból — melyek mint később látni fogjuk nagyrészt el is fogadtattak. Indilványoztatott ugyanis: hogy már most külön %emuiitőszék állíttassák; hogy a királyi tábla ezentúl legfelsőbb felebbviteli fórum legyen, a hétszemélyes tábla pedig semmitőszékké alakuljon; mások szerint pedig a k. Curia gyökeres átalakítás alá jelenleg nem vétethetvén, semmitő székül csak a Hétsz. tábla egy osztálya szolgáljon. Ezzel kapcsolatban az igazságügyminister azon nézetet nyilvánitá, hogy már most ez ideiglenes rezdezésnél a felebbezés mindenütt s minden ügyben 2 f o r u m ra szoritassék. .— Továbbá a kerületi táblákra nézve inditvanyoz*atottf .hogy vagy feloszlatassanak , vagy hogy felebbezési forumok legyenek,sazoktól 3-ad fórumul a kir. tábla szolgáljon ; hogy némelyek szerint a bűnvádi ügyekben f-lebbezési forumok legyenek; vagy hogy mások szerint megmaradván első fórumnak, az u n. táblai perek illetőségükhöz utasitassanak. A későbbi tanácskozásokban a bírósági szervezetre nézve is mindinkább nagyobb dimensiót nyert az inditványozási szenvedély; a gyökeres felforgatás eszméje mindinkább nngyobb uralomra vergődött. Ily szellemben inditványoztatott azután, hogy a váltó törvényszékek eltöröltessenek; hogy a megyei törvényszékek többe ne legyenek felebbezési forumok; hogy a z arányositási, tagos i t ás i, s za b ály o zás i ügyek 1 sö fórumul a megyei tszékekhez tartozzanak; végre hogy a sz. székek is polgárjogi hatáskörükre nézve megszüntetessenek. Ezekből a minister nyilatkozata szerint elfogadtatott: hogy a municipalis forumok érintetlenül maradnak: hogy a kir. tábla megszűnik 1-ső fórum lenni; hogy semmiségi panaszok felett kizárólag semmitő szek határozand; a megalapítandó szervezetbenelösoroltakon kivül más bírósagok nem létezőknek tekintendők ; s hogy a törv. eljárás kérdése később fog eldöntetni. Utóbbi tekintetből az apr. 15-i ülésben az fogadtatott el, hogy lapunk előbbi számában tárgyalt szóbeliség indítványának mellőzésével, — de a most is követett 183G-Í 1840-i a váltójogi eljárás s más szabályok felhasználásával s összeállításával, egy rendszeresen kidolgozandó, egy egészet képező perrend állittassék elő.2) 2) B u s b a c h Péter urnák a P. Naplóban megjelent közlése után. Azt azonban, mit ezen ur még hozzá tesz, hogy ezen 2 32