Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 31. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 12. [r.]

126 tanúsítja, rendkívül sürgette a pernek megszüntetését: mi végre 1846. év máj. hóban Langó Ferencznek és Po­zsonyinénak a pertőli visszalépésük folytán, az L. alatti ítélet szerint sikerült. Ekkor és csak ekkor vehette igénybe felperesnő a zár alól feloldott háznak tettleges birtokát, mi is néhai nőm beegyezése folytán a felhívott CC. alatti végzés szerint azonnal foganatba is ment. Te­hát még 1846-ik évben roboráltatott usus által az 1839. jul. 9-iki szerződés. A roboratio dátuma e szerint 6 évvel későbbi az-F. alatti 1840-ik évi jun. 20-án kelt megha­talmazásnál. A kérdéses ház átvétele a Csanádi káptalan előtti visszavonás után történvén: az usus általi roboratio a visszavonástóli elállást is magában foglalja. A felperesi ellenvetésből ő reá semmi nyeremény sem hárult, csupán csak az én védveim erősítéséül szolgált. Végre a hatodik ellenvetéséül: felperesnő hivatkozott egy ítéletre, melyet III. alatt mellékelt, s azt állítja, miként az atyai végrendelet érvénye már itéleti­leg meg van állapítva, következőleg az sérthetetlen. Én túlhaladom felperesnőt, és többet állítok. A III. alatti csak első bírósági ítélet, mely ugyan törvény ere­jével bir a perben álló felek között az abban megítélt tárgyra nézve: de én nem egy első folyamodásu biróság ítéletét, hanem a Hétszemélyes Tábla ítéletét mutatom fel, mely a felperesnő és alperes közötti perben, — sőt ugyanazon perben, mely most ujolag vita alá jutott, jog­erővel megállapította az atyai végrendelet kötelező erejét. Éu tehát túlszárnyalom felperesnőt, és még is azt állítom, hogy ellenfelem semmit sem mondott, mi a fenforgó ügy mikénti eldöntésére befolyással lehet. A különbség a helyzetben van. Azokkal, kik a III. alatti szerint győzelmesek lettek — a végrendeleti hagyományosokkal nem köttetett tran­sactio. 0 reájuk tehát a transactió megállapításai nem vonatkozhattak. Ezek a végrendelettel nyertek egy jo­got, s miután e jogot sem fel nem adták, sem meg nem változtatták, e szerint természetes, hogy irányukban a hatályban állott végrendelet föltételeit kötelezőknek kel­lett kimondani. De felperesnő irányában nem a végrendelet eredeti érvénye, hanem a közbenjütt változás, a nagykoruságbeli egyesség hatálya képezi a jogkérdés érdemét. A III. alat­tira történt hivatkozás tehát teljesen fölösleges volt, mert ez nem concludens azon egyetlen alapra nézve, mely a jognak központját s a helyzet jogszerűségének egye­düli elemét képezi. Ezen kifogás is a többiek füstjében olvad fel. Nincs felperesnőnek több ellenvetése, legalább nincs olyan, melyet tagadni vagy gyengíteni kellene; doctri­náinak labirintján végig pedig nem követem őt, mert tények, és okiratok, felmentenek a czáfolatnak untató és kellemetlen munkájától. Különben is mig nem sikerül felperesnőnek kimutatni, hogy ő a C. alatti egyességet kiskorúságában irta alá; mig nem sikerül kimut.tni, hogy ő nem 1839-ik évi jun. hóban ment férjhez; mig nem argumentálja el a városi végzéseket, a feliratot, és a legfelső udvari rendeletet; vagy is mig nem sikerülend neki természetfeletti erővel kiforgatni helyeikből a tett­dolog alakításait, s visszaterelni a helyzetet az 1839-ik évi jul. 9-ik előtti állapotba ; addig nemis sikerül neki a törvény szikla alapjaiból kicsavarni az ezen sziklába helyzeti jogomat. Ezen felebbezés folytán a kir. táblán ítéltetett. ,,Újított felperesnő a perujitási keresethez C) alá i csatolt okmány valódiságát beismervén, azon állítását pe- j diír, hogy ezen okmány színlett kelettel lévén ellátva, az — ~~ Pesten, 1X07'. Xyomalott Kocsi Sándo r á/tal.r [Ékövy, Ga/góc* anyaperhez B||. alá csatolt s ugyancsak az anyaperben hozott Hétszemélyes táblai Ítélettel semmisnek kimondott egyességet egyidejűleg szerkeztetett volna, mivel sem bi­zonyítván, — miután ezen C) alatti 1839. évi Július hó 9-én kelt Aradvárosa törvényszékéhez benyújtott kérvé­nyében ujitott felperesnő a fenhivatkozott B]|. alatti közte és anyja között, az apai vagyon iránt 1839 évi jun. hó 4-én kötött, egyességet magára nézve kötelező erejűnek nyilatkoztatta, s ezen általa a T. szerint mai férjhez me­netele után, tehát mint önjogu személy által az illető gyámhatóság irányában tett uyilatkozattal a kiskorúsága idejében kötött eme B[|. alatti egyesség teljes érvényre emelkedettnek tekintendő, — az eljáró városi törvény­szék ítélete ez indokokból helybenhagyatik, s a per to­vábbi törvényes eljárás végett ugyanahhoz visszakülde­tik.-' (1865. év oct. 18. 6375. sz. a.) További felebbezés folytán a kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: „A kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott indokok­nál fogva helybenhagyatik s a per stb." (1866. jul. 21. 2328. sz. a.) Telekkönyvi jogeset. (Vége.) A telekk. bekebelezés csak az ellen rendeltethetik el, M annak kérvényezésekor a telekkönyvben tulajdonosként bejegyezve volt. A telekk. tulajdonos örököseire az ki nem terjeszthető, ha azok ellen sem a végrehajtási, sem a bekebelezési kérvény nam volt intézve. A kir. itélö Táblán végeztetett. A közbevetett felfolyamodás következtében. „A cs. kir. pénzügyészségnek Kepeczán Trailla ellen. 547 frt. 20 kr. iránti végrehajtási jognak bekebelezését tárgyazó ügyében, mely mult évi 85 sz: jelentése kapcsá­ban fel terjesztetett, az iratokhoz csatolt oláh pécskai 248 sz. tjkönyv B. lapján látható tulajdonjogi bekeblezésből, az, hogy mily jogczimen háromlott a fekvőség Kepeczán Trailla utódaira, kivehető nem lévén, az ott felhozott 1861. évi mart. 20. 1469. sz. a. keletkezett telekkönyvi taná­csi végzés az iratokhoz csatoltatni rendeltetik, s ugyan azok 7. alatt ide mellékelve a t. kir. ítélőtáblának határo­zat a folytán az érintett hiánypótlásra, s annak eszközlése után ujabbi felterjesztés végett a t. megyei törvényszék­nek ezennel visszaküldetik (1865 ,0|3 1816. Raisz.) Ennek következtében felterjesztett 1469—1861. sz. alatti telekkönyvi végzésből kitűnik, miszerint az átíratás a megtartott tárgyalás folytán a Kepeczán Nicolai és test­vére részéről felmutatott szerzési okmányok és Kepeczán Trailla hagyatékáról szóló okmány alapján eszközölte­tett azok részére. Ezután a kir. táblán ujolag végeztetett. „A telekkönyvi bejegyzést szorgalmazó kérvény be­nyújtásakor már nem K peczán Trailla, hanem ennek örökösei lévén az oláh pécskai 248. sz. tj könyvben mint tulajdonosok bevezetve, minthogy az utóbbiak ellen sem a végrehajtási sem a bekeblezési kérvény intézve nincs, a telekk. rend 71. §-án alapuló első bírósági végzés helyben­hagyatik , s az iratok stb.': (1865. decz. 11. 19123.sz. a.) A pénzügyi ügyészség ezen 2-od bírósági végzés el­len is folyamodván, azt vitatja, hogy az örökösök az örökhagyónak minden kötelezettségeit átválalni tartozván, és az örökhagyót e tekintetben képviselvén, a kért bekeb­lezést a közbejött átíratás daczára megtagadni nem lehet. „A Hétszemélyes táblán határoz tatot t:„A kir. itélő táblának végzése indokolásánál fogva helyben­hagyatik, s az iratok stb." (1867. jan. 9. 18251. sz. a.) Peleifis szerkesztő és kiadó-tulajdonos szoKOi>AYjsrvA^_ TéTK^nyamdijáb^ Hal^ao és at-dvnasor sarkán 9. « a.

Next

/
Thumbnails
Contents