Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 31. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 12. [r.]

126 tanúsítja, rendkívül sürgette a pernek megszüntetését: mi végre 1846. év máj. hóban Langó Ferencznek és Pozsonyinénak a pertőli visszalépésük folytán, az L. alatti ítélet szerint sikerült. Ekkor és csak ekkor vehette igénybe felperesnő a zár alól feloldott háznak tettleges birtokát, mi is néhai nőm beegyezése folytán a felhívott CC. alatti végzés szerint azonnal foganatba is ment. Tehát még 1846-ik évben roboráltatott usus által az 1839. jul. 9-iki szerződés. A roboratio dátuma e szerint 6 évvel későbbi az-F. alatti 1840-ik évi jun. 20-án kelt meghatalmazásnál. A kérdéses ház átvétele a Csanádi káptalan előtti visszavonás után történvén: az usus általi roboratio a visszavonástóli elállást is magában foglalja. A felperesi ellenvetésből ő reá semmi nyeremény sem hárult, csupán csak az én védveim erősítéséül szolgált. Végre a hatodik ellenvetéséül: felperesnő hivatkozott egy ítéletre, melyet III. alatt mellékelt, s azt állítja, miként az atyai végrendelet érvénye már itéletileg meg van állapítva, következőleg az sérthetetlen. Én túlhaladom felperesnőt, és többet állítok. A III. alatti csak első bírósági ítélet, mely ugyan törvény erejével bir a perben álló felek között az abban megítélt tárgyra nézve: de én nem egy első folyamodásu biróság ítéletét, hanem a Hétszemélyes Tábla ítéletét mutatom fel, mely a felperesnő és alperes közötti perben, — sőt ugyanazon perben, mely most ujolag vita alá jutott, jogerővel megállapította az atyai végrendelet kötelező erejét. Éu tehát túlszárnyalom felperesnőt, és még is azt állítom, hogy ellenfelem semmit sem mondott, mi a fenforgó ügy mikénti eldöntésére befolyással lehet. A különbség a helyzetben van. Azokkal, kik a III. alatti szerint győzelmesek lettek — a végrendeleti hagyományosokkal nem köttetett transactio. 0 reájuk tehát a transactió megállapításai nem vonatkozhattak. Ezek a végrendelettel nyertek egy jogot, s miután e jogot sem fel nem adták, sem meg nem változtatták, e szerint természetes, hogy irányukban a hatályban állott végrendelet föltételeit kötelezőknek kellett kimondani. De felperesnő irányában nem a végrendelet eredeti érvénye, hanem a közbenjütt változás, a nagykoruságbeli egyesség hatálya képezi a jogkérdés érdemét. A III. alattira történt hivatkozás tehát teljesen fölösleges volt, mert ez nem concludens azon egyetlen alapra nézve, mely a jognak központját s a helyzet jogszerűségének egyedüli elemét képezi. Ezen kifogás is a többiek füstjében olvad fel. Nincs felperesnőnek több ellenvetése, legalább nincs olyan, melyet tagadni vagy gyengíteni kellene; doctrináinak labirintján végig pedig nem követem őt, mert tények, és okiratok, felmentenek a czáfolatnak untató és kellemetlen munkájától. Különben is mig nem sikerül felperesnőnek kimutatni, hogy ő a C. alatti egyességet kiskorúságában irta alá; mig nem sikerül kimut.tni, hogy ő nem 1839-ik évi jun. hóban ment férjhez; mig nem argumentálja el a városi végzéseket, a feliratot, és a legfelső udvari rendeletet; vagy is mig nem sikerülend neki természetfeletti erővel kiforgatni helyeikből a tettdolog alakításait, s visszaterelni a helyzetet az 1839-ik évi jul. 9-ik előtti állapotba ; addig nemis sikerül neki a törvény szikla alapjaiból kicsavarni az ezen sziklába helyzeti jogomat. Ezen felebbezés folytán a kir. táblán ítéltetett. ,,Újított felperesnő a perujitási keresethez C) alá i csatolt okmány valódiságát beismervén, azon állítását pe- j diír, hogy ezen okmány színlett kelettel lévén ellátva, az — ~~ Pesten, 1X07'. Xyomalott Kocsi Sándo r á/tal.r [Ékövy, Ga/góc* anyaperhez B||. alá csatolt s ugyancsak az anyaperben hozott Hétszemélyes táblai Ítélettel semmisnek kimondott egyességet egyidejűleg szerkeztetett volna, mivel sem bizonyítván, — miután ezen C) alatti 1839. évi Július hó 9-én kelt Aradvárosa törvényszékéhez benyújtott kérvényében ujitott felperesnő a fenhivatkozott B]|. alatti közte és anyja között, az apai vagyon iránt 1839 évi jun. hó 4-én kötött, egyességet magára nézve kötelező erejűnek nyilatkoztatta, s ezen általa a T. szerint mai férjhez menetele után, tehát mint önjogu személy által az illető gyámhatóság irányában tett uyilatkozattal a kiskorúsága idejében kötött eme B[|. alatti egyesség teljes érvényre emelkedettnek tekintendő, — az eljáró városi törvényszék ítélete ez indokokból helybenhagyatik, s a per további törvényes eljárás végett ugyanahhoz visszaküldetik.-' (1865. év oct. 18. 6375. sz. a.) További felebbezés folytán a kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: „A kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik s a per stb." (1866. jul. 21. 2328. sz. a.) Telekkönyvi jogeset. (Vége.) A telekk. bekebelezés csak az ellen rendeltethetik el, M annak kérvényezésekor a telekkönyvben tulajdonosként bejegyezve volt. A telekk. tulajdonos örököseire az ki nem terjeszthető, ha azok ellen sem a végrehajtási, sem a bekebelezési kérvény nam volt intézve. A kir. itélö Táblán végeztetett. A közbevetett felfolyamodás következtében. „A cs. kir. pénzügyészségnek Kepeczán Trailla ellen. 547 frt. 20 kr. iránti végrehajtási jognak bekebelezését tárgyazó ügyében, mely mult évi 85 sz: jelentése kapcsában fel terjesztetett, az iratokhoz csatolt oláh pécskai 248 sz. tjkönyv B. lapján látható tulajdonjogi bekeblezésből, az, hogy mily jogczimen háromlott a fekvőség Kepeczán Trailla utódaira, kivehető nem lévén, az ott felhozott 1861. évi mart. 20. 1469. sz. a. keletkezett telekkönyvi tanácsi végzés az iratokhoz csatoltatni rendeltetik, s ugyan azok 7. alatt ide mellékelve a t. kir. ítélőtáblának határozat a folytán az érintett hiánypótlásra, s annak eszközlése után ujabbi felterjesztés végett a t. megyei törvényszéknek ezennel visszaküldetik (1865 ,0|3 1816. Raisz.) Ennek következtében felterjesztett 1469—1861. sz. alatti telekkönyvi végzésből kitűnik, miszerint az átíratás a megtartott tárgyalás folytán a Kepeczán Nicolai és testvére részéről felmutatott szerzési okmányok és Kepeczán Trailla hagyatékáról szóló okmány alapján eszközöltetett azok részére. Ezután a kir. táblán ujolag végeztetett. „A telekkönyvi bejegyzést szorgalmazó kérvény benyújtásakor már nem K peczán Trailla, hanem ennek örökösei lévén az oláh pécskai 248. sz. tj könyvben mint tulajdonosok bevezetve, minthogy az utóbbiak ellen sem a végrehajtási sem a bekeblezési kérvény intézve nincs, a telekk. rend 71. §-án alapuló első bírósági végzés helybenhagyatik , s az iratok stb.': (1865. decz. 11. 19123.sz. a.) A pénzügyi ügyészség ezen 2-od bírósági végzés ellen is folyamodván, azt vitatja, hogy az örökösök az örökhagyónak minden kötelezettségeit átválalni tartozván, és az örökhagyót e tekintetben képviselvén, a kért bekeblezést a közbejött átíratás daczára megtagadni nem lehet. „A Hétszemélyes táblán határoz tatot t:„A kir. itélő táblának végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik, s az iratok stb." (1867. jan. 9. 18251. sz. a.) Peleifis szerkesztő és kiadó-tulajdonos szoKOi>AYjsrvA^_ TéTK^nyamdijáb^ Hal^ao és at-dvnasor sarkán 9. « a.