Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 31. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 12. [r.]

125 sérelem polgárjogi, vagy bűnvádi volt e. A büntetőjog kiszolgáltatására nézve is érdekünkben fekszik, hogy az minél gyorsabb és olcsóbb legyen. Sőt utóbbinál azt magok a jogsértők, a vád s büntetés alá veendők érdekei is rendkívül kivánatossá teszik. Mert a jogbiztosságnak egyik legsúlyosabb sérelme sőt veszélye rejlik abban, ha a bűnvádi eljárás a vádlott ellenében hosszadalmassá válik, ha a jog kiszolgáltatása, mi a büntetés kimérésében, vagy felmentetésben összpontosul, irányában minél gyorsabban nem érvényesíttetik. Nagy jogi viszásság a büntető jog terén is, ha a bűnvádi eset csekélységével, kisszerűségével a bűnvádi eljárás egyszerűsége és rövidsége nincsen össze hangzásban ; ha a jogsérelem értéke nincs arányban az eljárási költség összegével; ha a fáradság s időveszteség, melyet a sértett félnek jogai érvényesítésére fordítania kell, túlhaladja jogsérelme veszteségét. Maga a bűnvádi igazságszolgáltatás tekintélyével s jogi hatályával sem lehet öszhangzásban, ha a legcsekélyebb bűnesetek körül is ugyanazon ünnepélyes formalitások és biztositások használtatnak, mint a legsulyosb bűnvádi esetekben. Ezen tekintetek szükségessé teszik, hogy mint a polgárjogban, ugy a csekélyebb büntetőjogi sérelmekre nézve is oly bíróság létesitessék, mely a közelség, eljárás gyorsasága s formaságok egyszerűsége által az itt alkalmazandó törvénykezés czéljainak legjobban megfeleljen. És ezen jogi szempontok igazolják a békebirák bűnvádi hatóságát — és pedig annál inkább, minthogy e téren is a közbizalommal felruházott biró hatálya smorális tekintélye, mint másrészt a kivilágításra fontos helybeli körülmények, vidéki viszonyok s népszokások ismerete — a bűnvádi ügyek irányában is — az igazságszolgáltatási siker előállittására nagy jelentősséggel bír. A békebiróságnak ezen hivatása annál inkább indokoltnak tekintendő, minthogy azt a nép fontos érdekei is igényelik. Az esküdtszékeknek mi is határozott barátai vagyunk, de ez nem gátolja kimondanunk, mikép hatáskörüket túlterjeszteni, s nevezetesen a politikai és sajtóvétségek kivételével annak a legkisebb bűnvádi eseteket is alávetni, helyesnek nem találhatjuk. Az esküdtszékek sem igen közeliek, sem működésükre nézve folytonosak nem lehetnek — két oly tényező, melyek a népre végtelen hátrányokkal járnának, ha apróbb jogsérelmei miatt is azokhoz fordulni kénytelenittetnék. Ily esetekben pedig helyüket legczélszerübben csak a békebiróságok foglalhatják el, melyek szinte a népbizalom kifolyásai, szinte a népbiróság alkatrészei. Ez az oka, miért azokra a jury kizárásával nemcsak Angliában nevezetes bűnvádi hatáskör ruháztatott, hanem azt elfogadták az ujabb törvényhozások is.3) Midőn azonban e hatáskör főirányelvei iránt tisztában vagyunk, nem kevesebb figyelmet igényel annak megalapítása is, hogy mind a polgár-, mind a büntetőjogi hatáskör meddig terjedhessen, mily korlátok közé szoríttassák — természetes levén hogy azt oly fontos és oly terjedelmű ügyekre, milyek a törvényszékekhez sorolvák, kiterjeszteni nem lehet. a) így F r a n c z i a o r s z á g b a n ; Instruc. Crim. 137.172. Cod. Pen. 464; Belgiumban C. Fen. 464—467. Instr. Crim. 138. Porosz rajnai részekben hasonlóan az 1851. Cod. után is. — Németországban az egyesbirósággal; igy Badenben az 1862-i cod. szerint; Wür t e ni be r g be n 1863. pert. 21. cz. Brajornál 1862. perr. 26. stb. cz Oldenburgban 1857. szerv. 11. cz. Örökösödési jogeset. (Schárfenéder — Venczel ügy.) Közli Csemegi Károly ügyvéd ur. (Vége) A uegyedik ellenvetés ez: A végrendelet végrehajtójának az egyesség ellen emelt óvása nem terjesztetett fel a tanács által Ő Felsége elé. Valótlanság; nemcsak fölterjesztetett, de még azonfelül az AA. alatti föliratnak egy különös pontjában: ,,Rui in reliqua reflexiones quoqueper recurrentem Franciscum Langó exhibitas" etc. elemeztetett is. Mondja inkább felperesnö, hogy a felterjesztett s a föliratban •//. alatt mellékelve volt óvás nem vétetett figyelembe. Ezen állításának lesz alapja, mert mindenki tudja, hogy a végrendelet végrehajtója az önjogu felek között létrejött egyesség ellen nem protestálhat. A mit felperesnö az egyesség gyengítésére hozott fel, az — a körülmények tüzetes megfigyelése után annak erősítését eredményezi. Az óvás daczára is érvényesnek mondatott ki O Felsége által az egyesség. Ez a tények és körülmények megfontolásából származó eredmény. A per minden vonalain, a vitatás minden részein, minden elemzésen és taglaláson a nagykoruságbeli egyesség érvényesül, és érvényesül ugy mint azt Ő Felsége — végrendelet végrehajtójának ellenzése daczára törvényesnek és jogszerűnek határozni méltóztatott. Ötödik ellenvetéséül szolgált: hogy az F. alatti meghatalmazás később kelt, mint felperesnö férje és meghatalmazottja átvette az egyesség szerint felperesnőt illető öszvegeket. Az átvétel tehát nem erősiti az egyességet. Elejthetném ezen érvet. Néhány indokkal több vagy kevesebb, nem határoz a jelen perben, melyben annyi oldalról és oly erős védvekkel támogattatik a jog. Csak is azért, hogy gazdagabb környezetben jelenjék meg az igazság, emlitetn ezen ellenvetést, melyet ismét tény, megtestesült tény czáfol meg. Az F. alatti meghatalmazás 1840. évben kelt; a CC. alatti végzés 1846-ik évben keletkezett; a „három király" czimü háznak Pozsonyi Ferencz mint neje meghatalmazottja általi átvétele hat évvel későbbi mint a meghatalmazás. A „filius ante patrem"-féle élez eszerint fullankját veszti. És igy nemhogy felperesnö gyengítette volna tételeim bár legnyomatéktalanabbikát, hanem ellenkezőleg ó adott alkalmat a H. K. I. r. 62. és 72.czimeinek ujabbi érvényesítésére. Usus állván be, és ez nagykoruságbeli lévén, a törvény azon helye dönt, mely alá az ilyetén eset foglalandó, s mely ezt mondja: „Per usum enim realem fassioni consensisse videtur" továbbá „TJsus enim reális in vim cessionis consensusque t r a n s ibi t." Hogy a ház csak J84G-ik évben vétetett által, ennek az az oka, mert Langó Ferencz által indított per most nemcsak néhai nőm ellen, hanem a hagyományosok érdekében egyszersmind Pozsonyi Ferenczné ellen is folyt, ki is fórjhezmenetele, s a C. alatti egyességnek létrejötte után a DD. alatt mellékelt, a percsomónál eredetben létező külön keresettel idéztetett be a végrendelet teljesítése iránt folyamatban volt perbe. Felperesnö e pertől félvén s Langó Ferencz által letiltott osztályrészi hátralevőségének birtokába jutni óhajtván, mint a keresetlevélhez I. alatt mellékelt kérvénye