Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 31. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 12. [r.]

125 sérelem polgárjogi, vagy bűnvádi volt e. A büntetőjog kiszolgáltatására nézve is érdekünkben fekszik, hogy az minél gyorsabb és olcsóbb legyen. Sőt utóbbinál azt ma­gok a jogsértők, a vád s büntetés alá veendők érdekei is rendkívül kivánatossá teszik. Mert a jogbiztosságnak egyik legsúlyosabb sérelme sőt veszélye rejlik abban, ha a bűnvádi eljárás a vádlott ellenében hosszadalmassá vá­lik, ha a jog kiszolgáltatása, mi a büntetés kimérésében, vagy felmentetésben összpontosul, irányában minél gyor­sabban nem érvényesíttetik. Nagy jogi viszásság a büntető jog terén is, ha a bűnvádi eset csekélységével, kisszerűségével a bűnvádi eljárás egyszerűsége és rövidsége nincsen össze hangzás­ban ; ha a jogsérelem értéke nincs arányban az eljárási költség összegével; ha a fáradság s időveszteség, melyet a sértett félnek jogai érvényesítésére fordítania kell, túl­haladja jogsérelme veszteségét. Maga a bűnvádi igazságszolgáltatás tekintélyével s jogi hatályával sem lehet öszhangzásban, ha a legcseké­lyebb bűnesetek körül is ugyanazon ünnepélyes formali­tások és biztositások használtatnak, mint a legsulyosb bűnvádi esetekben. Ezen tekintetek szükségessé teszik, hogy mint a pol­gárjogban, ugy a csekélyebb büntetőjogi sérelmekre nézve is oly bíróság létesitessék, mely a közelség, eljárás gyorsasága s formaságok egyszerűsége által az itt alkal­mazandó törvénykezés czéljainak legjobban megfeleljen. És ezen jogi szempontok igazolják a békebirák bűnvádi hatóságát — és pedig annál inkább, minthogy e téren is a közbizalommal felruházott biró hatálya smorális tekin­télye, mint másrészt a kivilágításra fontos helybeli kö­rülmények, vidéki viszonyok s népszokások ismerete — a bűnvádi ügyek irányában is — az igazságszolgáltatási siker előállittására nagy jelentősséggel bír. A békebiróságnak ezen hivatása annál inkább indo­koltnak tekintendő, minthogy azt a nép fontos érdekei is igényelik. Az esküdtszékeknek mi is határozott bará­tai vagyunk, de ez nem gátolja kimondanunk, mikép ha­táskörüket túlterjeszteni, s nevezetesen a politikai és sajtó­vétségek kivételével annak a legkisebb bűnvádi eseteket is alávetni, helyesnek nem találhatjuk. Az esküdtszékek sem igen közeliek, sem működésükre nézve folytonosak nem lehetnek — két oly tényező, melyek a népre vég­telen hátrányokkal járnának, ha apróbb jogsérelmei mi­att is azokhoz fordulni kénytelenittetnék. Ily esetekben pedig helyüket legczélszerübben csak a békebiróságok foglalhatják el, melyek szinte a népbizalom kifolyásai, szinte a népbiróság alkatrészei. Ez az oka, miért azokra a jury kizárásával nemcsak Angliában nevezetes bűnvádi hatáskör ruháztatott, hanem azt elfogadták az ujabb törvényhozások is.3) Midőn azonban e hatáskör főirányelvei iránt tisztá­ban vagyunk, nem kevesebb figyelmet igényel annak megalapítása is, hogy mind a polgár-, mind a büntető­jogi hatáskör meddig terjedhessen, mily korlátok közé szoríttassák — természetes levén hogy azt oly fontos és oly terjedelmű ügyekre, milyek a törvényszékekhez so­rolvák, kiterjeszteni nem lehet. a) így F r a n c z i a o r s z á g b a n ; Instruc. Crim. 137.172. Cod. Pen. 464; Belgiumban C. Fen. 464—467. Instr. Crim. 138. Porosz rajnai részekben hasonlóan az 1851. Cod. után is. — Németországban az egyesbirósággal; igy Badenben az 1862-i cod. szerint; Wür t e ni be r g be n 1863. pert. 21. cz. Brajornál 1862. perr. 26. stb. cz Oldenburgban 1857. szerv. 11. cz. Örökösödési jogeset. (Schárfenéder — Venczel ügy.) Közli Csemegi Károly ügyvéd ur. (Vége) A uegyedik ellenvetés ez: A végrendelet végrehajtójának az egyesség ellen emelt óvása nem ter­jesztetett fel a tanács által Ő Felsége elé. Valótlanság; nemcsak fölterjesztetett, de még azon­felül az AA. alatti föliratnak egy különös pontjában: ,,Rui in reliqua reflexiones quoqueper recurrentem Fran­ciscum Langó exhibitas" etc. elemeztetett is. Mondja in­kább felperesnö, hogy a felterjesztett s a föliratban •//. alatt mellékelve volt óvás nem vétetett figyelembe. Ezen állításának lesz alapja, mert mindenki tudja, hogy a vég­rendelet végrehajtója az önjogu felek között létrejött egyesség ellen nem protestálhat. A mit felperesnö az egyesség gyengítésére hozott fel, az — a körülmények tüzetes megfigyelése után annak erősítését eredményezi. Az óvás daczára is érvényesnek mondatott ki O Felsége által az egyesség. Ez a tények és körülmények megfontolásából származó eredmény. A per minden vonalain, a vitatás minden részein, minden elem­zésen és taglaláson a nagykoruságbeli egyesség érvénye­sül, és érvényesül ugy mint azt Ő Felsége — végrende­let végrehajtójának ellenzése daczára törvényesnek és jogszerűnek határozni méltóztatott. Ötödik ellenvetéséül szolgált: hogy az F. alatti meghatalmazás később kelt, mint felperesnö férje és meghatalmazottja átvette az egyesség szerint fel­peresnőt illető öszvegeket. Az átvétel tehát nem erősiti az egyességet. Elejthetném ezen érvet. Néhány indokkal több vagy kevesebb, nem határoz a jelen perben, melyben annyi oldalról és oly erős védvekkel támogattatik a jog. Csak is azért, hogy gazdagabb környezetben jelenjék meg az igazság, emlitetn ezen ellenvetést, melyet ismét tény, megtestesült tény czáfol meg. Az F. alatti meghatalmazás 1840. évben kelt; a CC. alatti végzés 1846-ik évben keletkezett; a „három király" czimü háznak Pozsonyi Ferencz mint neje meghatalma­zottja általi átvétele hat évvel későbbi mint a meghatal­mazás. A „filius ante patrem"-féle élez eszerint fullank­ját veszti. És igy nemhogy felperesnö gyengítette volna téte­leim bár legnyomatéktalanabbikát, hanem ellenkezőleg ó adott alkalmat a H. K. I. r. 62. és 72.czimeinek ujabbi érvényesítésére. Usus állván be, és ez nagykoruságbeli lévén, a tör­vény azon helye dönt, mely alá az ilyetén eset fogla­landó, s mely ezt mondja: „Per usum enim realem fassioni consensisse videtur" továbbá „TJsus enim reális in vim cessionis consensusque t r a n s ibi t." Hogy a ház csak J84G-ik évben vétetett által, ennek az az oka, mert Langó Ferencz által indított per most nemcsak néhai nőm ellen, hanem a hagyományosok ér­dekében egyszersmind Pozsonyi Ferenczné ellen is folyt, ki is fórjhezmenetele, s a C. alatti egyességnek létrejötte után a DD. alatt mellékelt, a percsomónál eredetben lé­tező külön keresettel idéztetett be a végrendelet teljesí­tése iránt folyamatban volt perbe. Felperesnö e pertől félvén s Langó Ferencz által le­tiltott osztályrészi hátralevőségének birtokába jutni óhajt­ván, mint a keresetlevélhez I. alatt mellékelt kérvénye

Next

/
Thumbnails
Contents