Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 31. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 12. [r.]

124 szabályainak kellő felismerése, megszokása, s az egész eljárásnak, birák és ügyvédek részéről, ahhozi alkalmazása; végre mily jogingatagságs bizonytalanság szokott azzal járni stb. Kiegyenlithet-e ennyi hátrányt, a kissé de nem gyö kérésen tükéíetesb eljárástól várt haszon, miután az csak ideiglenes leendne, csak azon időre szorítva, mely az állandó codificatió létesítéséig tarthatand? Nézetünk szerint tehát legtanácsosabb lenne a jelen törvénykezési szabályzat keretében megmaradni , abban minden nagyobb megingatást s rázkódtatást elkerülni. Ily szempontból kiindulva előkeresendők lennének azon hiányok, melyek eljárásunkban a lefolyt 5 év alatt égető sebekként merültek fel, s melyeket elégnagy számmal tüntetett fel lapunk is. Ezen hiányok javítására készítetnének azután pótszabályok. És azt. hiszszük, ha ez uton a végrehajtási eljárás javitatnék,2) a felfolyamodások határtalan árja elzáratnék, azáligényekkeli üldöztetés meggátoltatnék stb. — törvénykezésünk tűrhetővé tétethetnék, a hitel és jogbiztosság legégetőbb szükségei orvosoltatnának, a nélkül, hogy az ujabb teljes felforgatás s a jogbiztosságra soha sem kedvező rázkodtatás bajait előidéznők. Szabad legyen azonban kimondanunk mikép ezen munkálatban már szépen lehetett volna előhaladni, ha í. bizottmány elébe a feladat s teendők iránt határozott terv terjesztetett volna. k békebiróságok mint egyes bíróságok. XII. Az augol békebirósági rendszer—mintláttuk — szorosan véve csak rendőri s némileg bűnvádi hatáskörrel ') van felruházva; minek ellenében a f ranczia — német rendszer a békebiróságban valódi polgárjogi jurisdictiót képvisel. Ez a polgárjogi ügyekben kibékitósi hivatással van felruházva, míg a vitás tövénykezési eljárásban, bizonyos határok s korlátok közt, egyes bíróságként, valódi bíráskodási hatósággal bír.2) *) Mire nézve jeles pesti ügyvédünk Seregi Józsa rault évi ,V é g r e h a j t á s i eljárás'cz. röpiratában igen hasznos 3 alapos javaslatok tétetnek. ') Az egyesbiróságul szolgáló békebirák intézményétől meg kell különböztetnünk a Quarter Sessions birói intézményt, miután ebben a békebirák mellett esküdtszék 13 működik, jóformán azon hatáskörű büntető hatósággal mint a franczia fegytörvényszékek, természetesen a nagy büntettek, mint gyilkosság, gyújtogatás stb. kivételével. Azon felül felebbvitelt képez a békebiróságokra nézve, és kerületi közigazgatásban, községi kinevezésekben, számadás kivételekben stb. lényeges résztvesz. — Ezen intézményen kivül a békebirákból még az u. n. Special S e ssionsésaPetty Sessions alakittatnak; amabban a kerület minden békebirájának jelen kell lenni és ezek igy testületileg kezelik a szegényügyi felügyeletet, bizonyos kinevezéseket vagy megerősítésüket, engedélyezéseket stb. s azután mellékesen rendőri jurisdíctiót is, melynek kifolyásául tekintetik a törvénytelen születésűek irányában az apaság kérdésének s azok élelmezésének elintézése is. Az utóbbiak pedig nem az összes kerületi, hanem 2—3—6 békebiróból alakulnak, kiknek hivatásuk bizonyos esetek kiemelésével a fent a békebirák előadott hatáskörével egészen összevág. 2) Ily valódi biráskodási hatóság nélküli békebiróság legújabb korban már nem igen fogadtatik el a törvényhozások által; — az angol békebiróság már nem talál utánzókra. Az szászországi 1855. aug. 11 szervezetben a békebiróság csak rendőri hatóságot képez, a régi patrimoniális hatóság pótlékául, s azért csak is becsületbeli hivatalt képez — Legújabban, miut emiitettük Ezen rendszer szerint a békebiróság hatásköre: 1. Akibékités eszközlése. 2. A polgárjogi ügyekben Kzonyos összegig bíráskodik. 3. Bűnvádi hatóságot gyakorol kisebb bűnvádi esetekben. 4. A törvényszéki rendőrség segélyközegéül szolgálnak. 5. Bizonyos perenkivüli jogi ügyek végzéseire is fel hatalmazhatnak. Ezek a lényeges illetőségi feladatok, melyek az ujabbkori európai békebiróságok hatáskörét képezik. Minden bíróságnál, de különösen a békebiróságoál az illetékességi hatáskör megalapítása kiváló fontossággal bir, mint oly tényező, mely a törvénykezén rendszer magasb czéljainak valósítására eldöntő befolyást gyakorol. Ezen hatáskör szabályozásától függ, hogy azon jogi feladatok, melyek a békebiróra bízatnak, kellő arányban s üszhangzásban vannak-e azon qualificatióval, melylyel annak bírnia kell; hogy kielégitethetnek-e azon érdekigények, melyek ezen birói intézmény létesítéséhez kapc=olvák, t. i. a közelség a felekhez, s az o!c=óság s gyorsaság a jog kiszolgáltatás élvezhetésében. — Ha ezen hatáskör túl terjesetetvén, a békebirák az ügyek halmazával túlárasztatnak el , vagy azokat szigorúan meg nem választva, személyi kellékeiket s szerkezetüket túlhaladó ügyekkel is megbízatnak, ekkor nemcsak a gyorsaság hanem a jogbiztosság is, mi pedig még is a legfőbb czélt s érdeket képezi, könnyen veszélyeztetve lehet. Mig ellenben, ha hatáskörük felette kisszámú ügyösszegre szorittatik, akkor ismét a közelség s olcsóság érdekei leendnek kevéssé valósítva, miután ezek előnyeitől az ügyek s felek legnagyobb száma megfosztva leend. Ezek lehetnek a fő kiindulási pontok, melyek kell, hogy a békebirói hatáskör szabályozásánál vezéreljenek. A kibékitési hivatás elveit már elóbb fejtegettük — azon szabályok kiemelésével, melyek szerint vélnők azt hazánkban is kellően s körülményeinknek megfelelőleg megalapíthatni. Most tehát a törvénykezési hatáskör legfőbb vonalaiban való megalapítása következik. Erre nézve egyik általánosan elfogadott nézetül szolgál, hogy az necsak polgárjogi, hanem büntető jogi ügyekre is kiterjesztessék. Azon okokat , melyek a csekélyebb polgárjogi ügyekre — az u.n k i se b b f o r g a I o m r a nézve, a békebirói intézmény hasznosságát, sőt szükségességét indokolják, fentebb részletesen kifejtettük. Jóformán ugyan ezen okok harczolnak a mellett is, hogy az ily minőségű ügyekben, a büntető jogtéren is ily egyes bíróság alapitassék. Minden állampolgárnak legfőbb érdekében fekszik, hogy jogsérelmei minél gyorsabban, minél egyszerűbb uton, s minél kevesb fáradozás s költség mellett orvosoltassanak. E tekintetben nem tesz különbséget, hogy a jogmár, A ustriában is megjelent egy békebirósági minÍ3t. tervezet, melyben a békebirák, mint községi hatóságok, csak a kibékítés eszközlésére lennének hivatva. Hogy ez épen nem felelne meg azon igényeknek, melyeket napjainkban akifejlődött törvénykezési érdekek ezen intézmény irányában emelnek, hogy az csak fél reform lenne, valami igen csekély sikerrel — könnyű a fentebbiekből is belátni.