Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 29. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 10. [r.]

Pest, 1867. péntek april. 12. 29. szám. Kilcnczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom• A békebiróságok mint egyes bíróságok X. —Örökösödési jc [eset. (Folytatás.)— Végrehajtási jogeset. — Hivatalos tudnivaló. • k békebiróságok mint egyes bíróságok. X. A békebirósági rendszerben, a békebirói állomások betöltési módjának, tehát a választás vagy kinevezés elvének megalapitása mellett, kétségtelenül legnagyobb jelentőséggel bir a békebirói hatáskör meghatározása. És e tekintetben az angol békebirák, és a jelenlegi európai törvényhozás szellemében polgárjogi bíróságként vett békebiróság közt, mint aztFran czia s Németországban tekintetik, semmi hasonlóság sem létezik, sőt köztük a legnagyobb különbségek forognak fenn. A békebiróság a mai codificatio értelmében mint kibékítő hatóság, és mint korlátolt hatáskörű egyes bíróság jelenik meg. Az angol békebiróság pedig sem egyiket sem másikat nem foglalja magában. Nem a kibékítő hatóságot, mert a jogi viszályba everedett felek kibékitésével épen nem foglalkozik, a kiegyeztetési hivatás körébe teljességgel nem tartozik. Nem az egyes bíróság illetőségét, mert az angol békebirák semmi polgárjogi bíráskodással nincsenek felruházva, az ebbeli korlátolt hatáskörű, egyes bírósági bíráskodás az ujabban bevitt C o u n t y-C o u r t s hatáskörébe levén sorolva. Az angol békebirák, ezen elnevezést csak mint Conservares pacis, mint a közbéke s csend fentartói élvezik, elnevezésükhöz a kibékitésnek, viszályok békés kiegyeztetésének semmi köze sem levén. Mivel azonban mind az angol, mind az ujabb európai — franczia német — törvényhozások békebirói intézménye egyenlőn a b é k e-b i v ó s á g nevét viselik, könnyűvé tétetett a tévedés aziránt, hogy mind a két bíróságot egyenlőknek, hivatásukra nézve azonosoknak tartsák. Pedig lényeges a különbség közöttük. Mert az angol ebbeli intézménynél a béke alatt a k öz b ék e, a k ü z r e n d értelik; mig a franczia német intézménynél a béke azon magán békét jelenti, melyet a magánosok egymásközti viszályai zavarnak meg. Amaz a közbéke s rend fentartásara van hivatva ; mig emez lényegesen a magán jogiviszályok kiegyenlítésével, elintézésével foglalkozik. E különbségből ered azután az angol békebiróság hatáskörének sajátságossága, mely nem engedi, hogy azt a continens békebiróságaival azonosítsuk, sem azt, hogy arra a bírósági rendszer intézményei között hivatkozhassunk, vagy azt mint ilyet utánzásra ajánlhassuk. Az angol békebiróság közbéke fentartási hivatását igazolja annak mind történeti kifejlődése, mind az ekkép előállt jelenlegi hatásköre; ezek t. i. mindannak kitüntetésére szolgálván, mikép az angol békebiróság nem polgárjogi bíróságot, hanem ama hivatásának megfelelőleg, a szó nemesb, magasb értelmében vett rendőrható- 1 | ^ g intézményét képezi; nem azt t. i. mely a * 'Qtinensen méltán a közgyülölet kíséretében, az önkény v Í eszközéül szolgál, a szabadság valódi bakóját képezi, és pedig a nélkül, hogy attól még a parliamentaris rendszer is megmenthetne bennünket; hanem azon rendőrséget, mely a közjó, a társalmi jólét, a közbiztosság előmozdítására van egyedül hivatva. így, ily minőségben jelentek meg Angliában a közélet mezejen legelőször is a 14-ik században, midőn a közbéke fentartására nézve a sheriíek s uri hatóságok elégteleneknek nyilvánulván, mint Justices of the P eace — jelennek meg,melyeknek t. i. már ezen kezdetben azon hivatásuk volt,hogy a rendőrhatóságot gyakorolják, s azzal kapcsolatban némi bűnvádi hatóságot a jury segélyével. Hivatásuk körébe vonatott — ama alap rendeltetésük folytán, a munka, élelmi, ipar, erkölcsi stb. rendőrség. III. Edvard korábban állandósitattak, mint C on s e rv ator es pacis, — mely nevezet mindig a rendőrhatalom fogalmát fejezte ki. Angliában tehát már a békebiróság keletkezésének alapjai, és szükségei is a közbéke s rend fentartás hivatása folytán, a közrendőrség feladatában s hatóságában központosultak. És ugyanezen hivatásnak felel meg azon hatáskör is, mely lyel az angol békebiróságok, fokozatos történelmi kifejlődésük folytán, jelenleg is bírnak. A hatóságuk alá tartózó ügyek ugyanis következők. 1. A közbéke fentartása eszközlése, és ennek alapján a bűntettesek elfogatása, az elfogatási parancs kiadása, a kényszer jótállás, biztosíték eszközlése. És hason állami czélok érdekében az elővizsgálat teljesítése bűnvádi ügyekben, mivel az elfogatás s jótállás érvényesítése szinte szükségképi kapcsolatban áll.1) 2. Akisebb— rendőri — vétségek feletti bíráskodás, melyet a békebirák egyenként vagy kettesen gyakorolnak — mindig sommás eljárás alapján2) és pedig oly büntető hatósággal, mely rendesen 5 font pénzbeli büntetésig vagy 3 hói fogságig terjedhet — de egyes esetekben tovább is. Az ide tartózó vétségek nevezetesen a kisebb tolvajlási s kártételi esetek (5 Schill. értékig) lti éven alóliak kisebb bűntetteik, a fa, gyümölcs, növény stb. lopások; továbbá az u. n. nuissances t. i. az uti hídi — várni akadályokból eredő vétségek, ártalmas gyár s iparüzletek, bordélyházak visszaélései; azután az ünnep sértések, tisztátalanság, utczai kicsapongások, botrányos részegeskedés, állatkínzások , ugy a csavargók, naplopók, koldusok, szerencsemondók, s nyilvános sze') Ezen elővizsgálati eljárás jelenleg az 1848. aug. 14-i törv. szerint történik, mely az ide vonatkozó szabályokat részletesen s rendszeresen egy egészbe foglalta — egyik lépésül az Angliában is mindinkább sürgetett codificatio felé. 2) A codificatio iránti törekvésnek egy másik jelensége, mikép ezen békebirói bűnvádi eljárás szabályozására legújabban külön perrend alkottatott (11. 12. Vict. c. 43.) 29