Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)
1867 / 27. szám
106 lyauiatban volt pernek. „Ne go t i o s uc cessi o n is e t divisionis amicis pactis cooiposito." E cselekménytől kezdve, mint a régi periratok igazolják, a per nem felperesnő érdekében és nem édes anyja ellen folyt, hanem maga felperesnő is megidéztetett, s a per mind a kettejük ellen a hagyományosok érdekében folytattatott. Az anya és leánya közötti viszály befejezettnek, s a legfelső leiratban, megerősített peregyességgel megszűntnek fogadtatott el. Peregyesség forog fen, melynek erejével a birtok átíratott nőmre, s ő általa örök bevallás utján reám. Minden kifogás elenyészik, minden sophizma összedől; s minden eredmény öszpontosul azon jogi corrolariumban, miként e per nem volt indítható. (Folyt, köv.) Büntető jogi eset. Szerelem féltésböli gyilkosság vagy vétkes gondatlanságból! emberölés. (Vége.) A védelem a vádlott mellett felhozza, hogy a tiszti ügyészség által vádlottra bebizonyitni szándokolt bűntény tényálladékának okvetlen jellege: a szándékosság, a halált hozó bűnös cselekmény, és a bekövetkezett halál jelen esetben fel nem fedezhető; mert alanyilag hiányzik a szándékosság, mert bizonyos, hogy vádlott N. Annát elutazásában nem gátolta, minthogy jegyet váltott részére, — igy előző tudomása lévén az elutazásról, ez benne felgerjedést nem idézhetett elé; továbbá hogy a lövést perpatvar meg nem előzte — bizonyos, de a me^hitelt Kalwoda is vallja, hogy N. Anna odanyilatkozott, _ „hogy nem tudja mit csinált V. a pisztolylyal a szobában, az egyszerre elsült és őt találta." Mindezekből a tény szándékosságának épen ellenkezője bizonyul be. A kapitányi hivatalnak azon jelentése, miszerint N. Anna odanyilatkozott, hogy vádlott V. őt szándékosan lőtte meg, mit sem bizonyít, mert. N. Anna azon vallomását alá nem irta, az tehát birói figyelembe nem vehető. De ellenkeznek ezen kapitányi jelentéssel V. vádlott nejének és Kalwoaa, Gr£.rovics orvos vallomásai, kiknek N. Anna csak annyit mondott, hogy a lövés vádlottól jött, de hogy azt szándékosan tette volna, nem mondja. És ha szándékosan akarta volna vádlott N. Annát megölni, nem lett volna-e neki elég alkalma, és eszköze ily szándokának biztosabb kivihetésére? A vádlott fedhetlen előélete mellettazon következtetésre jön a védelem, hogy vádlottról a gyilkosságra gonosz szándék fel nem tehető, hanem igaznak kell tartani azt, hogy a bizonyitványílag is megerősített pénztári hiány és a pénztárnak kilátásba helyezett megvizsgálása gondtelt fejét annyira megzavarták, miszerint saját életének végett vessen, és az utolsó percinek borzasztósága karját és egész valóját annyira meggyengiték, hogy a pisztoly emelés közben elsülvén, véletlen eset folytán a szobában jelenlévő N. Annát találta, azt pedig, hogy ezen baleset öngyilkossági szándokát meg nem ingatta, sőt inkább annak megerősítésére volt alkalmas rugó az emberi természetben levő dolognak állítja. Ezek után a tárgyi tényálladékot kívánja a védelem megingatni az által, hogy a sértés az orvosi bizonyítvány szerint csak könnyűnek, és bőrsebnek mondatik, s az orvosi vélemény szerint, a lövésnek jelen esetben a halál nem volt szükségképe ni következménye, hanem a halált hozó agylob, a kórházbani szokásos elhanyagolás eredménye: tehát a szándékos ölés tárgyi tényálladéka sem foroghat fen. — Ezek alapján kéri védenczét tökéletesen felmentetni. Pest város törvényszéke 1866. oct. 6-án következőleg itélt. „V. János prágai születésű stb. az általa N. Annán elkövetett gyilkosságban bűnösnek kimondatik, és a bűnös cselekvényéért letartóztatása napjától vagy is 1866. évi maj. hó 16-ától számítandó öt évi vasban eltöltendő, s hetenkint egyszeri böjttel szigorított súlyos börtönre ítéltetik, egyszersmind N. Anna legközelebbi örökösei részére 40 frt. vérdijban, ugy az elhasznált, s elhasználandó rabtartási költségek megfizetésében elmarasztaltatik. Indokok: A vádkép felhozott gyilkosság ténye vádlott V. János ellen mind tárgyilag mind alanyilag teljesen helyreállittatik a következő bizonyítékok s jogo.> gya nu okok által. 1. A 8. nsz.. alatti orvosi látlelet s vélemény által kétségtelenül igazoltatik, hogy N Anna halálát egyenesen és kizárólag az agyába befúródott serét által okozott sebzésből kifejlődött agylob idézte elő, és hogy ezen serétszem az agyba csak lövés által hatolhatott, és hatott be. 2. Vádlott V. János beismeri azt, hogy N. Anna fején és agyában talált sebzés az ő kezében volt és seréttel töltött pisztoly elsülése által okoztatott. 3. Ezen lövésnek, s ezáltal N. Anna halálának, vádlott V. János általi szándékos, és előre eltökélten történt előidézése vádlott tagadása ellenében helyreállittatik a következő gyanuokok, s ezek összehatása által, t. i. 1. Vádlott maga is beismeri azt, hogy unokahugával, N. Annával a legszorosabb és legbensőbb szerelmi viszonyban élt, vele gyermekeket nemzett, s ezen viszonyt a vele szinte együtt élő nejére s ettől származott, gyermekeire való tekintet nélkül évek óta a leg özelebbi időkig folytatta. 2. Vádlott vallomásából továbbá kitűnik, hogy benne az utóbbi időben N. Anna irányában féltékénység ébredt, a mennyiben többfele küljelekből gyanította, hogy az kivüle mással is viszonyban lehet 3. Beismeri vádlott továbbá azt is, hogy közte, és N. Anna közt, a lövést megelőzőleg összekoezczanás történt és N. Anna neki kijelenté, hogv ő nála tovább nem maradhat, hanem elutazik. 4. V Jánosné vallomásából kitűnik az is. hogy férje N. Anna eltávozási szándékától annyira rettegett, hogy előtte egy alkalommal kijelenté, hogy ha ez bekövetkeznék, magát is agyonlőnné. 5. Miután vádlott saját beismerése szerint a kezében már lövésre készen tartott pisztoly éppen azon időben sült el, midőn N". Anna távozási szándékát kijelenté, az előadottak után vádlott kedély állapotát tekintve, lélektanilag jogosan következtethető , hogy a lövés N. Annára szándékosan es irányozva történt. Ezen feltevést igazolja. ti. N. Annának a kapitányi hivatali kiküldött előtt nyilvánított azon előadása, hogy V .lános a pisztolyt reá gyilkolási szándékból sütötte el. 7. Hogy vádlott a lövést megelőzőleg gyermekeit a szobából kiküldötte, s szobáját, melyben K Annával volt, bezárta, s igy a következendő eseményeknek tanuk nélküli történhetését előre elkészité. 8. Hogy vádlott a lövés után magát is meggyilkolni szándékozott, s tettének kivitelében csak a közbejött segítség által gátoltatott. 9. Vádlott azon állítása, illetőleg mentsége, hogy a