Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 27. szám

107 fent'orgó eset alkalmával pénztár vizsgálást várt,s miután a kezelése alatti pénztárban tetemes hiányt tapasztalt, s azt fedezni nem birta, magát éppen ez okból szándékozott kivégezni, éppen akkor, midőn N. Anna hozzá bejött, és hogy azon lövés, mely N. Annát találta, magának volt szánva, s csak kezének reszketése miatt érte véletlenül N. Annát, — a vasúti társulat 16. sz. a átírása által kellő igazolást nem nyer, mert a pénztárviszgálat csak a fenforgó eset miatt történt, továbbá a pénztárnak vádlott meghallgatása, és igazolása nélküli átvizsgálásánál is vádlott terhére csak 53 írt. 17 kr. látszólagos hiány találtatott, mely üsszeg nagy részben már fedezve volt azon 38 frt. 88 kr. által, mely a 15 nsz. szerint vádlott részére ekkor a társulati állomásfonöknél volt, s az ennek leszámítása után fenmaradandó 14 frt. 29 kr. ha t. i. ez csak ugyan valóságnak tekintendő, vádlott által is fedezhető lett volna, ha másképen nem, azon összeg által melyen állítólag vádlott N. Anna részére ennek hazájába Csehországba leendő utazhatása végett — menet jegyet váltott. De ha ezen indok valónak bizonyult volna is be, ez még nem zárja ki a X. Anna irányában eltökélt gyilkossági szándékot, sőt ezen szándék a fentebbi előadottak után csak nagyobb megerősítést nyer azon feltéves által, hogy vádlott akkor, midőn N. Annára lőtt, már magában elhatározta azt, hanem ugyan azon indokból is — mit ő mentségére felhoz — hogy életének a tett után ő is véget vetend. Ezen előadottak szerint tehát kellőleg beigazoltnak tekinthető nemcsak azon kétségtelen tény, hogy N.Anna halálának bűnös okozója vádlott V. János volt, hanem az is, hogy vádlott ezen halálozást előre eltökélte, szándékosan okozta, miért is vádlott V. Jánost a gyilkosság bűnében bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kimérésénél egy részről terhelő körülményül vétetett vádlottnak a meggyilkolt N". Annáhozi rokoni viszonya, s a köztök létezett, s a gyilkosság alapokául szolgált szerelmi viszonynak — ezen rokoni öszszeköttetés miatti bűnössége; más részről enyhítő körülményül vétetett vádlott fedhetlen előélete, s azon zavart, és félig öntudatlan kedély állapot, melyben vádlott az öngyilkosság eltökkélése után a fenforgó bűnös tett elkövetésekor lehetett. Mely utóbl i körülmény szolgált indokul arra is, hogy a törvény által előirt halálbüntetés fogság büntetésre leszállitatott, s öt évi súlyos börtönre szabatott." Ezen ítélet ellen a tiszti ügyészség hivatalból, a vádlott pedig mind a bűnösség, mind a büntetés kérdésében fellebbezését kijelentette, s ez utóbbi azt következőleg indokolja. 1. Sajnálja, hogy a törvényszékitéletében a magyar törvény mellőzésével a hatályon kivül helyezett osztrák büntető törvénykönyvet vette zsinórmértékül, s azért azon hibába esett, hogy még a tiszti ügyészség honi törvényeink értelmében szándékos emberölést keres, a törvényszék vádlottat —mert ez az osztrák törvényben nem existál — gyilkosságért marasztalja el. De nem alhat fen indokai miatt sem ezen ítélet, mert az alanyi és tárgyi tényaliadékot tökéletesen helyreállítottnak mondja, ámbátor ezt a védelem minden irányban kellőleg és előzőleg megczáfolta, s itt az egész védelmet pontról pontra ismétli, végezetül azon alapelvre jutva ,,pure casuale homicidium nulla puniri debeaf. poena" s azért felmentetését kéri. — A kir. U. Táblán UéUeleU: ..A vádlott V. János ellen annak gyilkossági szándékának megalapítására felhozott gyanuokok határozott tagadása ellenében, más törvényes, s vádbeli gyilkosságot igazoló bizonylatok hiányában annak elitélésére jogszerű alapul nem szolgálhatván, vádlott az ellene emelt vád alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik ugyan, de tekintetbe véve azon körülményt, hogy vádlott vétkes gondatlanságból okozta N. Annának a pisztolylyali meglővés általi halálát, az életbiztonság elleni vétségben bűnösnek kimondatik, s e miatt az eddigi letartóztatásán felül még egy évi börtönre Ítéltetik, ekkép megváltoztatván, a vérdijra s egyébre nézve pedig az eljáró városi törvényszék ítélete helybenhagyatván, a per további eljárás végett sat." (1866. nov. 13. 7172. sz. a.) Jogeset. (Vége.) A régi magyar jog aiapján keletkezett osztályos s csere szerződésekben a magszakadás esetére, az óróködési jogot fentartd kikötések csak az ősiségi jogrendszer fenáltáig voltak érvényeseknek tekinthetők. Az írásbeli tárgyalás befejeztetvén a pétervásári cs. kir. szolgabírói hivatal mint biróság ez ügyben 1860 jun. 27-én 141. sz. a. következőleg ítélt: -.Felperes abbeli keresetétől, hogy néhai Zay Erzsébetnek végrendelete érvénytelennek kimondassék, s annak hagyatéka nékie általadassék, bíróilag elmozdittatik, s egyszersmind az alperesfélnek okozott bélyegköltség s ügyvédi munkadijjak fejében 12 frt. 10 kr. 14 nap alatti — különbeni végrehajtás terhe melletti megtérítésében s az ítéleti százalékban elmarasztaltatik." Indokok: mert I-ör az A. alatti csereszerződés, habár annak 4-ik pontjában a magszakadás esetérei örökösödési jog fentartatott: oly szerződésnek, mely szerződő feleket, vagy azoknak örököseit végrendelkezhetési jogaikban az átalános ptk. behozatala után is folytonosan korlátozhatná, nem tekintethetik, mert: a régi tör vénvek idejében keletkezett osztályos és csere szerződésekben bevett szokásként előforduló magszakadás esetérei örökösödést tárgy a z o kikötések érvényességüket csak a ddig tarthatták mig. m i g a nemesi ősi vagyon az ősiségi viszonyoknál fogva a szerzett vagyontól lényegesen különbözött, s ehezképest az Örökösödési rendszer is amazokra nézve, ezektől egészen eltérő, de jelenleg már tökéletesen hatályon kivül léptetett törvények szellemében gyakoroltatott. Azonban az 1852 nov. 29 én kelt cs. ny. par. által az ősi, és szerzett vagvon k >' '> z t addig létezett minden különbség megszüntetve levén, ebből önkényt következik, miszerint valamely örökhagyónak hagvatéka a ptk. behozatala után tisztán ősiségi alapon többé meg nem támadható: — s a régibb törvények idejében keletkezett osztályos vagy csereszerződéseknek erre vonatkozó kikötései érvényteleneknek tekintendők: annyival inkább, mert, 2-or azon örökösödési szerződések is, melyek az ősiségnek és abból folyó jogoknak eltörlése előtt keletkeztek, a ptk. behozatala után csak akkor tartották meg érvényüket, ha a fen hivatkozott cs. ny. par. 6-ik §-hoz képest legfeljebb hat hónap alatt azon bíróságnál, kit az örökhagyó halála esetében a hagyatéknak tárgyalása illetett, — bejelentettek: — de hogy felperesnek néh. Zay Sámuel, vagy illetőleg leánya Zay Erzsébet hagyatékára vonatkozó ily fél e és törvényes időben be is jelentett örökösödési szerződése lenne, az jelen