Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 27. szám

Pest, 18t>7. péntek april. 5. 27. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, rnrtalom • Örökösödési jogeset. (Folytatás.) — Büntető jogi eset (Véi : ) — Végrendeleti jogeset (Vége.) — Hivatalos tudnivaló. Örökösödési jogeset. (Schiirfenéder — Venczel ügy ) Közli Csemegi Károly ügyvéd ur. (Folytatás.) De nemcsak az egyszerű transactio minősiti e pert, hanem minősiti azt a tr&nsactiónak későbbi foganatosítása is. Mig az anyaperbeli semmis egyességhez járult a teljesítés, addig e mozzanat, nem foglalta el azon döntő helyzetet, melylyel ma bir. Most azonban a C) alatti direct megerősítéshez járulván az indirect helybenhagyás, az által, hogy az egyességben kikötött részt Pozsonyiné részint személyesen, részint a F. alatti meghatalmazással leihatalmazott férje által felvette: már a nagykoruságbeli egyességnek teljesítés általi megerősítése kétszeres mozzanatot és kettős súlyt gyakorol a helyzetre, s e két ténynyel szemközt a kétszeresen érvényesült transactio kétszeres hatálya áll az előtérben. Mellőzhetó-e ezen két szempont ? Törvényszerűség nem. E két mozzanat létez, s mig a törvény értelmében nem hárittatik el , addig oly meredeket képez, melyen nem lehet átugrani. Ha felperesnö azt hiszi, hogy ez elhárítható: a törvény meghatározza a módot, melyen ezen elhárítás eszközülhető. Am érvénytelenítse felperesnö saját factumat; kezdjen invalidatorius pert, de ne rejtse el egy álezimnek hamis rongya alá a valódi lényeget. A jogászat elemzésből, taglalásból áll ; a jogászati vegyészet — a bírálat — decomponálja a héjt, s feltalálja a beburkolt magot. Invalidationalis per áll a bíróság elótt; az „örökösödési kereset" csak a valódi tartalomnak és lényegnek hamis fénymáza. De talán csak én teszem e különböztetést, és saját erdekem szerint minősítem az elemeket és szarmazatokat, hogy a sophisták rendszereként egy már a priori készen álló fogalom vagy eredmény gépével erőszakoljam a gondolatot? Nem. A magyarországi jurisprudentia áll mellettem ; hazai törvénykezésünk archívuma, a kir. Curia tudománya tetie e különböztetést, én osak igénytelen tanulmányozója a hazai bóleseségnek, felkerestem azt mit legfőbb fórumaink donthetlen elv gyanánt megállapítottak. A kötések erótlenitését kívánó perről a kir. Curia 1822-ik évben Tornyallainak Gyürky elleni perében miud két tábla egyező ítéletével azt döntötte el, miként „ezen pert nem lehet járulatképen örökösödési keresetben mint ezzel össze nem férhet ő t tárgyain i." Tranactió lévén a felhozottak utána fen forgó kötés: a per ad invalidationem transactionis lett volna intézendő; mert érvényteleníteni kell előbb egy kötést, mielőtt az állítólagos jog, melyet ezen kötés alterált, kereshetővé válik. A kötés lehet sérelmes, lehet törvényellenes, s ha ilyen, invalidáltatik; de azt mint létező tárgyat flgye- j lembe kell venni, átugrani nem lehet rajta. Kivétetik in| nenaz„ipso jure nu11u m" mert ez nem létesít, s nem akadályoz semmit, seponáltatik és nem invalidáltatik. Alidon tehát a C. az A — azAA.— és a többi körülmények hozzájárultával az 5/. alatti egyesség a nullumok sorából kihelyeztetett: ezen egy ténynyel oly jogi existentiát nyert, mely a transactiók természetes folyományát képezi, s melyhez az is tartozik, miként azt — ha jogelenes volna is, előbb invalidálni kell, mielőtt az állítólag sértett fél visszavezethetné jogigényét a kötés előtti helyzetre. Mi vezette felperesnőt arra, hogy a valódi helyzet biztos tudása mellett valótlan czimmel inditotta meg keresetét? Erre a következő pontban fogok megfelelni: t. i. A Hat o tik kérdés fejtegetésében, mely így szól: Indítható volt-e ezen perazősiségi legf. ny. parancs értelmében? Az előbbi kérdés eredményét tekintve, a per valódi minőségének és czimének helyreigazítása után, a feleletnek kétségtelenül tagadónak kell lenni. Erre nézve Az 1852. nov. 29 ki legf. ny. páranc~ 16. §-a minden kételyt lehetlenit. A transactio, mely a birtok átruházásának alapjául szolgált, ,.,peregyesség" mely mellett a vitás igények kiegyeulitettek, nem képezhetik a megindítandó perek tárgyát. Megfigyelve az előbbeni taglalást, és szem előtt tartva, miként más az örökösödési kereset, és más a transactionak invalidatiója: a fentebbi pont nagy fontosságú gyakorlati eredménye csak most nyeri megállapítását. Felperesnö nem indíthatott ellenem keresetet, mert e keresetnek útjában állott 1839-évi jul. 9-én kelt peregyessége: ennek érvénytelenítésére pedig az ősiségi legf. nyilt parancs szerint nem engedtetetik meg a perelhetőség. Nagy fontosságúnak neveztem az ellenvetést, mert természeténél fogva : peremtorius. És ha nem helyeztem ezt jelen perbeszédem első helyére: az nem fontosságának alárendeltségéből, hanem azért történt, mert némely tényi és jogi előzmények helyreigazítása, némely elemek kimutatása volt szükséges, hogy azokból egyenesen levonható lehessen e következmény. Az 5-. alatti szerződés nem volt transactio. mert semmi volt; a semmi pedig nem gyakorol hatályt. Most e semmiből döntő tény lett: A C. alatti egyesség már nem semmi, hanem valódi transactio: ennek érvénytelenítése pedig örökre ki van zárva a perek sorából. Fölösleges a fonalat tovább szőni. Fölösleges a kérdés fejtegetése, miszerint az említett transactio peregyesseg-e és alapul szolgált-e a bírtuk átszarmazásának ? Mindkét kérdésre megfelelnek a lejedeimi leirat, a városi határozatok, s azon tény, hogy felperesnö azon transactio szerint anyjára háramlott vagyont ennek jogutódától visszaköveteli, tehát a transactio foganatba ment és tettleg megerösült. Megdönthetlen tény, miként peregyesség forog fen, mely véget szakított a hagyaték iránt fo27