Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 1. szám

2 jellemzésére, mikép ezen ősi jogintézményünk iránti tisztelet naponta jobban csökken, a régi bizalom függetlensége, részrehajlás lansága iránt jóformán egészen megszűnt. Ez a valódi tényállás. Künnyü belátni, mikép ezen jogi állapot összes társalmi érdekeink emelkedésére, s különösen vagyoni kifejlődésünkre, s a forgalom éltető erejének, a hitelnek mozzanataira a legkártékonyabb hatást kell hogy gyakorolja; miután a jogintézmények s a nemzetgazdászati tényezők közt a legszorosabb kapocs létezik. Kétségtelen, mikép az elszegényedésünk egyik legfőbb forrásául szolgál. Épen azért a mint már maga ezen súlyos jogállapot iselégséges ösztönül tekintethetik arra, hogy a mindenben bár csak fokozatosan is javulást előidézendő közjogi kiegyezés mielőbb létesitessék ; ugy más részt nem maradhatunk a legkomolyabb aggodalmak nélkül jövőnk iránt, ha a kiegyezés még tetemes késleltetésével vagy épen meghiúsultával, a reformokat eszközlő^codificatiónak is elmaradni kellene. Mi lesz jogbiztosságunkból, mi vagyoni állapotainkból, ha a jogi átalakulás még sokáig késnék? Lehet-e a jelen állapotot még sokáig eltűrni, a legnagyobb vagyoni veszélyek nélkül ? Lehet-e az állam fen tartás érdekében megengedni, hogy mint a lefolyt 6 év alatt, ugy még néhány évig igazságszolgáltatásunk és egész jogrendszerünk jelen nyomorúságaiban tespedezzen? Ezek megérdemlik minden szakértő s államférfiú legkomolyabb figyelmét s vizsgálódását. Magánjogi eset. ftuid juris azon esetben, ha egy bizonyos meghatározott összeg felett egy félnek megitélt póthit általa a póthit letéti tárgyalásnál az Ítéletben meghatározóit összegnél kisebb összegre letétetik ? és a póthitnek ekképen módosított letétele általában megengedhető-e vagy sem ? Közli Bróde Lipót jogtudor ügyvéd ur. S. bécsi kereskedői ház Pest sz. k. városa törvszéke mint fórum contractus előtt B. szegszárdi kereskedő ellen 161 frt. 82 kr. o. é összeg fizetése iránt kónyvkivonati keresetet indított, és felperes könyvkivonatának helyessége iránt a póteskü letételére késznek nyilatkozott. Ellenbeszédileg tagadta alperes a felperesi követelés valódiságát, ugy — ide nem tartozó — egyéb okoknál fogva a könyvkivonat, és a felperesi könyvek bizonyitási erejét is. A válaszban felperes segédei közül kettőt követelésének valódisága felett tanukul jelölt ki. A v i sz o n vá 1 as zb a n alperes a felperesi tanuk hitelességét megtámadta. — Pest városa törvényszékének f. 1836 april 23-án 213G9 számú végzésével elrendelt tanú kihallgatás azon eredményhez vezetett, hogy az egyik tanú határozatlan, a másik tanú pedig főnökének 161 frt. 82 kr. o. é. követelésének fenállása iránt egészen határozott vallomást tett. Ennek következtében f 1866 évi augustus 27-én 50594. sz. a. az első bíróság által azon Ítélet hozatott, mely szerint alperes a keresetbe vett 161 frt. 82 kr. tőke, kamatai és perköltségek lefizetésében azon esetre elmarasztaltatott, ha felperes a pótesküt leteszi arra, hogy a számlájában kitett és 161 frt. 82 krral felszámított tételek mind jogezimükre mind mennyiségükre nézve helyesek. Egyúttal az ítéletben kimondatott, hogy ha felperes ezen pótesküt le nem teszi, a követelés bebizonyitottnak nem fog tekintetni, s ennek következtében alperes a keresetbe vett követelés és járulékai fizetése alól felmentetik, és felperes a perköltségek megtérítésében elmarasztaltatik. Ezen ítélet indokai szószerint igy szólanak : ,,A kereket érdemét illetőleg F. és K. tanú tanuzása alperes tagadása ellenében az áruknak alperes kezeihez adására és a tartozás fenállására nézve a törvényszerű bizonylatot eléállitja, ily körülininyek között a kereseti követelés mennyiségének megállapithatása végett felperesnek az 1-40 ki XV. t.cz. 11 R 115 §-ban körülirt pótesküt oda itélni. és a jogi következményeket az eskü le — vagy le nem tétetétől függővé tenni kellett." Az első biróságu ítélet egyrészről sem fellebbcztetvén, felperes jókor átnyujtá abbeli kérvényét, melyben a póthitnek az Ítéletben meghatározott alakba u i letételét felajánlotta s annak kivétele végett a bécsi országos törvényszéket megkerestetni kérte, mely felperesi kérelemnek a bíróság részéről is hely adatott. Most következik a punctum saliens. Pest városa, törvényszékének f. i866 évi decz. 1-én kelt 71l<50 számú végzésével alperes arról értesült, hogy felperes a megitélt pótesküt a kitűzött hitárnapon azon módosítással tette le, miszerint követelése helyesebben (!) 151 frt. 82 krt. teszen. Ez a tényálladék. Ezen tényálladékhoz azonban felette fontos jogi kérdések csatlakoznak, a melyek eldöntésénél ajogászok véleményei szétágaznak, s miután az efféle esetek igen gyakran előfordulnak és a gyakorlatba mélyen bevágnak, megérdemli a fáradságot ezen kérdéseket fejtegetni s a szakembereket indokolt nézeteik közzétételére felszóllitani. *) A legközelebbi kérdés már most az: hogy áll most a dolog? Ki nyerte meg a pert, felperes vagy alperes? Eddig kartársaim közül többen, kiket véleményük iránt megkérdeztem, akkép nyilatkoztak, hogy felperesnek kellett megnyerni a pert; nem 161 frt. 82 kr. összeg erejéig ugyan, hanem csak a 151 frt. 82 kr. s járulékai t. i. a 151 frt 82 krtól járó kamat és megitélt költségek erejéig Ebbeli állításukat azzal indokolják, hogy a plusban a minus is benn foglaltatik, ha tehát a póteskü 161 frt. 82 kr. o. é. erejéig meghatároztatott, abban mindenesetre a 151 frt. 82 kr. o. é. összeg is benfoglaltatik. Ehhez még azon körülmény is járul, hogy felperest csak kényszeríteni nem lehet jogával élni, és ha a 10 fi t. o. é. összegről lemondani akar, ezt tőle senki meg nem tagadhatja. Én azonban éppen az ellenkező nézetben va*) Fel is kérjük ezennel a szakértőket, hogy az igen tisztelt dolgozó társunk által itt szőnyegre hozott kérdések megvitatásához járulni szíveskedjenek. Egyáltalában jogéletünk tökéletesb kifejlődése, s törvénykezési bajaink enyhítése nagyon is igényelné, hogy szakférfiaink a vitás, s kételyes kérdések fejtegetésében nagyobb tevékenységet fejtenének ki. Klvitázhatatlan, mikép jogi hiányaink s bajaink orvoslása más egyébb tényezőkön kivül, ügyvédi osztályunktól s különösen annak szellemi tevékenységétől is — és pedig nagy mérvben feltétele'ztet i k. Jó lenne eziránt tisztára jönni és a bajok forrását nem mindig és egyedül más tényezőkben keresni. Szerk-