Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 1. szám

3 íryok, t. i. azon nézetben, hogy jelen esetben felperes vesztette a pert, és köteles alperesnek a póteskü le nem tétele esetére bíróilag megítélt költségeket különbeni végrehajtás terhe mellett megtéríteni, Nézetem indokolására hivatkozom az ítélet szószé rinti t a r t al m á r a, annak szellemére, t. i. az i télét indokaira (melyeket valóban az Ítélet szellemének lehet nevezni) és a dolog természetére. A mi az Ítélet szószerinti tartalmát illeti, az világosan mondja, hogy alperes csak azon esetben lesz pervesztessé, ha felperes (nem talán valamely tetszésétől függő, hanem) az Ítéletben meghatározott pótesküt leteszi. Hogy felperes ezt nem tette, világos, mert ő nem afölött tette le a pótesküt, hogy a számlájában előforduló 161 frt. 82 kr. összeg helyes. A mi az itélet szellemét t. i. az Ítélet indokait illeti, világos, hogy a pesti városi tvszék F. és K. tanuknak esküvel megerősitett vallomásaikat magukban véve alperes elmarasztalására elegendőknek nem tartotta, mert más különben a jelen per kimenetelét a felperesi póteskü le — vagy le nem tótelétől függővé nem tette volna. A felperesi póteskünek a tanúvallomásokat kiegésziteni kellett. Történt-e ez? Nem. De még több, afelperes által csupán a 151 frt. 82 krra letett póteskü még a tanúvallomásokat saját erejükből kiforgatta vagy legalább felette gyöngítette. Hisz, ki tudhatja, váljon felperes az egész 161 frt 82 krnyi összegre a pótesküt le nem tehette vagy csak letenni nem akarta-e? Az emberi birónak , a ki felperes szivébe nem nézhet, az általános ész szabályai szerint fel kell tennie, hogy felperes le nem tehette, mert át nem láthatni, felperes igaz esküt mi okból nem akar letenni? Ha azonban a dolog igy van, akkor felperes a tanuvallomá=okat a 161 írt. 82 kr. o. é. összegre nézve erejükből kiforgatta, a tanúvallomások valótlanoknak mutatkoznak, és az itélet indokai megvannak ingatva, vagy más siavakkal, az ítéleti indokok feltevései elő nem állottak. A mi végre a dolog természetét illeti, az véleményem szerint szintén határozottan nézetem mellett szóll. Csak egy példát hozzak fel. Köztudomású dolog az, hogy ha felperes c?ak részben is pervesztes lett, a bíróság alperest vagy egészen a költségek megtérítése alól felmenti, vagy ezen költségeket legalább tekintettel felperesnek részbeni pervesztes létére mérsékli. Váljon ez vagy amaz történt volna, és ez utóbbi esetben miképpen mérsékeltettek volna a perköltségek, ha a bíróság már eleitől fogva felperesnek részbeni pervesztes létét tudta volna, későbben épen meg nem határozható. Mily jogalapon lehetne tehát a jelen esetben az itélet végrehajthatását kimondani ? Ezek állitásom indokai. Ennyit, a mi a jelen esetet illeti. Jelen czikk bevezetésében felemiitett második kérdésre áttérek : valljon egyáltalábaa a póteskünek ekképen módosított letétele megengedhető-e vagy sem? A megkeresett bíróságtól ezen jogot határozottan megtagadom A megkeresett biróságnak nem szabad vizsgálnia, az puszta gép, és a hozzá intézett megkeresvénynek vagy teljesen eleget tennie, vagy a netán ellenálló akadályokat a megkereső bírósággal közölnie kell. De még a per bíráját sem tartom arra feljogosítottnak, az itélet hozatala után a póteskünek módosított utoni letételét mengedni, mert ez a hozott itélet általa másik f é 1 r e h á r o m 1 o 11 jogokkal e 11 e n k e z i k. De másrészről az ellen semmi akadály fenn nem forog, hogy a bíró maga az Ítéletben a megítélt póteskü módosításának lehetőségét mondhassa ki, de ezen esetben a módosított eskü letét elének jogkövetkezményeit! s itélet ileg ki kell mondania. Az egyes esetnek különszerüsége eziránt tájékozásául fog szolgálni. J o g c s e t. A tulajdonos magán levele, melyben jószágát leendő hitelezőjének bizonyos hitelezés esetében eladottnak tekintetni nyilvánítja adásvevési szerződésnek nem tekintethetik Érvénye annál kevésbé lehet, ha az állítólagos szerződés betöltését követelő fél a kérdéses birtokot annak idején át sem vette, a tulajdoni jogot magára át nem irattá. Az ily állítólagos szerződéstől önkénytes ellállásnak tekintendő, ha a foglaló kétszeregc megítélése végett per inditatott, s megítélése után a kielégítési sorozatba való felvétele elfogadtatott. Perpatvarkodási büntetésnek nincs helye, ha a kereset egy időben különbféle czim alatt nem emeltetett (III tör. II. B, 70. cz. 1. §.) Örök adásvevési szerződés betöltési per tárgyát nemesi ingatlan bírtok képezvén, ily per a csőd bíróság illetőségéhez nem tartozik (1840: 22. t. cz. 3 §. a. p.) C s u zy Já nos Gsarada István mint M o t es i cz ky László gondnoka elleti 1864 jan. 7-én 27 sz. a. beadott szerződés teljesítése iránti keresetében előadja, miszerint Motesiczky László adósságokba keveredvén, hogy ezektől, különösen az A. a. Singer Lipót féle 5000 frtos váltó követeléstől meneküljön, törtónt megalkudás után 1859. febr. 7-én kelt B. a. levelében kijelenté felperesnek, hogy pereszlényi birtokát neki 3000 frton eladottnak tekinti azon esetre, ha felp. e vételbe belenyugvását az A. a. váltónak beváltása által tanusitandja, a midőn is azon 5000 frt. foglalónak fog tekintetni. Ezen feltételnek felp. az 5000 írtnak kifizetése által meg is felelt, Motesuzky azonban ezen adósságától is menekülvén, a birtok átadását addig húzta halasztotta, míg tékozlás folytán gondnokság alá helyeztetett. Miután pedig gondnoka a birtok átadásáról hallani sem akar, azon jog elv szerint: contractus contrahentibus legem ponit; kéri felperes Gsarada István zárgondnokot a kérdéses szerződés betöltéseképen a pereszlényi jószágnak a 30000 frt. vételárnak, az 5000 frt. foglaló, ennek 1859 jan. 12-tól járó 6 "/„ kamatai és egyéb betudandók betudása melletti lefizetése mellett járu lékostóli birtokba adására, annak telekkönyvi átíratására és perköltségek megfizetésére kötelezni. E11 e n i r a t á b a n alp. gondnok ellenveti, hogy felperes egy dolgot két uton keres, sőt az iránt 3 különböző igény t támaszt: 1-szűr a 2-ik sz a. keresetlevél tanúsítása szerint a foglaló kétsze.regét követelte, melytől azonban 3. és 4. szerint elüttetett; 2-or az 5000 frtnyi foglalót telekkönyvileg biztosíttatni kívánta és 3-or jelen keresetével a pereszlényi birtok tulajdonát keresi. Ezen keresete felperesnek annál inkább alaptalan, mert a pereszlényijószág végrehajtásilag elárvereztetvén, a 6 sz. a. árverési jegyzőkönyv tanúsítása szerint ő az árverezőkhöz csatlakozván: ezen tette által a vételtől elállott. De a kereset nem is tartozik a kir. ker. Tábla illetősége alá, hanem Nyitra megye telekkvi törvszékéhez. mert szerződés betöltésről a hol szerződés nem létezik, szó sem lehet. Az A.a. levél csakajánlat,melyetCsuzy János soha alá sem irt. Két oldalú szerződés pedig csak mindkét félnek aláirása által jöhet létre. Azonkívül felperes állítólagos szerződé-