Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 26. szám

Pest, mi. kedd april. 2. 26. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, f-irt ilom: Örökösödési jogosét. (Pdtytatás.J — Büntető jogi esec. (F lytatas )— Végrendeleti jogeset. — Hivatalos tudnivaló. Örökösödési jogeset. (Scharfenéder — Venczei ügy.) Közli Csemegi Károly ügyvéd ur. (Folytatás.) A negyedik kérdés jelen vitás ügyben következő : S z ú k s é g e s volt-e n é h. Wenczel Grottfried végrendeletének érvénytelenítésére külön pert indítani? E kérdés vitatása tán fölösleges is, miután a jogérvényes egyesség, s ez által a végrendletnek hatályon kívüli helyezése igazolva van, és ezzel a másodszori érvénytelenítésnek nem maradt többé tárgya. Ha mindazonáltal egy külön pontot szentelünk e kérdésnek is, ez még sem történik csupán theoretikai indokból. Nem vitatom a tételt, mely a világ egyetemes jogászata által már eldöntve van, s mely az összes, átalános jogélet res judicátá-jává vált, s ezen szabályban csúcsosodik: „A kereseti jog elévülhet, de az ellenvetés soh a." Nem taglalom részletesen azon második tételt sem, mely souverarn hatalommal érvényesült a tudományban, törvényben és a forumokon, s mely szerint: „A. birtokos soha sem tartozik saját birtokának védelmére — a megtartásra — pert indítani." Ez oly absolut két szabály, melyet semmi ok, semmi helyzet, semmi körülmény, semmi szín, semmi ürügy nem változtathat meg. A jogi felismerés körében nincs kivétele szabályok alól; itt Savigny és Dalloz, Puchta és Troplong — itt minden jogász és bíró egyetért. E két tétel az ész föltétlen követelésének szavakba foglalása: „la raison écrite" mint a franczia jogászok mondják, vagy is a dolgok természetéből levont oly megállapítás, melynek ellenkezője észszerúleg nem képzelhető. E szabályok felett az acták berekeszvék ; a discussionak itt sem tere, sem tárgya többé. Csak annyit emlitek meg, miként e két uralkodó szabály lengi át az ősiségi nyilt parancsot is, mely csak a keresetek megindithatására tüz ki határidőt: mig az „ellenvetésre és a birtok oltalmazására" nem ismer keresetet, s ebből kifolyólag nem ismer az ilyetén keresetek megindítására zárhatárnapot. Nézzük e törvénynek 3. 4. 5. 6. 10. 11. §§ait, mindenütt „k e r e s e t," ,,k ö v e te 1 és," ,,igény" mindenütt „bir to k szerzés" említtetik, sehol megtartás, oltalmazás, védelem. A törvény szövegében használt szavak, sőt gyakran a szavaknak egyes hajlitásai, némelykor egy rag, egy egész rendszert jelölnek. Azon szavak hátteréből, melyek az 1852. nov. 29-ki legf. nyilt parancs emlitettszakaszainak expositiójában majd a jogszerzés alanyait, majd az igényelt jog tárgyát jelölik, egy rendszer tűnik elő, mely a fentebb emiitett két elvnek világos kifejezése. A felhívott szakaszok ,,keresetről," „igényről" szólnak; megszo ritják a kereseti jogot vagy megszüntetik az igényt: de nem szólnak „védelemről," „megtartásról," mert a tör| vényhnzas azon általános érvényességű elv uralma alatt állott, mely azt rendeli: miként a megtartáshoz nem szükséges kereset, s a birtok tényében be van foglalva ennek akkori védelmezési joga, mikor a birtok más által megtámadta tik. Csak egy kis behatás a dolog természetébe, s a birtoklás tényének — detentio corporis cum animo doi: ini — és a birtok iránti keresetnek találkozása egy szennyben, a lehetetlenség legkiáltóbb színeiben álland előttünk. Soha talán nem fejeztetett ki remekebbül e tan, mint Savigny lángészszel keresztül vitt munkájában, mely ,,Das Recht des Besitzes" cziui alatt világszerte ismeretes. „A birtoklás tudalmában — mondja a halhatlan jogász — szunnyad és elrejtve van a birtoklás „joga, mely csak akkor ébred fel cselekvőségre, és mintegy lefejtetik a birtokból, midőn ez megtámadtatik." Én birtokoltam; és e ténynél fogva, a nélkül, hogy megtámadtatásom előtt contestatioról szó is lehetne, — nem tartoztam saját birtokom védelmére, és birtoklásom folytatására keresetet indítani, sőt ezt nem is tehettem. Ismétlem, miként a jelenleg fen forgó ügyben nincs többé gyakorlati hatálya e fejtegetésnek, de ellenfelemmel szemközt a téveszmének rectificatiója nem minden ok nélküli. Mi a kereset megindításának netaláni gyakorlati vonatkozását illeti, ez el van hárítva az által, hogy az újított perben egy teljesen érvényes egyesség került a szőnyegre, s a kérdéses végrendeletnek a felek egyező akarata általi félretétele, valamint a birtoklásnak a megerősített egyesség alapjáni megkezdése ós folytatása begyőzve lett. Mit kértem volna érvénytelenitetni ? A végrendeletet, melyet érvénytelennek állapitottak meg az örökösödésre jogosított önjogu felek ünnepélyes jogi cselekményükben ? A végrendeletet, melyet elenyészettnek mondott ki a városi tanács, s melyet az egyesség által fölülmultnak határozott? A végrendelet érvénytelenítésére indítottam volna pert, melyet minden hatályból kihelyezett 0 Felsége midőn a belőle támadott viszályt a felek barátságos egyessége által megszűntnek méltóztatott kimondani. E végrendelet érvénytelenítésére nem kellé többé per: ez, 1839-ik évi július 9-ik napjától fogva nem létezett és tetszéletének galvanicus felébresztése csak a jogalapok és okmányok elhallgatása által válhatott pillanatnyi lehetőséggé. Ha az annyaperben felmutattak volna okmányaim, s ezekből kiderült volna, miszerint Wenczel (rottfried végrendelete jogerővel van megszüntetve, a mint ez kiderült most: akkor a Hétsz. Tábla nem mondta volna, miként — a már régen érvénytelen végrendelet érvénytelenítésére külön pert kellé vala indítanom. A végrendelet nem létez, az érvénytelenitettnek másodszori érvénytelenítése nem bír helyes értelemmel. Az ötödik kérdés ez: Mia folyamatban lévő pernek valódi czime? 26