Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 22. szám

állításra, hogy felp. nagykorusitása után egy év alatt apja cselekménye ellen fel nem lépett — megjegyeztetik, hogy ilynemű rendelkezés a törvényekben nem foglaltatik, de ily felszólalás felesleges is volt, mert a sérelmes elidegenítés ellen a türvszék rendeletéből a felszólamlás megtörtént, s a per meginditatott. Azon állításra, hogy a gyámnak is lehet terhes de okszerű elidegenítéseket tenni, megjegyeztetik, miszerint valótlan, hogy a honi törvények bármily terhes szerződések kötését s birtok elidegenítéseket megengednének ; minthogy tehát az A. alattiban foglalt elidegenítési ok megczáfoltatik az által, hogy az elidegenített birtok árán más birtok nem szereztetett, annálfogva alpereseknek erre fektetett védelme helytelen. Az ellenvégiratban alperesek a viszonválaszban felhozottak ismétlése mellett kérik magukat a kereset alól feloldatni s felperest költségben elmarasztaltatni. Ezekután Ungmegye törvszéke 1864. máj. 7 én 2468. sz. a. hozott Ítéletével felp. keresetével elmozdittatott, s 20 frt 83 kr perköltségben elmarasztaltatott. Ezen ítélet ellen felp. semmiségi panaszszal egybekapcsolt felebbezésében előadja, hogy helytelen a Verb. H. K. I. R. 112. cz. 3. §. és 124. cz. 5. §-ból vont ama kö vetkeztetés, miszerint a zálogba adás elidegenítésnek nem volna veendő, a mennyiben kivált az ősis. par. 22. értel4 mében a kiváltási határnapok meg nem tartása esetén a zálogos birtoklási czimet örök birtoklás váltja fel, de még helytelenebb azon következtetés, miszerint a gyámnak gyámoltját érdeklőleg terheket vállalni és annak javait tetszése szerint kezelni lehetvén, az A. a. szerződést ez okból félrevetni nem lehetne, mert az A. alattiból kiderül, hogy abban más ok fel nem hozatott, minthogy az elzálogosított helyett más birtokot szerezni szándékozik a gyám, azonban más birtok nem szereztetvén, a terhelési czim koholt volt, s így a felhozott 124. cz. 5. §. jelen esetre nem alkalmazható. Ezeknél fogva kéri az e. b.itélet megsemmisítése mellett a kereset értelmében hozni ítéletet. A kir. it. táblán ítéltetett: „A semmiségi panasznak helye nem találtatván, az e. b. ítélet annak indokaiból jóváhagyatik, s a per illetőségéhez leküldetik," (1865. jan. 30-án 12147. P. sz. a.) Ezen táblai ítélet ellen felp. hasonlóan semmiségi panaszszal egybekapcsolt felebbezést nyújtott be, ugyanazon okok ismétlése mellett, melyeket a perben s az e. b. ítélet elleni felebbezésében már előadatott. A kir. Hétszem. táblán ítéltetett: „Minthogy az A. a. zálogszerződés 1844. jul. 15-én kelt, midőn az apa által fiát illető anyai javak kezelése és okszerű alaponi megterheltetése tekintetében az akkori törvények szerint gyámhatósági engedély mulhatlanul szükséges nem volt, s mivel az A. a. szerződés okszerűtlennek nem vehető, — ennélfogva az A. a. zálogba adás törvény által tiltott cselekvénynek, s azért egyszerűen félretehetőnek nem tekintetik ugyan — de mivel alperesek nevében Markos György ügyvéd 1854. oct. 17-én beadott ellenbeszédében a kereseti javak zálogos voltát és mint ilyennek alperesek kezére jutását és menyiségét elismerte, egyedül a helyiség kimutatását követelvén, minden a zálogos évekre való tekintet nélkül a követelt zálogság feloldását megajánlotta; s a periratok szerint ezen Markos G-yörgy 1858. évig, tehát akkor is, midőn fentidézett ellenbeszédét beadta, alperesek rendes ügyvéde volt — ámbár ügyvédi megbízó levele az ellenbeszédhez nem csatoltatott is — mindazonáltal miután fenirt minőségénél fogva tett perbeni bemondása alperesek által az akkor hatályban volt perrendtartás szerint megengedett ügyvéd vétsége miatt előbbi állapot'nai visszahelyezés ál-J Nyomatott Festett, 1860. Kocsi Sándor állal. (Érkbty, Galyóc tal nem orvosoltatott, a későbbi bemondások általi megmásitás, mint szabályellenes és elkésett, helyt nem fog — a helyiség pedig felperes által kimutattatván — ez ellen alperesi részről ellenvetés nem tétetett — mindezeknél fogva alperesi részről az ellenbeszédben foglalt nyilatkozat alapján alperesek a kereseti 24*/^ hold birtoknak a leteendők letétele mellett felp. részére való kibocsátására köteleztetnek, s egyszersmind alperesek utasíttatnak, hogy a rajtfekvőség tekintetében felszámitási keresetöket ezen Ítélet kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt beadják, ellenkező esetben annak lefolyta után a felp. által állított 970 pfrt vagyis 1018 o. ért. rajtfekvőség letétele mellett a megítélt birtoknak visszabocsátására végrehajtás terhe mellett is köteleztetnek. Ellenben felp. haszonvételi keresetétől elmozdittatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. Végre miután Polányi István felp. ügyvéd a kir. táblai ítélet elleni felebbezésében és ehelyütt egyébkint szabályellenesen beadott 11262. sz a. kérvényében a perbeli bíróság ellen sértő kifejezésekkel élt, ezek birói helytelenítése mellett rendeltetik, hogy azokért az eljáró e. b. által törvényszéke színén irt Polányi Istvánnak a rosszalás tudtul adassék. E szerint mindkét alsó bírósági ítéletek megváltoztatván, a per illetőségéhez leküldetik. Mely pernek sat."(1865. decz. 15-én 7771. P. sz. a.) Hg. Eszterházy—Zichy ügyben. Lapunk f. é. 18. számával szétküldött gr. Zichy-féle nyilatkozatra vonatkozólag Palkovics Károly ur, hg. Eszterházy nemzettség javaira legkegy. kinevezett zárgondnok által Bécsből következő levéllel kerestettünk meg : Tiszt, szerkesztő ur! A „Törv. Csarnok" 18. száma mellett szétküldetett azon nyilatkozat, melyet n. m. gr. Zichy Ferencz ur, az általam mint a fömlt. Eszterházy herczegség vagyonára legfelsőbb helyen kirendelt zártartó, ugy a hitbizományi és utógondnok ő Excellentiáik által a főmlt. Hétszemélyes táblához beadott biróküldési folyamodás tárgyában Pozsonymegye törvényszékéhez, a főm. táblához felterjesztés végett intézett.Mivel pedig e n y ilatkozatu biróküldési folyamodásnak a gr. Zichy-féle administratióra vonatkozó tételeit, elferdített tényeknek, igaztalan rá fog ásokn ak. légből kapott koholmányoknak és rágalomnak nevezi, s az administratió működése idejét a herczegi ház arany korának állítja; hogy Ön becses lapja olvasói addig is, mig az indítandó perekben a tények és azok jogminöségei bíróilag constatáltatni fognak, mind a kérdéses tények mibenlétéről, mind az ugy nevezett arany korról alapos fogalommal bírhassanak, ide mellékelem kellő példányokban azon : Fekete könyvet, mely mult évi őszszel a gr. Zichyféle igazgatás alatti tények igazolására névtelenül keletkezett röpirat czáfolatául íratott, s mely fekete könyv tartalma mindeddig az illetők által — mert lehetetlen a czáfolat — czáfolatlanul hagyatott. Legyen szíves On becses lapja mellett e fekete könyv egyes példányait mind azok számára megküldeni, kiknek az elől említett nyilatkozat megküldetett. — Megkülönböztetett tisztelettel. Kelt Bécsben, márt. 6-án 1866. Palkovics Károly, m. k. legfelsőbb helyen kinevezett zártartó. Ezen kívánatnak annál nagyobb készséggel kívántunk eleget tenni, minthogy teljesen belátjuk igazságosságát s méltányosságát annak, hogy az érintett súlyos vádakra a válasz adhatás olvasóink előtt ugyanazon az úton, tehát hason fegyverekkel elzárva ne legyen. Azonban a pesti cs. k. Rendőrség a Bach-féle sajtó rendelet 9 §. alapján a k érdéses Fekete könyvnek lapunk mellékletekénti szétküldethetését ineg nem engedte. Ennek folytán azon Fekete könyv t. előfizetőinknek külön s közvetlen postai uton küldetett meg, vidéken ugy mint helyben is. szerkesztőség. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. y és Kocsi nyomdájában.) Hat-piac* és al-dunasor sarkán, 9. si. a.