Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 23. szám

Pest, 18Ö6. kedd márt. 20. 23. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Az első évnegyed e napokban lejárván, évnegyedes előfizetőink tisztelettel felkéretnek, évnegyedes előfizetésük megujitása iránt mielőbb rendelkezni. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. XVIII. Nézetünk szerint már az eddigi fejtegetések 1 s közlött törvényhozási adatok is, elégséges bizonyítékai I annak, mikép a szóbeliségnek valódi közvetlenségre I fektetett rendszere épen nem szolgáltathat alapos okot I aggodalmakra aziránt, hogy a felek készületlenül kénytelenek a tárgyalásra megjelenni, hogy viszonos védelmük biztosítva nem leend, hogy az ügy kellő felvilágosítást nem nyerhetend, tehát hogy alapos ítélet hozatal is eszközölhető nem lenne. Mint láttuk, a törvényhozások már az előiratozás czélszerü szabályaiban is képesek az érintett jogkiszolgáltatási fontos érdekeknek kielégítő biztosítékokat nyújtani. Ezeken kívül azonban vannak az iratozásnak még több más eszközei is, melyek az alapos igazságszolgáltatás hivatásának biztosítására, szinte a közvetlen szóbeliség rendszerében is alkalmazhatók. Legelőször is az u. n. indokolt indítványok — conclusions motivées rnegemlitendők, mint olyanok, melyek a közvetlen szóbeli tárgyalást megelőzve, még szorosan az előiratokhoz tartoznak; ámbár az előiratoktól jogi hatályukra, s rendeltetésükre nézve lényegesen különböznek. Az előiratokhoz tartoznak, mint mondottuk, mert mindenütt, hol divatoznak, néhány pár nappal a tárgyalás előtt adatnak elő; s e tekintetben az utolsó iratokat képezik. A mi jogi jelentőségüket illeti, ez az előiratokénál kétségtelenül fontosabb, mert az egész peres ügy vagy vita tárgy állapotára kiterjeszkednek ; tartalmazzák összevont, sommás előadásban nemcsak a tényállapot kifejtését, hanem a jogi tekintetek s alapok vázlatát is; mihez még mind két részről a petitum határozott előadása járul. Ugy hogy ezen vég indokolt iratok szolgálnak azon szempontok kifejezéséül, melyek felett a bíróság ítélet hozatalánál határozand. *) Azonfelül ezen iratok nem szolgálnak többé kizárólag a felek magán felvilágosítására, előkészítésére; hanem rendeltetésük odáig terjed, hogy magának a bíróságnak is tudomására hozatassanak, tehát hogy annak is útmutatóul, felvilágosításul szolgáljanak a tárgyalásba veendő ügy állása iránt Ez okból ezen zár indítványok mindenütt a bíróságnak átadandók, hogy azokból legalább is az elnök tájékozást nyerhessen. Ezen mind tartalmi, mind egyéb jelentőségük s hatályuk okozza, mikép Francziaországban a mily mértékben az előiratok, előbbi czikkjeinkben bőven elősorolt hiányaik következtében hitelüket s tekintélyüket elveszték, puszta formalitássá alakultak; épen oly aranyban — az indokolt indítványok ott átalános elismerést s nyomatékos súlyt vívtak ki magoknak. ') Es ezen tényvázlat — qualités név alatt magába a birói Ítéletbe Í9 bejön, készítve a', avouék által —Fr. oiS'agban. És innen van, mikép Fr a n c z i a országban az előiratok rendesen minden ügybeni használatukra nézve, mint feleslegesek megszüntetése ugy szólván átalában sürgettetik; másrészt kitűnő szakférfiak által inditványoztatik, hoeiy az előiratokat az u.n. conclusions Motivées helyettesítsék, 2) s e czélból nagyobb terjemre emelve, kellően reformáltassanak, tartalmuk s hivatásuk szabályoztassék. Innen van, mikép azokat a joggyakorlat Francziaországban azon törvényszéki körökbe is bevezette, honnan minden írásbeliség kizáratott t i. a kivételes, u. n. sommás ügyek tárgyalásába, hol az idézésre azonnal szóbeli tárgyalásnak kellenék következni, de azt megelőzőleg a felek képviselői rendesen mindig conclusions motivées — iratokat használnak. így hasonlóan Brémában rendesen minden ügy a törvény szerint minden elő- s más iratozás nélkül közvetlenül szóbeli tárgyalásba veendő ; de az ügyvédek által mégis puszta gyakorlatból az ügy egész tény- s jogi állását felderítő zárinditványok használtatnak. Mind — kétségtelenül — a Conclusions motivées hasznossága s jelentősége melletti érvek s bizonyok. Innen van végre, mikép ezen intézményt a legújabb törvényhozások átalában el fogadandónak találták. 3) Azonban ezen záriratok a törvényhozásokban különböző helyet foglalnak el; mi a ordificatióra hivatott törvényhozás által kellő figyelemre méltatandó. Genfben, Hanovérában stb. melyek a fr. rendszerreformjait képviselik, rendesen (de regula) minden ügy — mint fent előadtuk — az idézés után minden írásbeliség nélkül a közvetlen tárgyalás teremébe kerül; és csak a szóban forgó conclusions motivées előzik meg a tárgyalást. Ellenben Francziaországban rendesen minden, ügyben előiratozás használandó; és ezen kívül még a zár-indokolt indítványok is mindig elkészítendők. — Ez lényeges különbséget képez, mert az előbbieknél minden írásbeli előkészület hiányozván, az indokolt indítványok hasznossága, sőt szükségessége, az ügy felderítése, a felek tájékozása végett, önmagától elő áll; míg Francziaországban előiratok és zárinditványok együtt, tehát kétféle *) 11 n' est donc pas de reformé plus desirable — mond egy kitünö fr. jogtudós —que la suppression de ces inutiles écritures — — mais en supprimant les défenses (előiratokat) en ramenant tout es les fiffaires á la procedure sommaire — il faudrait dans toutes les affaires rendre obligatoire la signification préalable des oonclusions. Philos. delaProced. Civ. pag. 456. R. Bordeaux. 3) így a Genfi Codex art. 87. Olasz orsz. art. 159. H a n ovérai perrend §$ 184. 191; 1864-i Porosz terv § 306—309.hol P a r t e i a n t r ág e neve?.et használtatik ; Bajor térvárt. 218. Schlussantráge nevezettel; Ham b. $ 33. Schriftliche G rund1 a g e n czim alatt; a közönséges Német perr. terv ezen üdvös intézményt nem fogadta be ; 241. $ Schlusschriftsatze iratokról szól ugyan, de ezek csak pótiratok az előiratok utan is még kételyes tények felvilágosítására, — az uj S z á s z s b a d e n i codificatiók sem fogadták el. 23