Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 20. szám

80 ezen követeles valódiságát bebizonyító marasztaló birói határozatot felmutatni nem képes. 3) A 125 frtnyi tőkekövetelést járulékaival együtt felp. a D. alatti marasztaló határozattal törvényszerüleg igazolta. 4) Az alperesek által tagadott A. B. és G. szerinti követelés valódisága pedig ezen kir. váltótörvényszék által a fentebbiek szerint birálat alá vétetvén, ezen követelés valódisága bebizonyitottnak veendő, mertDolanszky Ferencz, Starczer Antal és Linka Károly tanuk vallomása szerint néh. Gruber József ezen követelés valódiságát tanuk előtt nyiltan beismerte; mert továbbá annak biztosításául neki a B. alatti adóslevélben is érintett 100 frtos biztosítéki kötvénynek az illető hivatal téritvényével ellátott s hitelesített másolatát kézizálogul átadta, s a Linka Károlynál volt 1000 frtos biztosítéki kötvénytéritvényt a Linkát nem illető feleslegre nézve az A. B. és C. alatti adóslevelek biztosítására is lekötötte, mint ez Dolanszky Ferencz, Starczer A. és Linka Károly tanuk vallomásaiból kitűnik, mi szintén a kérdéses adóslevelek valódiságát kétségtelenné teszi; mert végre Dolanszky Ferencz, Lechner Ferencz és Berger Kristóf tanuk vallomása szerint felperes követelése 1864. aug. 23-án, tehát még Gruber József életében a zálogházi tőkékkönyvében feljegyeztetett, a nélkül, hogy ez ellen Gruber József, kinek mint zálogházi tisztviselőnek és legközelebb érdekelt félnek erről tudomásának lennie kellett, felszólalt volna. 5) Hogy a kérdéses biztosítéki kötvényeknek az illető hatóság téritvényével ellátott, és hitelesített másolatai még az alperesek részére eszközlött foglalások előtt felperesnek, jelesül a 100 frtról szóló egyedüli, az 1000 frtos pedig Linka Károlylyal közös birtokában volt, ezt Dolanszky, Starczer és Linka tanuk igazolják. Dolanszky, Lechner és Berger tanuk vallomásai pedig az iránt sem hagynak fenn kétséget, hogy ezen az adós által felperesnek követelése biztosításául közvetlenül, illetőleg közvetve átadott másolatok magokat az eredetieket képviselték, melyeket az adós kézizálogul azért nem adhatott át, mert azok a biztosítéknak a hivatalos kötelék alóli feloldásáig az illető hivatal által visszatartattak. De, ha ez igy van, és ha bizonyos az is, hogy kérdéses biztosítéki kötvények épen ugy elzálogosíthatok, mint bármi más ingó vagy ingatlan jószág, akkor az sem szenvedhet kétséget, hogy a többször említett másolatoknak felperes részére a visszatartott eredetiek helyett közvetlenül, illetőleg közvetve történt átadása, illetőleg a tettleg át nem adhatott eredeti kötvényeknek jelképeni átadása törvényszerű zálogjogot megalapított, mely pedig az alperesek részére történt foglalásokat jóval megelőzte. Végre 6) Ezen zálogjog a vtkv. L r. 198. §-ban előirt megtartási jognál fogva a 125 frtnyi váltókövetelésre is kiterjedőnek volt veendő. Mindezekhez képest sat. Alperesek ezen végzést felebbezvén, a kir. v ál tófel tör vsz ék azt az abban felhozott okoknál fogva 1865. oct. 11 én 4759. sz. a- kelt határozatával helybenhagyta. Alperesek közül Luky Babét és Meyer Ferencz a feltörvszéki határozatban sem nyugodván meg, semmiségi panaszt nyújtottak be, melyet azonban a kir. Hétszem. tábla törvényes semmiségi ok hiányában 1865. decz. 23-án 593. sz. a. hozott határozatával visszautasította. Ezen jogeset alkalmából tehát meg lett állapi t v a: ^ '78«(*jeíeíi?euj> NaAer&itit kétazer — kedden és pénteken. — E1 ő f 4 forint — negyedévre 2 forint auszt. ériékben. — Szerkesztő Nyomatott Pesten, 1866. Kocsi Sándor által. (Érköty, Calgic: 1) Hogy köztörvényi köve te lésen alapuló zálog elsőbbségi pert ezen követelés köztörvényibeper élésének nem kell szükségképen megelőznie, ily esetben a váltótörvszék is, mely előtt az elsőbbségi zálogper folyik, a köztörvényi követelés valódiságának megbirálására — természetesen csak a foglaltató alperesek ellenében —illetékes lévén Ilyen a végrehajtásnál bejelentett házbéri követelése a háztulajdonosnak is, kinek az 1844. évi VI. t. cz. 18. §-a a folyó félévre hátralévő házbérre nézve elsőbbségi zálogjogot biztosit, melynek alapján azon esetben, ha a foglaltató fél ezen házbéri követelés valódiságát tagadná, s annak az árverési összegből leendő előleges kifizetését ellenezné, azt a vételárfelosztás iránti tárgyalás folytán a váltótörvényszék is megitélheti, anélkül, hogy szükséges volna előbb az illető köztörvényi bírótól az adós ellen marasztaló határozatot kieszközölni: ily eset csak annyiban különbözvén az itt közlöttől, hogy az adóst, illetőleg végrehajtást szenvedett felet is kell meghallgatni, illetőleg a vételár felosztás iránti tárgyalásra beidézni, miután itt nemcsak a zálogelsőbbség megállapítása, hanem az idézett §. által rendelt, első sorban magát az adóst érdeklő kifizetése is a házbéri követelésnek forog szóban. 2) Hogy oly ingóknak, melyek tettleg kézrőlkézre át nem adathatnak, jelképeni átadása is elégséges arra, hogy zálogjogot megalapítson. És hogy 3) A kézi zálog fogalma szó szerint nem akkópen veendő, mintha csak oly ingó tárgy lehetne kézi zálog, mely az ember kezénél, s igy tettleges birtokában van, elégséges lévén a kézi zálog megalapítására oly birtoklás is, melyet valaki mással közösen vagy depositarius által gyakorol. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 8. Lőrinczy Jánosnak — Uzovits szül. Motesiczky Nepomucena ellen 1409 pfrt, 198 db. arany, és 800 pfrt iránti perében ítéltetett: A Motesiczky Pál hagyatékának átadásakor érvényben volt, jelen perben tehát szabályul szolgáló törvények értelmében a köteles rész az öszves adósságok levonásával lévén kiszámítandó, és az arra szorított örökösnek tehermentesen kiadandó; miután az, hogy az alperes köteles részének kiszámításánál örökhagyónak tartozásai a hagyatékból előlegesen le nem vonattak volna, az F. alatti birói átadási okiratból ki nem tűnik, — még ellenkezőleg az 1. sz. a. becsatolt egyesség, melyben Motesiczky László örököstárs az öszves ősi adósságok kifizetését magára vállalja, arra mutat, hogy alperes köteles részét tisztán és tehermentesen kapta meg: miután továbbá azt, hogy kereseti követelését az adósnak hagyatéka, vagy az utóbb nevezett kedvezményezett örökös ellen érvényesíteni kívánta, és ez uton kielégítéshez nem juthatott, felperes nem is állította: ennélfogva alperes mint néh Motesiczky Pál örököse ellen intézett jelen keresetével felperes a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése mellett elutasittatik, és megváltoztatván ekképen mindkét alsó bíróság ítélete, a per további sat. (1865. decz. 7-én 18258. sz. a. Elő.: Karap Ferencz előadó). Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos y* ^ J SZOKOLAYJSTVAN. _ i z e t é s i ár: helyben és vidékre egész évre 8 forint — félévre i szállás: belváros, al-dunasor és kalap-utcza szögletén 1. sz. y és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci is al-dunasor tarkán, 9. SÍ. a.