Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 20. szám

79 reformot legelőször érvényesítette. Az hű maradt itt is a szóbeli közvetlenség elvéhez, s a birói ellenőrködés segélyével elhárította mégis azon hiányokat, melyek a franczia előiratozás kifolyásai.8) Elsőbbségi zálogper. (Vége.) Külley Ede váltótörvszéki ülnök úrtól. A viszonválasz csak bővebb kifejtése volt az ellenbeszédnek, miért azt mellőzhetni véljük. Ez után : Az eljáró pesti e. b. váltótörvényszék a felp. által hivatkozott tanuknak kihallgattatását rendelvén el, ezek következőleg vallottak : Dolanszky Ferencz zálogházi igazgató előadja, hogy G-ruber az A. B. és C. alatti adóslevelek valódiságát azon alkalommal ismerte el, midőn nyugalmaztatása alkalmából a biztosítéki kötvények hitelesített másolatainak átadására felszólittatván oda nyilatkozott, miszerint azokat többrendü adósságai fedezéséül kézi zálogképen Szeiff, Linka és Starczer hitelezőinek átadá. Váljon mikor történt légyen ez, tanú nem tudja, csak következteti, hogy ez az adóslevelek kiállításakor történt légyen. Igaz, hogy Gruber Szeiffnak az érintett adóslevelek biztosításául egy 100 frtos 83. számú biztosítéki kötvényt átadott, s hogy egy már Linkánál 450 frt erejéig elzálogosított 1000 frtos kötvényt is e czélból Szeiff részére lekötött. Azon alkalommal, midőn Gruber hitelezői a nálok elzálogosított kötvény másolatokat az eredetiekkeli kicserélés végett tanúnak átadták, ezen elzálogosítás bevett gyakorlat szerint a zálogházi tőkék könyvében Gruber jelenlétében feljegyeztetett. Történt ez pedig 1864. aug. 23-án. Vallja végre ezen tanú, hogy az illető hivatal téritvényével ellátott s hitelesített másolatok mindenben az eredetieket pótolják, mely utóbbiak a hivatalos kötelék alóli feloldás után csak annak adatnak ki, ki a másolatok birtokában van. Lechner Ferencz zálogházi ellenőr és Berger Kristóf pénztárnok a kötvény másolatoknak fentleirt hatályát, s a tőkék könyvében történt feljegyzést szintén bizonyítják. 8) Elismerik annak hasznosságát magok a legújabb franczia jogtudósok is. így Regnard nyíltan beyalja: L'intervention du tribunal dans le réglement des délais, et dans les actes de la procédure, qui tous doivent étre remis sous ses yeux, nous garantit, qu' il ne sera rien fait d'inutile, et qu' aucun acte utile ne sera négligé. L'o r g a n i s. Ju d i c i a i re p a g. 318. így nyilatkozik R. Bordeaux is : Ce systéme force les parties a se présenter plusieurs fois devant le tribunal pour fairé ordonner chacune de ses écritures. Je sait que cela obiige le tribunal a surveiller lui — mérne la procédure et á prevenir l'excés des délais; je conviens aussi que Cetté entremise Contiunelle du tribunal empéche d'abuser de ces écritures, et qu' on n' arrive peut-étre jamais jusqu' á laduplique. — Philos. delaProced. Civ. pag. 458. — Utóbbi egy nagyobb állambani alkalmazhatása iránt csak azért kétkedik , mert sok birói határozatot, megjelenést, s igy költséget okoz s a bíróságok visszaélésére vezethet. De ezek ellen óvszerül szolgál a genfi C o d e 77. cz. mely megengedi, hogy a bíróság egyszerre is kitűzhesse kivételesen az elŐirati határidőket, ha az ügy természetéből nyíltan kitűnik a többes előirat szükségessége , ha azokra ugyanazonos határidők kitüzhetők, és különönö3en : Sí l'habitude d'une observation scrupuleuse des délais s' introduisait chez les j Procureurs. Exposé des Motifspag. 79. így a genfi rendszerrel az idő s költség kímélés is karöltve jár. ' Starczer Antal zálogházi becsmester vallja, hogy Gruber az A. B. és C. alatti adóslevelek valódiságát az ő, továbbá Dolanszky, Linka és Szeiff jelenlétében elismerte. Egy 100 frtos kötvény elzálogosításáról tanúnak csak hallomás után van tudomása, azt azonban tudja, hogy Gruber az 1000 frtos kötvényt, mennyiben az Linka követelését felülhaladja, Szeiffoak 3 rendű kötvényei biztosításául lekötöttnek kijelentette, tudja ezt onnan, mert ezen kijelentés alkalmával ő is jelen volt. Tanú ugy emlékszik, hogy ez 1864. aug. hónapban történt. A tőkék könyvében történt feljegyzést, s azt. hogy Gruber helyett ennek hitelezői adták át az igazgatónak a kötvény másolatokat a kicserélés eszközlése tekintetéből, ezen tanú is erősiti. Végre Linka Károly zálogházi ékszerőr vallja, hogy Gruber az A. B. és C. alatti kötelezők valódiságát többek jelenlétében előtte is beismerte, valamint kijelentette azt is, hogy a tanúnál elzálogosított 1000 frtos kötvény Szeiffnak fentérintett 3 rendű kötvényei biztosítására is szolgáland. Történt ez pedig 1864. aug. hónapban. Tanú Szeiffnak ezen zálogjogát elismeri, s ellene nincs kifogása. Tanú végre tudja, hogy Szeiff Grubertől egy 100 frtos biztosítéki kötvényt is birt kézizálogképen, de valljon a B. alatti kötelező biztositására-e, ezt tanú ép oly kevéssé tudja, mint, hogy mikor lett légyen Szeiffnak ezen kötvény kézizálogképen átadva. A tanúvallomások feletti észrevételek végett megtartott tárgyalás után a pesti e. b. váltótörvényszék 1865. szept. 4-én 49915. sz.a. kelt határozatával felperesnek elsőbbségi zálogjogát a kérdéses biztosítéki kötvényekre nézve megalapította, és alpereseket a perköltségek megfizetésében elmarasztalta. Az indokok következők: 1) Alpereseknek azon első kifogása, hogy a közadós néh. Gruber József örökösei jelen perbe nem idéztettek, birói figyelembe azért nem vétethetett, mert hazai törvényeink igényperekben, minő a jelen zálogelsőbbségi per is, az adós, illetőleg végrehajtást szenvedett perbeidéztetését nem kívánják. 2) Habár továbbá csak törvényszerüleg igazolt követelés alapithat meg zálogjogot s habár kétséget nem szenved, hogy az A. B. és C. alatti kötvények valódiságának megbirálása az adós ellenében, annak elmarasztalhatása czéljából a köztörvényi bíróság illetőségéhez tartozik; tekintve mindazonáltal, hogy a jelen, nem az adós, illetőleg annak örökösei elmarasztaltatását, hanem a felp. által igényelt zálog elsőbbséget térgyazó per eldöntésére az azt megelőzött váltó végrehajtások alapján csakis ezen kir. váltótörvényszék lehet illetékes; tekintve továbbá, hogy ezen illetékességből önként kifolyik ugy a jog, mint a kötelesség a kérdéses követelés valódiságát, mint az igényelt zálogjog alapját, az ellenfél tagadása esetében bírálat alá venni; tekintve végre, hogy sem törvényes, sem méltányos nem volna felperestől kívánni, hogy kérdéses követelést az illetékes bírónál beperelje még azon esetben is, ha az néhai Gruber József örökösei által kétségbe nem vonatik, mi által ezeknek vagy esetleg a végrehajtási alap elégtelensége esetében felperesnek minden törvényes alap nélkül csak szükségtelen költségek okoztatnának: mindezekhez képest félrevetendő volt alpereseknek azon kérelme is, hogy felp. az A. B. és C. alatti kötvényekre nézve keresetével elutasittassék azon okból, mert ezen pert megelőzőleg az adóst, illetőleg annak örököseit az illető bírónál beperelni elmulasztván,